Eger - napilap, 1933/2

1933-10-05 / 186. szám

Aba 8 fillér ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 2 PENGŐ EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KI­ADÓHIVATAL: EGER: líceumi könyv­nyomda.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: Eger, XLIV. évfolyam 186. szám ♦ Csütörtök ♦ 1933 Trianon 14, október 5. A kormány két napos miniszter­tanácson készíti elő az őszi ülésszakban a Ház elé kerülő törvényjavaslatokat Budapest, október 4. A parlament tnaek a bőnap­nak a végén, a nyári szünet le teltével újból megkezdi munká­ját ■ a kormány már most igyek azik ennek a munkának zavar­talan folyamatoaaágát biztoiítani. Bár valóazínűnek látszik, hogy plenária tárgyalások ciak no­vember elején lesznek a Ház­ban, azokat a törvényjavaslato­kat, amelyeket a kormány még az öaz folyamán a képviaelöbáz elé kíván vinni, már most elő­készítik. Ez az előkészítő munka azon a minisztertanácson veszi kezde­tét, amelyet holnap reggelre hí­vóit össze a miniszterelnök s amely előreláthatólag két napig fog tartani. A két napos minisz­tertanácsban mindazokat a ja­vaslatokat megvitatják, emslyek a közeljövőben a Ház elé ke­rülnek, így az úttörvény-, építő­ipari-, nyugdíjtörvény stb. ja­vaslatait. Az építőipari- és út­törvény javaslatokon ma végez­ték az utolsó simításokat azon a tárgyaláson, amelyet Keresztes- Fischer belügyminiszter és Fabi- nyi Tihamér folytattak a keres­kedelemügyi minisztériumban. Heves vármegye gyümölcs és csemegeszőlői már igen messzire eljutottak eddig is, el fognak még távolabbi országokba is kerülni, ha a termelők a minősig javí­tására, a szedés körüli tevékeoy- ség gondosságára, a kereskede­lemmel karöltve a csomagolásra még fokozottabb gondot fordíta­nak. Féregmentes, szállítóképesen szedett és csomagolt gyümölcs elhelyezése ma nem probléma, kormányzatunk hűik raskedelmi politikájának egyik legszebb ered­ménye épen a gyümclcikivítel körüli nehézsége« és korlátok elhárítása volt. Minden akadály nélkül a ma kivitt mennyiség kétszeresét tg biztotítani lehetne a termelő közönség számára. — Ezért a gyümölcstermelést fo­kozni kell. Egri kiállításunkon seregszem­lét kell tartanunk az eddig elért eredmények felett. Tanulnunk kell egymástól, ki kell tapaszta­latainkat cserélni, a gyümölcs- | termelésben kezdő gazdatársain­kat biztatni, a msgunk munká­jának eredményét: gyümölcsöt, szőlőt bemutatni, hogy a Kételke­dőket a siker felől meggyőzzük. Vármegyénk másik nagy ter­melési ágának, a bortermelésnek pedig itthon kell fokozott elhe­lyezkedési lehetőséget biztosíts- ' ni, kínálni keli a mi cégér nélkül ! jó borainkat most már, amikor i más termelői vidékek hathatós i propagandával elébünk kerültek. I A hevesvármegyei borok propa- | gandája lesz az Egri Borhót, ; melyen minden borvidékünknek minden bormiDŐtégével részt kell vennie azér*, hogy a félország­ból idejövő filléres vonatok lá­togató közönsége minden ízlés és árban megtalálja azt, amit keres, szertehordja boraink jő hirét. Bízunk BbbaD, hogy az egri kiállítás sikerének legfőbb kel­léke, termelőközönságünk össze­fogása méltóan fogja képviselni vármegyénk jelentőségét hazánk gyümölcs, szőlő- és bortermelésé­ben és ezzel a bizalommal ismé­teljük meg kérésünket. Legkisebbtől a legnagyobbig vegyen minden termelő részt az egri kiállításon. Borhy György, felsőházi tag, a vármegyei gaz­dasági egyesület elnöke. Dr. Hedry Lőrinc, főispán, a vármegyei gyümölcs­termelő egyesület elnöke. A Gyümölcstermelők Egyesülete és a HGE elnöksége felhívást intézett a hevesmegyei az egri bőrkéién való részvétel érdekében Miniszteri rendelet jelenik meg az ipar védelméről Eger, október 4. Az egri borhét megnyitásának napja egyre jobban közeledik a ennek a nagyszabású akciónak roppant propaganda erejét csak akkor lehet teljes mértékben ki­használni, ha erre a napra meg­mozdul az egész vármegye tér- melökőzönsége s felhozott ter­ményeivel dokumentálja a bizo­nyára nagy tömegben érkező vendég és érdeklődő előtt a he- vasmegyei gyümölcs és bor fel­tétlen versenyképességét. Hogy a megye gyümölcs- és bortermése minél impozánsabb mennyiségben gyűljön össze a megnyitás napjára, arról a ren­dező egyesületek vezetősége gon­doskodik, állandó propsgandá- val és felhívásokkal tartván éb­ren a gazdák érdeklődését. Most a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület és a Gyümölcsterme­lők Országos Egyesülete he- vesmegyei fiókjának elnöksége, Hedry Lőrinc dr. főispán és Borhy György felsőházi tag alá­írásával «dőlt ki ilyen felhívást s az egri borhétre Hevesvár- m = gye termelő közönségét azzal a kérelemmel hívja meg, hogy termelvényei izíne-javának be­mutatásával tegyen tanúságot arról a nagymérvű előrebale. dottságáró), amellyel a világos idők nehézségei ellenére is min­denből a legjobbat, a legértéke­sebbet törekszik előállítani. A felhívás többek között a következőket mondja : »Azok a szomorú esztendők, melyek az őstermelést és állatte­nyésztést űző mezőgazda társa­dalomra nehezülnek, felhívták a figyelmet arra, hogy uj ter­melési lehetőségekkel kell kiegé­szíteni gazdálkodáiunkát. A több termelési ágra oszlott munkál­kodás a gazda kockázatát csők- senti, jövedelmét biztosabb ala­pokra helyezi és a magyar gaz­da belterjes gazdálkodásának legjobb kiegészítője a gyümölcs­termeié*, a szántóföldi kertész­kedés. Nemesünk »bbaa hibába, hogy jövőnk egyedüli biztosíté­kának a gyümölcstermelést, a szőlősgazdák mentsvárának a ciemegeszőlötermelést ’ártsuk. Da minden gazdának be kell látnia, hogy szélsőséges értéke­sítési viszonyaink között, az idő­járás szeszélyes alakulásai mel­lett évről-évre sürgetőbb feladat egyoldalú gazdálkodási rend­szereinknek többirányú kiépí­tése. A világon mindenütt előtérbe tolultak olyan irányzatok, ame­lyek a mi régi termelési ren­dünknek nem kedveznek. Csök­kent a kenyér, a húsfogyasztás, növekedett a főzelék és zöldség­félék fogyasztása, óriásit tört előre a gyümölcsfogyesztás. A kereskedelemügyi miniszté­riumban az ipari racionalizálási törekvésekkel kapciolatbao nagy­fontosságú rendeletet készítetlek elő. A gazdasági életben az utóbbi időben sokszor megtör­tént, hogy egyes jőlmenő ipar­ágakra rávetette magát a spe­kulatív tőke, egyre-másra újabb vállalatokat alapított, amelyek rövldéletűek voltak, a már meg­levő és jól megalapozott válla­Bécs, október 4. Dollfuss dr. kancellár ellen kedd délután revolveres merény­letet követtek el. A kancellár karján és mellén megsebesült. A merénylőt őrizetba vették. Hogy történt a merénylet* A merénylet délután 7*3 őrá előtt pár perccel történt. A kan­cellár épp»n távozóban volt a parlament épületéből, ahol a ke­resztény szocialista pártértekez létén vett részt és ott nagyobb beszédet is mondott. A szövet­ségi kancellárral a parlament előcsarnokában többen akartak latokat Iét9lepjukb9n támadták meg. A kormány ezért már régeb­ben elhatározta, hogy megaka­dályozza az űj iparvállalatok alakulását. Az iparpártolási tör­vény felhasználásával, valamint az engedélyhez kötött iparágak­ban az iparigszolványok kiadá­sának a megszorításával akar­nak célt érni. A rendelet rövi­desen megjelenik. beszélni s ezek végeztével, ami­kor a kancellár a lépcsőről lefelé haladt, előlépett egy fiatalember és kérvényt akart átadni a kan­cellárnak. A kérvényt a kísére­tében lévő detektív vette el. A fiatalember ekkor hirtelen hátra­lépett, zsebéből pisztolyt rántott elő és két lövést tett a kancel­lárra Az egyik golyó Dollfuss kancellár jobb felső karját; találta el, mig a másik a mellét hor­zsolta. Stockinger kereskedelmi miniszter, aki a kancellárral együtt volt távozóban, a lövések eldördüláse pillanatában hirtelen a merénylőre vetette magát és Revolveres merénylet Dollfuss ellen

Next

/
Thumbnails
Contents