Eger - napilap, 1933/2
1933-10-15 / 192. szám
Aba io FILLER ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ -EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER: líceumi könyvnyomda— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: Eger, XLIV. évfolyam 192. szám ♦ Vasárnap ♦ 1933 Trianon 14, október 15. Az egri ünnep elé. . (D—i) Az egész ország vissz- i hangzik attól a csatazajtól, amelyet a nagy gazdasági háború elkeseredett örvénylésében lelver a hadviselők, sebesültek és haldoklók roppant serege. A há< : ború utáni korszaknak ebben a j szörnyű erőfeszítésében, amely- ; ben az életért, boldogűlásért, szó- ; ciális kiegyenlítődésért ős száz ! más jelszóért véreznek és küzdenek a különböző gazdasági i tényezők, minden nap meghozza j a maga hősi halottainak, rokkant- jainak és reménytelen sebekben vergődő áldozatainak külön légióját. Hovatovább odáig jutottunk már, hogy a nagy harc ! gigászi kórusából csak ezeknek ( az elesetteknek jajgatása hallatszik, akik elbuktak az adósságok, csődök, adóhátralékok farkasvermeiben, vagy fennakadtak az egyre kőtségbeejtőbbő váló viszonyok fs boldogűlási lehetőségek drőtaksdályain s most segítségért kiáltozva még azoknak a bátorságát és hidegvérét is elveszik, akik tovább folytat ják a harcot, vagy orvosságokat próbálnak keresni ennek az iszonyú küzdelemnek a sebesült- lei számára. Mi, akik ezt a közel egy évtizede Örvénylő hadakozást figyeljük, megállapíthatjuk, hogy talán az egész országban nincs olyan vidék, amelynek lakosai, akár a maguk kezdeményezéséből, akar valami kollektív formában folytatják a gazdasági háborút a nagy ellenféllel: a világválsággal, több joggal panaszkodhatnának, több okuk volna a kétségbeesésre, vagy a letargikus csüggedésre, mint Egernek és közvetlen környékének. Mi itt valósággal guerilla- harcot kényszerültünk folytatni a válságok meg-meg újúlő offen- zívái ellen, magunkra hagyatva, jóformán segítség nélkül. Mert amíg a kormányhatalom az agráriusok, kifejezetten a búzatermelők bajain igyekezett könnyíteni, ez a vidék, amely elsősorban borából, gyümölcséből, zöldségből él, helyesebben: élt a múltban, napról napra jobban bukdácsolt a növekvő terhek alatt, anélkül, hogy segítséget kérő hangja olyan mértékben talált volna meghallgatásra, mint ahogyan megérdemelte volnB. A termelési és értékesítési válság egymásután ütötte itt a súlyosabbnál súlyosabb sebeket az embereken, a kezdeményezés és vállalkozás tömeges csődökbe fulladt és a levegőtlen, vértelen életre lassan lassan a haldoklás iszonyú ceendje terült le. És csodálatosképpen most, amikor egy utolsó erőfeszítéssel még magára igyekszik terelni azok figyelmét, akik felelős helyről intézik ennek az országnak a sorsát, még egyszer életre galvanizálja magát és nem a reménytelennek látszó harcban ' szerzett sebeit takarja fel, ha- nem már már pusztulásra Ítélt ' értékeit emeli magasra, hogy ezzel dokumentálja: megérdemli az életet és segítséget. Huszonnégy óra múlva min- denki meggyőződhetik róla, hogy ezen a vidéken még ma is, tíz esztendő vércsapoló és meddő harcai után is roppant értékek vannak. Azt a testet, amely kitéve védtelenül egy ővtiztdromboló és gazdaságilag lezüllesztő viharának, annyit tud produkálni, mint az egri bor- gyümölci- és terménykiállítás nagy értékei, nem szabad sorsára hagyni és nem lehet megengedni, hogy elvesszen. Anélkül, hogy tűloznók a dolgokat, vagy szentimentálisak lennénk, megállapíthatjuk, hogy ez a megmozdulás már magán viseli az utolsó erőfeszi tés minden jelét. Itt segítségre van szükség, sürgősen, a huszonnegyedik órában vagyunk már s ha nem jön hamarosan a mentő orvosság: megkezdődik az agónia. A kétségbeesést és mindenbe való belenyugvást előzi meg a reménységnek ez a nagyszerű fellobbanása, az erőknek még fogyatékában is imponáló nagysága, de nem szabad, hogy ez megtévessze azoknak a szemét, akik hivatásuknál fogva doktorai, gyógyító orvosai kell hogy legyenek ennek a betegnek. Ne tagadjuk le : a magyar gazdasági élet legfőbb gondviselői vezérkarukkal együtt konzultációra gyűlnek össze Egerben. A gazdasági válság roppant harcában megsebesült emberek aggódó figyelme kiséri ezt a ténykedést, mert ettől várnak mindent a kátyúba jutott egzisztenciák, az adósságok iszapjában vergődő termelők, az üres boltok gazdái, a tétlen szerszámok mellett töprengő iparosság: egy harmincezer lakosú város és egy nagy vidék népe, szinte kivétel nélkül. A bor és gyömölcikiállítás polcai, állványai, díszes és impozáns külsőségei fölött roppant kérdőjelek lebegnek és végtelen hacgmlyű kérdések várnak válaszra. Ezek a kérdések m;nd az életet, vagy halált mondják akkor, amikor az értékesítés, a termelési válság, az export megszervezése, a kibirha'atlan súlyú közterhek, a gazdaadősaágok megnyugtató rendezése és még egész sor hasonló problémamegoldására várnak feleletet, Es kell is, hogy kapjanak, mert ennyi bizalom, reménykedés és erőfeszítés megérdemli a segítséget akkor, amikor az egész ország a kétségbeesés hangjaitól zeng és a tehetetlen megadás gesztusai egyre jobban eluralkodnak a munka mozdulatai fölött. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter már ma délután megérkezik Egerbe a borkiállításra Rajta kívül a politikai és gazdasági élet számos kiválósága érkezik városunkba^! Lázas buzgalommal folynak az utolsó simítások és az anyag elrendezése a Líceum épületében holnap megnyíló bor- gyümölcs és terménykiállitáson. A rendezőség mindent elkövet, hogy a várakozáson felül összegyűlt nagy és értékes anyag, amely méltőképen fogja reprezentálni az egri borvidék és egész Hevesvármegye bor-, gyümölcs és terménykulíúráját, tetszetős elrendezésben kerüljön a közönség és elsősorban a bírálóbizottság elé. —1 Tegnap a késő esti órákig dolgoztak az asztalosok, díszítők, mindenféle munkások a Líceum előcsarnokában s az első emeleti folyosón és ennek a fo kozott tempójú munkának kö szönhetö, hogy már az anyag A kiállítás megnyitására már ma délután megérkezik Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter, aki bz Érsecfőpásztor vendége lesz. Da jönnek még rajta kívül a magyar politikai és gazdasági élet kiválóságai: Barcsa Ernő földmívelésügyi államtitkár,Zom- bory Bertalan dr., a szőlészeti osztály vezetője, Pósch Gyula dr. a Pesti Hazai Takarék igazgatója, Eger lelkes, nagy barátja, Winchkler István a Külkereskedelmi Hivatal kormány- biztosa, Fuchs Elemér, szőlészeti és borászati felügyelő, az állami pincegazdaság igazgatója, a borbíráló bizottság elnöke, bárő Waldbott Kelemen, felsőházi tag, nagy része helyén van és csak az utolsó simítások hiányzanak, hogy a kiállítás teljesen készen várja a megnyitást. Az egész délelőttöt itt töltötte Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő, akinek eléggé nem méltatható érdemei vaunak akörül, hogy ez a kiállítás létrejött, de Balogh István és Frank Tivadar tanácsnok is állandóan feltűnnek hol itt, hol ott, mindig azon a helyen, ahol tanácsra, irányításra van szükség. A felfokozott tempóra annál inkább szükség van, mert ma délután már meg kell ejteni a felhozott anyag bírálatát is és este 8 órára minden valószínűség szerint ez a munka is befejeződik. a Szőlősgazdák Országos Szövetségének elnöke, Baross Endre dr., Polgár István dr. és Reiz- man Zoltán a Szőlőbirtokosok Országos Szövetségének igazgatói, Bessenyey Zénó képviselő, a képviselőház alelnöke, Lázár Miklós és még sokan mások. A Külkereskedelmi Hivatal propaganda-osztályától Egerbe jön Tóth B. László, Szabö-Jilek Jenő a borászati osztály vezetője és Radnóti litván előadó. A földmívelésügyi miniszter azért jön az eredeti tervtől eltérően már ma Egerbe, mert tüzetesen tájékozódni akar az itteni viszonyokról és meg akarja nézni az egri pincéket is.
