Eger - napilap, 1933/2
1933-10-29 / 200. szám
2 eGEB 1983. október 29. Az Igmándi vízben ösgyögyerö rejlik, Mesterséges pótlás nem sikerült eddig. bályrendeleti módosítással elintézhető lett volne, elvergődve az adminisztráció hoaazú kálváriáján, aűlyoa és megoldahatatlan kérdéssé vált laaaan. November elasjővel eltemették a lakáarendeleteket, viaazaáll a békebeli rend, de csak papíron. Az elmúlt két évtized elhibázott rendelkezései alatt a házak lerongyolódtak, értékükben vissza- estek, közterheik pedig belátha- tatlanűl emelkedtek. A háborúa lakáaögyi rendelkezéaek különleges viszonyokat teremtettek, új kötelezettségeket róttak a tulajdonosra, új jogokat adtak a lakóknak és most ezeket egy tollvonással minden átmeneti intézkedés nélkül eltörli ez a rendelkezés, amely szerint november 1-től a lakások bérletére a háború előtti stalutumokat kell al„Nagy bajok vannak falun Eger, október 28. Mostanában az egész ország közvéleménye, sajtóban, gyűléseken, magánbeszélgetésekben, unalom alatti politizálások során jóformán csak egy kérdéssel foglalkozott : a gazdsadősságok rendezésének ügyével, amely közvetve, vagy közvetlenül mindenkit érint, a városi kereskedőt és iparost éppen úgy, mint a polgárt, vagy magát a súlyos helyzetben vergődő, segítséget váró gazdát. A kibocsátandó és már megjelent rendelet körül a találgatások, kommentálások egész kórusa hangzott és harsogott, mindenki illetékesnek érezte magát, hogy nyilatkozzék a kérdésben, de valahogyan a falu igazi helyzetét s azt a nehéz és aggodalmas hangulatot, amely ráfekszik a falu népére, nem igen mondotta el, nem érzékeltette senki. Nem láttuk az őszi magyar falu helyzetképet, a jól végződött, de mégis eredménytelen aratás után, a lehetetlen értékesítési viszonyok közepette, amelyek kétségbeejtő helyzetbe sodorták az iszonyú terhekkel túlterhelt egész magyar agrártársadalmat. Bajok, nagy bajok vannak a falun, a- melyeket nem lehet a moratórium-rendelettel sem elaltatni, sem megszüntetni. Az adósságok miatt az ingatlan árverések napirenden voltak eddig is, ezután sem javul észrevehetően a helyzet, mert a gazda-rendelet intézkedései nem tartanak lépést azzal a katasztrofális zuhanással, amely a termény- és földárakban tapasztalható. Olyan mértékben kellett volna a gazda- adósságokat apasztani, amilyen mértékben ezek az árak leromkalmazni, — Egerben az évtizedekkel ezelőtt készített, érthetően elavult, a mai viszonyokhoz nem alkalmazkodó intézkedéseket. Visszaállították a békebeli rendet s ezzel olyan helyzet teremtődött, amelyben sem a tulajdonos, sem a bérlő nem tudja, mihez igazodjék. A bíróságoknak kell majd dönteniök igen sok esetben, hogy irányadónak tekintsék.e a már elavult városi szabályrendeletet, vagy alkalmazzák a megszokott, de hatályukat vesztett intázkedéieket. A város vezetőségének legsürgősebb kötelessége, hogy egy, ,a mai idők viszonyaihoz alkalmazkodó szabályrendeletet alkosson s ezzel megakadályozza a bérbeadók és bérlők közötti viszony elmérgesedését. lottak. Országos veszélyt rejt magában a terményárak zuhanása, m9rt egy 10 holdas gazda a mai árak mellett okszerű gazdálkodással sem képes 4—500 pengő értéknél többet produkálni, emiböl ha adóját, a kerülőbért, a ciéplőrészt stb. kiegyenlíti, családjának eltartására, ruházkodásra semmije sem marad s még az adósságok kamatai, törlesztési részletei is nyakában maradtak. Még súlyosabb helyzetben vannak azok, akik az elhibázott földreform kapcsán jutottak valami kis birtokhoz, mert a kiosztott földek ára azoknak az időknek földáraihoz simúl, amikor a búzát 40 pengőért lehetett eladni s a magyar föld ára 800—1200 pengő volt holdanként. Ma a földek értéke egyharmadára esett, s a törlesztő részletek a régi megállapítás szerint olyanok, hogy jő közepes termés mellett ma a föld egész hozama sem elegendő csak az évi törlesztő részietek kifizetésére s ezért a gazdák sem a törlesztést, sem adóikat nem fizetik; hiábavaló a figyelmeztetés, hogy elvesztik a földet, nem képesek eleget tenni kötelezettségeiknek s a tartozás lassan felszaporodik olyan mérvben, hogy a földreform kepeién »hisgazdává* emelt ember koldusbotra jut. Érthető és megmagyarázhatő az az apátia és mindenbe való belenyugvás, amellyel a falu népe nézi a feje fölött összecsa- pődó hullámokat. Éveken keresztül küzdött az elmerüléssel, a szaporodó terhekkel s végre belátta, hogy minden igyekvőse hiábavaló azokkal az iszonyú következetességgel rázúdűlő csapásokkal szemben, amelyek esztendőről esztendőre jobban lenyomják a mélységba. Természetesen folyik ebből a helyzetből, hogy a községi háztartások is válságba jutottak, mert az évi előírásnak ötven százaléka sem folyt be az adóból, hiszen a vármegye közigazgatási bizottsága épan a közelmúltban mondotta ki Hevesmegye minden községének vezetőire az anyagi és fegyelmi felelősséget az adóhátralékok miatt. Nem kevésbbé nehéz a szőlőbirtokosok hälyzste sem, aaelyet épan Egerben szükségtelen részletezni. Éveken keresztül ennyit sem hozott a bortermelés, hogy a munkáltatóéi költségeket fedezni lehetett volna belőle a az Eállay Miklós földművelésügyi miniszter ma nyilatkozott a kormány vízügyi politikájáról, kijelentvén, hogy] főtőreksőse minden csöpp víznek a termelés érdekében való hasznosítása. A legrövidebb időn belül a négy hajózás számára is használhatóvá teszi a Tisza tokaj—szolEger, október 28. A belügyminiszter Eger száméra kétféle házadó kedvezményt is biztosított. Az egyik a tatarozási hitellel kapcsolatos, amelyet azok a háztulajdonosok kopnak meg, akik házukat modernizálják, illetve tataroztatják. Ezt a kedvezményt azok a ház- tulajdoaosok kaphatják meg, akik november elsejéig benyújtják kérvényüket a városi mérnöki hivatalban. Köztudomású, hogy a rendes, állandóan érvényben levő ház- adőmenteiségen kisül, amelyet minden újonnan épült lakóház után megad a kormány, az új kiosztásű házhelyeken emelt épületek után 30 éves rendkívüli házadőmantességet biztosít a belügyminiszter. Az újonnan felépült lakóházakat azonban csak abban az esetben részesíti a rendkívüli ideiglenes házadőmen- lességben, ha december 31 ig az épületet tető alá hozzák. 8dő, meg az adósságterhek kibírhatatlan súlya itt is megtette a magáét. Ebben a helyzetben érthető, ha az egész magyar agrártár- társadalom közömbös tudomásűl- vétellel ment csak el a gazda- adósságokról szőlő rendelet megjelenése mellett, — s ez még a jobbik eset, — mert nagyon jól tudja, hogy az ő helyzetén ezek az »átmentő intézkedések* már nem segíthetnek. A falu, ebben a reménytelen őszi időben egy csöppet sem lélekzik könnyebben azóta, hogy kiadták a gazda- rendeletét « a csönd, ami ezt az intézkedéit foganta, nem a megnyugvás csöndje, hanem az elesett ember elfáradt hallgatása, | beletörődése a változhatadanba. noki szakaszát és utakat építtet a folyóhoz, mert csak így lehet a tiszántúli mezőgazdaságot jövedelmezővé tenni. Ezeknek a munkálatoknak az elvégzése után pedig haladéktalanul hozzáfog a kormány a Tisza—Duna csatorna 100 milliós költséggel előirányzott építéséhez. Minden építtetőnek, aki a harmincéves rendkívüli ideiglenes házadőmentességet igénybe akarja venni, saját érdeke, hogy az építkezést olyan tempóban folytathassa le, hogy az épület az év végére tető alá kerüljön. Amikor a tető készen áll, az építtető tartozik jelentést tenni a mérnöki hivatalnek, mert csak ennek hivatalos igazolása alapján adják meg a harmincéves adómentességet. A minisztériumból azonban pár nappal ezelőtt leírat érkezett a városhoz, amelyben a belügyminiszter felhívja a figyelmet arra, hogy a rendkívüli házadőmentességet meghosszabbítják abban az esetben, ha a város kérelmezi ezt a minisztériumtól. Ez a házadőmentesség azonban már csak 20—25 éves lehet sezt a képviselőtestület novemberi közgyűlésén kérik majd a belügyminisztertől. Helyzetkép az őszi faluról, ahol szorongva néznek a tél elé a Rövidesen megkezdi a kormány a Tisza szabályozását December végéig tető alá kell hozni az épülő lakóházakat, hogy megadják a házadómentességet A város kérvényezni fogja a rendkívüli házadőmentesség meghosszabbítását.
