Eger - napilap, 1933/2

1933-10-08 / 188. szám

*

Meg kell menteni a pusztuló

hevesmegyei népművészetet

2 EGEK

Eger, október 7.

A világháború utáni korszak egyéb pusztításai között ma még kévéién figyelnek fel arra a mérhetetlen kárra éa rombolásra, amelyet ezek az esztendők a magyar népművészet ezines vi tágéban végezlek, még pedig olyan alaposan, hogy hí még idejében nem igyekszünk megmenteni a menthető*, hovatovább ciak híre marad egyes vidékeken ennek a felbaoiülhetetlen nemzeti értéknek.

Hevesmegye is gazdag volt még a békeesztendőkben egy* egy színes Bzigette), de mostanában lépten-nyomon tapasztalni lehet, hogy «gyes községekben letette a nép ősi ruháit, csak öreg anyókák őrzik holmiaikat avűit ládák fenekén, hogy ha meghalnak »abban legyenek kiterítve.* Tűzre, vagy legjobb esetben padlásra kerültek a régi bűtorok, tulipános ládák, ágyak, faragott szűizékek, lócák, hogy helyet adjanak a vásári holmiknak és Ízléstelen »úri« sifonérok- nak. A régi szép hímzések készítését már nem tudják a lányok s a vasárnapi táncőrákon, atne lyeken tangót, foxtrottot, meg rumbát tanúinak, »pliszírozott* divatruhában jelennek meg.

Ezen sürgősen segíteni kell, be kell avatkozni, különben el- puizlűl, kivész e nagy nemzeti értékünk. A ma még fellelhető, meglévő kézműipari produktumokét össze kell gyűjteni, addig

míg lehetséges, ha már a népet nem is lehet visszatéríteni az ősi szép szokásokhoz, régi viseleté hez és bútoréihoz. Meg kell teremteni a vármegyei múzeumot ahová össze kall hordani ezeket az értékeket. Azt vethetik ellene, hogy mindehhez pénz kell s ma nem tud sem kormány, sem vármegye, sem város ilyen célokért anyagi áldozatot hozni. Heves- megyében rendkívüli néprajzi értékek vannak, amelyekből a mai súlyos gazdásági viszonyok mellett is hasznot, jövedelmet lehet kihozni az idegenforgalommal. Ma úgyis ezzel a jelszóval keresik a gazdasági medicinákat és flastromokat a tengődő városok, rajta kell tehát lenni, hogy jól megszervezett, értéket, újságot nyújtó attrakciókkal csakugyan elhozza az idegen hozzánk a pénzét. Olyat kell nyújtani neki, ami vonzó, ami nincs másutt a ez kétségtelenül az a rengeteg népművészeti szépség és érték s ami nemtörődömségünk miatt pusztulásnak indult.

De az anyagi előnyökön kívül sokkal nagyobb volna az erkölcsi eredmény: a magyarság

speciális, régi néprajzi életének megmentése, egybegyűjtése, fenntartása s e réven a nemzetietlen és internacionális törekvésekkel szemben a nemzeti öntudat terjesztése igen hatékonyan volna elérhető.

— Steiner Ferenc alapítványt ló tesit az Egri Kereskedők Köre. Az

Egri Kereskedők Köre legutóbb megtartott közgyűlésén megemlékezett elhűnyt alelnöke Steiner Ferenc érdemeiről és elhatározta, hogy a megboldogult emlékének megörökítésére alapítványt létesít, melyet elszegényedett kereskedők segítésére fognak fordítani.

1933. október 8.

Hasznos tűdül

hogy Sctimidthauer

Igmandi

kesesűvize, gyorsan megszabadítja a romlott ételek káros következményeitől.

Mikor tarthat igényt

adóleirásra a háztulajdonos?

Rendelet a rendkívüli ideiglenes házadé"

mentesséo feltételeinek ellenőrzésére.

Eger, október 7.

A legutóbb megjelent kormányrendelet azokra az átalakításokra, melyeket ez év novemberé' ben megkezdenek, a munkálatok, illetve az építkezés befejezésének határidejét a rendkívüli ideiglenes házadómenteaiég szempontjából 1934. július 1 ig meghoíz- szabbílotta. Annak ellenőrzésére, hogy az átalakítási munkánál adott esetben az előírt határidőt b3tartják-a, a pénzügyminiszter elrendelte, hogy az átalakítási munkálatok megkezdését november végéig a városi adóhivataloknál, illetve a községi elöljáróságoknál be kell jelanteni. Az átalakítási munkálatnk megkezdését a városi adóhivatalok, illetve a községi elöljáróságok a helyszínen ellenőrizni fogják.

Itt kell megemlítenünk, hogy a felmondások körül még mindig sok zavaró momentum játszik közre, amikor a háztulajdonos adőleirásáért folyamodik

az elmaradt és be nem hajtható lakbérek után. A háztulajdonosok bízva a lakók ígérgetésében, elmulasztják a törvényben előírt feltételeknek megfelelő felmondással élni és emiatt legtöbb esetben elesnek a rendeletben biztosított adóleírási kedvezménytől.

E pénzügyminiszteri rendelet eddig tapasztalt végrehajtásából kifolyólag a háztulajdonos csak az esetbsn tarthat igényt az elmaradt lakbér után kivetett adók teljes leírására, ha lakójának az első havi bár meg nem fizetése után, vagyis 5 ike után azonnal felmond és ha a felmondást legkésőbb a következő hónap első felében birőilag érvényesíti. A felmondásnak írásban, ajánlott levélben kell mrgtörténnie, mert ellenkező esetben a felmondást igazolni nem lehBt és igy a ki' lakoltatást biróilag végrehajtani, vagy ez elmaradt lakbér után kivetett adókat leíratni nem, vagy csak különféle egyéb, nehezen beszerezhető nyilatkozatok alapján lehetséges.

Visszaemlékezés az Országos Frontharcos találkozóra.

Irta: Jäger Károly.

Az elmúlt szombaton este a Líceum előtt hatalmas teherautó állt űlrakészen. A hűtőn Frontharcos-jelvény, a kocsik oldalain frontharcos plakát és alatta a felirat: Egri főcioport — s az esti korzó közönsége csodálkozva nézte a szerelvényt. Álig ütötte az éjfélt, minden irányból formaruhás frontharcosok igyekeztek a gépkocsihoz és pontban fél 2 őrekor megadta a fel utazó osepatok parancsnoka a jelt az elindulásra. 80 egri frontharcos sietett Budapestre, az országos találkozóra. Minden községben, amelyen a szokatlan lát- ványú szerelvény áthaladt, az álmukból felzavart lakosság ki- rohant az utcára és bámulta a transzportot, mely a háborús időket idézte fel emlékezetében, A gyönyörű holdvilágos éjszakát lassan-lassan felváltotta a napiugaras reggel és a szerelvény bosszú, fáradságos és viszontagságos utazás után megérkezett a magyar fővárosba. 1st mindenhol ünnepi hangulat, nagy

tömegek sorakoztak fel a Hősők- Tsrén, mindenki tanúja akart lenni a lélekemelő ünnepélynek, amikor az ország frontkatonái ismét találkoznak, de itt vannak egykori fegyvertársaik is, az osztrák, a német frontharcosok, itt egykori ellenségeik is, az olasz és orosz frontkatonák. Mindenki látni akarja a nagy hä- i ború élő hőseit, meggyőződni i arról, hogy ebben az országban nem kell többé tartsni rendfel- forgatő kísérletekről, mert itt vannak a frontharcosok, akik eljöttek egyetlen egy parancsszóra, hogy megmutassák az ország lakosságának, hogy 15 esztendő a nagyháború után s még ma is katonák, akik bámulatbaejtő vasfegyelemmel és az igaz bajtár- tiasság érzésével egy oly erős szociális, hazafias és nemzetvédő egységet képazuefe, amely szükség esetén órák alatt lehengerel minden nemzetellenes és rend- felforgatő kísérletet, A magyar frontharcos tömegek egy hatalmas nemzeti összefogást, végletekig menő önzetlenséget és fegyelmet akarnak teremteni ebben az országban, amelynek tengelyében a világháborús szenvedések tűiében megtisztult

frontharcosoknak kell haiadniok. A frontharcos tábor, dicsőséges és áldozatos múltjának jogán, minden körülmények között az élen akar haladni, hogy őrködhessen afelett, hogy a múlt bűnein felülemelkedve, egy mag- tisztuitabb légkörben mindenki, aki megtette kötelességét, tiszteletet és megbecsülést kapjon ebben a hazában.

Lélekemelő volt, amikor az ünnepi szónok, a főváros főpolgármestere mint frontharcos, baj- társaihoz szólva, ezt a gondolatot domborítottakibeszédáben. Utána a magyar, osztrák, német, olasz és orosz frontharcosok letették koszorujokat a Hősök emlékkövére és elindult a 9 frontharcos ezred, hogy az Andrássy úton a ' kormányzó képviseletében megjelent miniszterelnök és az országzászlő előtt díszmenetben tisztelegjen. Es mi egriek keményen és büszkén vertük talpunkkal a pesti aszfaltot, keményen, ahogyan illik Dobó István nemzetéhez és büszkén, mert végre mi egriek is résztvebettünk az országos ünnepélyen egy egész századdal. Nem hoznattunk az ünnepélyből haza külön dicsőséget, nem versenyzés akart lenni

részvételünk többi hajtásainkkal, és bizony 9 menetelő ezred sokasága közül egy század csak elenyésző kis pont, mégis jól esett hallani, hogy a mi egri századunk feltűnt a sokaságban, még pedig a legegységesebb ruházatával.

A nagy melegben jól esett az ünnepély fáradságai után az aránylag rövid pihenés. De amikor este búcsút vettünk a fővárostól, szívünkben ismét katonáknak éreztük magunkat, úgyannyi- ra, hogy bizony egyik katonanűta a másikat váltotta fel, amíg csak a késő éjszaka, az egész napi fáradtság és az utazás sokféle viszontagságai elfojtották bennünk a nőtaszőt. De mielőtt ismét mindennapi munkahelyünkre elindultunk volna, megfogadtuk egymásnak, hogy ezentúl is megfogjuk egymás kezét, hogy megbonthatatlan frontharcos-egységekben, a tizenöteiztendös mel- lőztetést, megnemértést és minden frontharcos-keserűséget elfeledve, kemény hittel és kitartó szívós akarással indulhassunk azon az úíod, amely a mostani magyar temetőből a magyar feltámadáshoz vezet.