Eger - napilap, 1933/2

1933-11-03 / 202. szám

2 COES 1933. november 3. táláról, Nagy örömmel és szívé­lyességgel fogadta Törökország a magyar miniszterelnök és kü­lügyminiszter látogatását, — mon­dotta, — mert ez a látogatás a testvéri érzés megnyilvánulása volt. Ezután a meghosszabbított döntöbíráskodáii és barátsági szerződések jelentőségét méltatta a Gházi. Országos mozgalom indúl az adómoratórium kiterjesztésére A kormány intézkedéséig a végrehajtások szüneteltetését kérik. Eger, november 2. Több ízben foglalkozott már az Eger a gazdamoratőrium- rendelettel, amelynek vitathatat­lan szüksége m illett rámutatott arra is, hogy hasonló elbánás­ban keli részesíteni a kormány­nak az ország iparos- és keres- kedötársadilmát. A város sza­badfoglalkozású polgársága ép­pen olyan nahéz helyzetben van ma, mint a mezőgazda, méltány­talan lenne tehát, ha ennek a sorsán komoly intézkedésekkel nem próbálnak segíteni. Minden kormányzat legneme­sebb hivatása a kisegzisztenoiá- kon valő segítése, amire ebben az esetben annál is inkább szük­ség van, mert a városi polgárok adőbátrálékai is már ciak papír­követelések. Ezek azonban a végrehajtás állandó veszélyével fenyegetik a kisegzisztenciákat, tehát gátolják az egyeneabejutá- sukat, de ugyanakkor nem je­lentenek valami számottevő tény­leges ér.éket a kincstár számára sem. Éppen azért a közeljövőben országos mozgalmat indítanak az adőmoratőriumnak a keres­kedőkre és iparosokra valő ki- terjesztése érdekében, mert ha a kormány belátja ennek a szük­ségességéi, a magángazdaság lé- lekzethez ju!, de az államnak is haszna lesz ebből, mert bizto sabban hozzájut az adóhátralé­kok következtében elmaradt be­vételekhez, mintha most, a ma­gángazdaságok talpraállítása előtt próbái végrehajtásokkal ki­ss j tolni több kevesebb edőt. Kérni fogják az akció során a pénzügyminisztertől azt is, hogy míg a városi adóhátralékok ügyét kormányrendaletileg nem szabályozzák, tartsanak szünetet az illetékes hatóságok a végre­hajtások foganatosításánál. Rövid két óra alatt 700 jegy kelt el a budapesti filléres gyorsra Vasárnap reggel 6 óra 5 a filléres gyors. Eger, november 2. Mint már megírtuk, a Máv. november 5.-én, vasárnap filléres gyorsvonatot indít Budapestre Egerből és Gyöngyösről. A 23 bocsiból álló szerelvényre ki­adott jegyeket egyenlő arányban osztották izétekét város között s az egri menetjegyiroda ma reggel kezdte meg a jegyek áru sítását. A közönség oly nagy érdeklődést tanúsított a filléres gyorsvonat iránt, hogy rövid két óra alatta 840 jegyből 700 darab elkelt. Már reggel félnyolc perckor indúl órakor rendőröknek kellett fenn­tartani a rendet a menetjegy- iroda kinyitására várakozó tö­megben. Az érdeklődés egész délelőtt állandó ■ valószínű, hogy délre már egy jegy sem marad. A filléres gyors Egerből reg­gel 6 óra 5perckor indul és nem egy órával előbb, mint az első téves értesítés hírül adta. Buda- pastre 9 óra 10 perckor érkezik, vissza 23 őrá 30 perckor indul és éjjsl 2 őrá 37 perckor érke­zik Egerbe. A ciszterci gimnázium Ifjúsága rendezett emlékünnepet az Idén Gárdonyi sírjánál Eger, november 2. Az egri vár bástyáján szuny- nyadó Gárdonyi Géza sírján őszirózsák és krizantémok haj­ladoznak a szélben. Olyan egye- dülvalő ás elvonult ez a sír itt a várfokon, mint az irő volt éle­tében, remeteségében. Mégis minden év novemberi én kőrülállják a sírt az egri közép iskolások és feljönnek néhányan a városbői, hogy kegyelettel adózzanak a nagy halott emlé­kének. Ezévben a ciszterci gim­názium Vitkovici önképzőköre rendezett ünnepet a várban. — A magyar Hiszekegy hangjai messze szálltak a bástyáról, ta­lán elvitte a novemberi szél a határokig is, hisz olyan közel vannak, Istenem. Bálint Béla VIII. o. t. Gárdo­nyi: Útrakészülés című versét adta elő. Fuaek Imre VIII o. t. az önképzőkör elnöke beszédé­ben kirajzolta Gárdonyi igaz magyar és jő keresztény lelkét s beszéde végeztével az ifjúság koszorúját tette le. A gimnázium kitűnő énekkara Kacioh: Rákóczi megtérését in­terpretálta. Dr. László Vince gimn. tanár, a Gárdonyi Társaság titkára a nagy író nevét zászlaján viselő társaság nevében szólott és ékes beszéde végén koizorűt helye­zett a sírra. A Himnusz után hazafelé in­dult a gyászünupplő tömeg. Az őszirózsák még mélyebben bő- kolnak fejér fejükkel a szélben, de már nem egymásnak integet­nek, hanem annak a két ko­szorúnak, melyet idehozott a kegyelet. Eger Uultúrközönsége nagy érdeklődéssel várja a Thálla Egri Színjátszó Társaság Pirandello bemutatóját A Thália Egri Színjátszó Társaság szombati és vasárnapi Pirandello-bemutatőját páratlan érdekiődéisel ás figyelemmel vár­ja Eger város egész kultűrközőn- sége. Az érdeklődést nemcsak a Szinjátsző Társaság eddigi ki- váló előadásai teszik érthetővé, hanem maga a darab és az írő személye is. Luigi Pirandello a világ- irodalom egyik legnagyobb és fő­leg legérdekesebb szícpadi írója. Azok közé a szerzők közé tarto­zik, akik nem öncélú érdekekért szórakoztatják az o’ciőbb pub­likumot, hanem komoly mondani­valójuk van, ezt azonban min­den nagyképűség nélkül, rend­kívül változatos módon adják tudtára az emberiségnek. Piran­dello hatvan éves korában kez­dett írni és rövid pár év alatt a világirod-lom klasszikus ma­gasságaiba érkezett. Egy értei mesen, kutató fővel átélt élet tapasztalatai egyesülnek művei­ben az íróművész és emberfor- málő fiatalos frisseségável. Pirandellonak nem csak esz­méi vannak, hanem ötletei is és éppen ez teszi munkáit a meg­lepetések műveivé. Egészen új az, amit ez a hatvan éves ifjú zseni az irodalomnak adott a gondolatok űj szempontból való felfedezésével, a közlés módjá­nak meglepetésszerü fordulatai­val s általában témái felfogásá­val. Magyarországon még nem is­merik eléggé Pirandellot, néhány darabja került csak bámulatáé­ra, Egerben pedig saindössza egyszer játszotta IV. Henrik cí­mű darabját az Országos Mű­vész Színház együttes a Kaszi­nóban. Thália előadásában bemuta­tásra kerülő «így, vagy úgy?* a nagy olasz írónak legsikerül­tebb darabja, amely a máieszö- véi izgalmastágával, a téma kü­lönösségével és az alakok sok­féle életével állandóan leköti és fokozza a közönség érdeklődé­sét. Véletlen szerencse volt, hogy a Színjátszó Társaság megsze­rezte a darab első bemutatójá­nak jogát ■ bár tetemes áldo­zatot kellett érte hoznia, kár­pótolhatja az a tény, hogy a jótékonyság művelése mellett Eger kultúrájának is űj értéket ad. A szombati és vaiárnepi elő­adás méltán sorozható a Thália legszebb és legértékesebb pro­dukciói közé. A darab szerepeit a legnagyobbtől legkisebbig a Színjátszó Térsaság kipróbált erői játsszák és szólaltatják meg a komédia vígjátékba ős tragé­diába hajló hangulatát. Elfogták, megszökött, de újból elfogták Felföldi István rabot, aki a múlt pénteken leugrott az egri vonatról. Eger, november 2. Az egri törvényszéki fogház­nak valószínűleg évtizedek óta nem volt olyan renitens rabja, mint Felföldi István, aki immár harmadízben szökött meg és ez­zel alighanem rekordot állított föl — legalábbis egri viszonylat* baD. Első ízben áprilisban sur­rant ki az Irgalmasok kórházá­ból, ahol néhány lenyelt vasda­rabot operáltak ki belőle. Né­hány nap múlva elfogták Gyön­gyösön és a budapesti rabkór­házba vitték. A rabkórházból a múlt bét péntekjén szállították Egerbe s ekkor az egri állomás előtt pár­száz méternyire leugrott a vo­natról és az éjszaka sötétjében eltűnt. Tóth Ferenc fogházőr, aki Felföldit kísérte, utána ugrott, de olyan szerencsétlenül esett le, hogy lapockatörést szenvedett és eszméletlenül szállították ez Irgalmasok kórházába. Felföldi után a kiadott körö­zés alapján megindult a hajsza s elsősorban a gyöngyösi rendőr­ség indított erélyes nyomozást.

Next

/
Thumbnails
Contents