Eger - napilap, 1933/2
1933-11-04 / 203. szám
2 £ G E B 1933. november 4. Elrendelték a trafikengedélyek revízióját Háromhavi felmondással elvonják az engedélyt azoktól, akiknek 300 pengőnél nagyobb jövedelmük van. Budapest, november 3. A Budapsiti Közlöny mai szá- ma közli a pénzügyminiszternek a hadigondozottak ellátásáról ■zöld törvény értelmében a dohánytőzsdei engedélyek revíziója tárgyában kiadott rendeletét. E rendelet alapelvei a következők : A kizárőlagoi dohányárúsítási engedélyeket, amennyiben kedvezményben réizecithetö és e- gyébként is alkalmas hadigondozott jelentkező van, üresedés, vagy új jogosítvány kiadása esetében legalább 50 százalékban ilyen hadigondozottnak kell adományozni. A pénzfigyigazgatöságok utasítást kapnak arra, bogy a már meglévő trafikengedélyeket haladéktalanul vizsgálják felül és azoktól, akiknek társadalmi helyzetükhöz mért megélhetés a saját maguk és házastársuk nyugdíjával (beleszámítva a lakáspénz és egyéb címen élvezett járandóságokat), kegydíjával, vagy az engedély tiszta bevételén felül élvezett bárminő jövedelmével biztosítva van, a lak- bérleti szabályzatban megállapí tott felmondási idő lehető figyelembevételével háromhavi felmondás után vonják el. A társadalmi helyzetükhöz mért megélhetést biztosítottnak kell venni mindama engedélyesnél, akinek nyugdíja stb. és bárminő egyéb jövedelme összesen a havi 300 pengőt meghaladja. A hadigondozott dohányárusnál ennek az összegnek kiszámításánál havi 120 pengőig, a hadigondozási pénzellátást (járadékot és nevelési pótlékot) számításon kívül kell hagyni, bármely engedélyesnél további havi összjövedelemből fbjenként 30 pengőt figyelmen kívül kell hagyni mindama családtagok után, akik után az engedélyes vagy házastárs családi pótlékot élvez, illetőleg élvezne, ha jövedelme állami, vagy azzal egyenlő elbírálás alá eső ellátásból származnék. Az elvonást kimondó elsőfokú pánzügyigazgatő- sági végzés ellen beadott feleb- bezések felett a pénzügyminiszter dönt végérvényesen. A felülvizsgálás folytán megüresedő kizárólagos dohányárú- sítási engedélyeket a pénzügyminiszter túlnyomórészt hadi- gondozottaknak fogja adományozni. Meg kell kezdeni a falu szabadságharcát Eger, november 3. A falu gazdasági elesettsége ma már, sajnos, egyra jobban kialakuló nemzeti szerencsétlenség, amely az elméleti, szskvitá- kon túlmenően politikai harcokat, sót a mai rendtől, habár óvatosan, de elütő kormányzati intézkedéseket provokál. Természetes, hogy minden vonalon erről a nagy és súlyos problémáról folyik a vita, amelynek tengelyében az a kérdés áll, vájjon mennyiben oka a falu bajainak a város, a falu és város szembenállása s mik volnának orvosszerei a mindkét oldalon elismert falubetegségnek. A falu jogainak visszaszerzéséért folyó harc mentesülhetne a megelőző csatározásoktól, melyek az ellenség meghatározásával nem csekély véráldozatot követelnének. A falunak nincsenek gazdasági hátvédjei, nemzetközi erőforrásai, sőt az ilyen harcokban az államhatalom is csupán a kiegyenlítés szerény eszközeit használhatná elméle- ties értékkel, ha pillanatnyilag — és ezzel a mai erőtlen helyzetünkben talán örökre is — nem akarná veszélyeztetni az ország sorsát. Különben nem is kívánhatjuk azt, hogy az államhatalom egyes, talán pgyébként egészségtelen gazdasági adottságokat máról holnapra kártyaváraknak tekintsen, anélkül, hogy előzőleg ezek helyébe más megszervezett gazdasági erőt állíthatnánk. így aztán a szabadságharc minden indokoltsága mellett is, komoly eredmények reménye nélkül indulhatna csak meg és emellett nyomasztóan uralkodnék az a bizonytalanságérzet, vájjon az eldobott kő hol áll meg, s nem terelődnék-e ez elkeseredés folytán radikális irányba, mely aztán már az államhatalom teljes erejét provokálná s győzelme esetén is olyan értékpusztulást hozna, mely éppen a falura hatna vissza a legsúlyosabban. Örök törvény, hogy az erősebb elnyomja a gyöngét s ma a magyar falu a leggyengébb gazdasági tényező. Tüdőméiül kell venni, hogy az ország területét birtoklő 1—100 holdas gazdák sem képviselnek ma semmi nehézkedési erőt, a szervezetlenségük miatt. Hogy milyen módon lehetne ezeket a tömegeket nagy mozdító erővé tenni. wfiiiMTmng TgaaBfiseagg Ehhtz legkézenfekvőbb volna a falusi szövetkezetek olyan mérvű kiépítése, hogy azok a hitelellátást, a falusi termény- értékesítést, a falusi szükségletek cikkeinek beszerzését a falu érdekeinek megfelelően, da az országos érdekek keretein belül, elláthassák. Kétségtelen, hogy ez a mostani gazdasági rendhez viszonyítva, kissé forradalmi jellegű célkitűzésnek látszik, azonban kétségtelen az is, hogy a liberális-kapitalista világszemlélet válsága a további történelmi hivatásra vállalkozó államtestet újabb gazdasági tartópillérek keresésére utalja, ez csakis a faluban található fel. A falut psdig úgy erősíthetjük mag, ha az ingó tőke működési területeit, melyek a falu közvetlen érdekkörébe esnek, fokozatos ütemben átengedjük magának a falunak. Ez elgondolás valőraváltása érdekében nem szabad visszariadni esetleg úgynevezett falusi iogő- tőkeképzö pótadó kivitéaétől sem olyan helyeken, ahol nem mtnne símán a szervezkedés. ■■■■■HRwainaaB November 8-án nagyszabású gazdagyűlést rendez a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara A magyar mezőgazdaság sorsdöntő órák előtt áll és ennek az egész termelési ágnak a jövője attól függ, hogy a termelés és értékesítés nagy kérdését hogyan tudják megoldani azok, akiknek kötelessége segíteni. Maguk a gazdák sem nézik azonban tétlenül az eseményeket és igyekeznek érdekképviseleteik űíján hangot adni kívánságaiknak, rámutatni azokra a módozatokra, amelyekkel szerintök meg lehetne változtatni a mai, kétségbeejtő viszonyokat. A Tiszajobbparti Mezőgazda- sági Kamara a kerületéhez tartozó vármegyék gazdasági egyesületeivel karöltve november 8 án rendez Miskolcon nagyszabású gyűlést, amelynek egyedüli tárgya : állásfoglalás as irányított termelés és értékesítés ügyében. Ettől a lépéstől s ennek az elvnek elfogadásától igen sokat vár az egész magyar gazdatársada- lom s tömeges megmozdulásaival erre a megoldási lehetőségre kívánja az illetékesek figyelmét felhívni. A november 8-i gazdagyüléseu öt vármegye gazdái gyűlnek öiz- *7.e, hogy megvitassák a kérdést: Heves, Borsod Gömör, Nógrád- Hont, Abauj-Torna és Zemplén termelői adnak hangot a nagy horderejű probléma kibogozásának. Elsősorban az irányított termelés és értékesítés kérdésében fog a gazdagyűlés állást foglalni, da minden bizonnyal szóba kerülnek az ezzel kapcíolatos összes alapvető gazdasági kérdések, illetve megoldási módok. Már a gyűlést előkészítő értekezlet bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy kész határozati javallatot dolgozzon ki a nagygyűlés számára. Hatonló határozati javaslatok valószínűleg más oldalról is fognak a gazdagyűlés elő kerülni. Magának az irányított termeiéire és értékesítésre vonatkoző határozati javallatnak Patay Sámuel abauji főispán lesz az előadója s a gyűlésen Lukéci Bála, a Tiizajobbparti Mezőgazdasági Kamara elnöke fog elnökölni. Aki november 15-lg kifizeti fdet adóját ős hátralékait, 2 százalékos kamattérítésben részesül Eger, november 3. Egyik múlt évben kelt pénzügyminiszteri rendelet alapján az a természetes személy, aki a folyó évre előirt adótartozását és esetleges hátrálékát legkésőbb november 15 ig kiegyenlíti, 2 százalékos kamattérítésben részesül. A rendeletre felhívjuk az adófizetők figyelmét, bár nem valószínű, hogy a késedelmi kamattal felnőtt és általában 70 százalékosnak mondható kőzadő- hátrálékok mellett a rendelkezésnek gyakorlati értelme volna. Ez a rendelet is azok közé tartozik, amelyek tűi későn láttak napvilágot ahoz, hogy hatékonyan segíthessenek az eladósodott polgárságon. A mai minisztertanács a gazdavédelmi rendelettel is foglalkozott Gömböa Gyula miniszterelnök oiütörtökön visszajött Budapestre. S mi már elnöklete alatt tartották meg a rendes heti minisztertanácsot, emeiyan több fontot tárgy szerepelt napirenden. Ezenfelül baszáuolt a miniszterelnök és a külügyminiszter ankarai és szófiai tárgyalásának eredményéről is. A képviselőház egybehlvásá- ra még nem történt intézkedés. Egyelőre csak a pénzügyi bizottság végzett a földhitelrende-
