Eger - napilap, 1933/2

1933-10-29 / 200. szám

2 eGEB 1983. október 29. Az Igmándi vízben ösgyögyerö rejlik, Mesterséges pótlás nem sikerült eddig. bályrendeleti módosítással elin­tézhető lett volne, elvergődve az adminisztráció hoaazú kálváriá­ján, aűlyoa és megoldahatatlan kérdéssé vált laaaan. November elasjővel eltemették a lakáarendeleteket, viaazaáll a békebeli rend, de csak papíron. Az elmúlt két évtized elhibázott rendelkezései alatt a házak le­rongyolódtak, értékükben vissza- estek, közterheik pedig belátha- tatlanűl emelkedtek. A háborúa lakáaögyi rendelkezéaek külön­leges viszonyokat teremtettek, új kötelezettségeket róttak a tulajdonosra, új jogokat adtak a lakóknak és most ezeket egy tollvonással minden átmeneti in­tézkedés nélkül eltörli ez a ren­delkezés, amely szerint november 1-től a lakások bérletére a há­ború előtti stalutumokat kell al­„Nagy bajok vannak falun Eger, október 28. Mostanában az egész ország közvéleménye, sajtóban, gyűlé­seken, magánbeszélgetésekben, unalom alatti politizálások során jóformán csak egy kérdéssel fog­lalkozott : a gazdsadősságok ren­dezésének ügyével, amely köz­vetve, vagy közvetlenül minden­kit érint, a városi kereskedőt és iparost éppen úgy, mint a pol­gárt, vagy magát a súlyos hely­zetben vergődő, segítséget váró gazdát. A kibocsátandó és már meg­jelent rendelet körül a találga­tások, kommentálások egész kó­rusa hangzott és harsogott, min­denki illetékesnek érezte magát, hogy nyilatkozzék a kérdésben, de valahogyan a falu igazi hely­zetét s azt a nehéz és aggodal­mas hangulatot, amely ráfekszik a falu népére, nem igen mon­dotta el, nem érzékeltette senki. Nem láttuk az őszi magyar falu helyzetképet, a jól végződött, de mégis eredménytelen aratás után, a lehetetlen értékesítési vi­szonyok közepette, amelyek két­ségbeejtő helyzetbe sodorták az iszonyú terhekkel túlterhelt egész magyar agrártársadalmat. Bajok, nagy bajok vannak a falun, a- melyeket nem lehet a morató­rium-rendelettel sem elaltatni, sem megszüntetni. Az adóssá­gok miatt az ingatlan árverések napirenden voltak eddig is, ez­után sem javul észrevehetően a helyzet, mert a gazda-rendelet intézkedései nem tartanak lépést azzal a katasztrofális zuhanás­sal, amely a termény- és föld­árakban tapasztalható. Olyan mértékben kellett volna a gazda- adósságokat apasztani, amilyen mértékben ezek az árak lerom­kalmazni, — Egerben az évtize­dekkel ezelőtt készített, érthető­en elavult, a mai viszonyokhoz nem alkalmazkodó intézkedése­ket. Visszaállították a békebeli ren­det s ezzel olyan helyzet terem­tődött, amelyben sem a tulajdo­nos, sem a bérlő nem tudja, mi­hez igazodjék. A bíróságoknak kell majd dönteniök igen sok esetben, hogy irányadónak te­kintsék.e a már elavult városi szabályrendeletet, vagy alkal­mazzák a megszokott, de hatá­lyukat vesztett intázkedéieket. A város vezetőségének legsür­gősebb kötelessége, hogy egy, ,a mai idők viszonyaihoz alkalmaz­kodó szabályrendeletet alkosson s ezzel megakadályozza a bér­beadók és bérlők közötti viszony elmérgesedését. lottak. Országos veszélyt rejt magában a terményárak zuha­nása, m9rt egy 10 holdas gazda a mai árak mellett okszerű gaz­dálkodással sem képes 4—500 pengő értéknél többet produkál­ni, emiböl ha adóját, a kerülő­bért, a ciéplőrészt stb. kiegyen­líti, családjának eltartására, ru­házkodásra semmije sem marad s még az adósságok kamatai, törlesztési részletei is nyakában maradtak. Még súlyosabb helyzetben van­nak azok, akik az elhibázott föld­reform kapcsán jutottak valami kis birtokhoz, mert a kiosztott földek ára azoknak az időknek földáraihoz simúl, amikor a bú­zát 40 pengőért lehetett eladni s a magyar föld ára 800—1200 pengő volt holdanként. Ma a föl­dek értéke egyharmadára esett, s a törlesztő részletek a régi megállapítás szerint olyanok, hogy jő közepes termés mellett ma a föld egész hozama sem elegendő csak az évi törlesztő részietek kifizetésére s ezért a gazdák sem a törlesztést, sem adóikat nem fizetik; hiábavaló a figyelmeztetés, hogy elvesztik a földet, nem képesek eleget tenni kötelezettségeiknek s a tartozás lassan felszaporodik olyan mérv­ben, hogy a földreform kepeién »hisgazdává* emelt ember kol­dusbotra jut. Érthető és megmagyarázhatő az az apátia és mindenbe való belenyugvás, amellyel a falu né­pe nézi a feje fölött összecsa- pődó hullámokat. Éveken ke­resztül küzdött az elmerüléssel, a szaporodó terhekkel s végre belátta, hogy minden igyekvőse hiábavaló azokkal az iszonyú kö­vetkezetességgel rázúdűlő csa­pásokkal szemben, amelyek esz­tendőről esztendőre jobban le­nyomják a mélységba. Természetesen folyik ebből a helyzetből, hogy a községi ház­tartások is válságba jutottak, mert az évi előírásnak ötven százaléka sem folyt be az adó­ból, hiszen a vármegye közigaz­gatási bizottsága épan a közel­múltban mondotta ki Hevesme­gye minden községének vezetői­re az anyagi és fegyelmi felelős­séget az adóhátralékok miatt. Nem kevésbbé nehéz a szőlő­birtokosok hälyzste sem, aaelyet épan Egerben szükségtelen rész­letezni. Éveken keresztül ennyit sem hozott a bortermelés, hogy a munkáltatóéi költségeket fe­dezni lehetett volna belőle a az Eállay Miklós földművelésügyi miniszter ma nyilatkozott a kor­mány vízügyi politikájáról, ki­jelentvén, hogy] főtőreksőse min­den csöpp víznek a termelés ér­dekében való hasznosítása. A legrövidebb időn belül a négy hajózás számára is használha­tóvá teszi a Tisza tokaj—szol­Eger, október 28. A belügyminiszter Eger szá­méra kétféle házadó kedvez­ményt is biztosított. Az egyik a tatarozási hitellel kapcsolatos, amelyet azok a háztulajdonosok kopnak meg, akik házukat mo­dernizálják, illetve tataroztatják. Ezt a kedvezményt azok a ház- tulajdoaosok kaphatják meg, akik november elsejéig benyújt­ják kérvényüket a városi mér­nöki hivatalban. Köztudomású, hogy a rendes, állandóan érvényben levő ház- adőmenteiségen kisül, amelyet minden újonnan épült lakóház után megad a kormány, az új kiosztásű házhelyeken emelt épü­letek után 30 éves rendkívüli házadőmantességet biztosít a belügyminiszter. Az újonnan fel­épült lakóházakat azonban csak abban az esetben részesíti a rendkívüli ideiglenes házadőmen- lességben, ha december 31 ig az épületet tető alá hozzák. 8dő, meg az adósságterhek ki­bírhatatlan súlya itt is megtette a magáét. Ebben a helyzetben érthető, ha az egész magyar agrártár- társadalom közömbös tudomásűl- vétellel ment csak el a gazda- adósságokról szőlő rendelet meg­jelenése mellett, — s ez még a jobbik eset, — mert nagyon jól tudja, hogy az ő helyzetén ezek az »átmentő intézkedések* már nem segíthetnek. A falu, ebben a reménytelen őszi időben egy csöppet sem lélekzik könnyebben azóta, hogy kiadták a gazda- rendeletét « a csönd, ami ezt az intézkedéit foganta, nem a meg­nyugvás csöndje, hanem az el­esett ember elfáradt hallgatása, | beletörődése a változhatadanba. noki szakaszát és utakat építtet a folyóhoz, mert csak így lehet a tiszántúli mezőgazdaságot jö­vedelmezővé tenni. Ezeknek a munkálatoknak az elvégzése után pedig haladéktalanul hozzáfog a kormány a Tisza—Duna csator­na 100 milliós költséggel elő­irányzott építéséhez. Minden építtetőnek, aki a har­mincéves rendkívüli ideiglenes házadőmentességet igénybe akar­ja venni, saját érdeke, hogy az építkezést olyan tempóban foly­tathassa le, hogy az épület az év végére tető alá kerüljön. Amikor a tető készen áll, az építtető tartozik jelentést tenni a mérnöki hivatalnek, mert csak ennek hivatalos igazolása alap­ján adják meg a harmincéves adómentességet. A minisztériumból azonban pár nappal ezelőtt leírat érke­zett a városhoz, amelyben a bel­ügyminiszter felhívja a figyelmet arra, hogy a rendkívüli házadő­mentességet meghosszabbítják ab­ban az esetben, ha a város ké­relmezi ezt a minisztériumtól. Ez a házadőmentesség azonban már csak 20—25 éves lehet sezt a képviselőtestület novemberi köz­gyűlésén kérik majd a belügy­minisztertől. Helyzetkép az őszi faluról, ahol szorongva néznek a tél elé a Rövidesen megkezdi a kormány a Tisza szabályozását December végéig tető alá kell hozni az épülő lakó­házakat, hogy megadják a házadómentességet A város kérvényezni fogja a rendkívüli házadőmentesség meghosszabbítását.

Next

/
Thumbnails
Contents