Eger - napilap, 1933/2
1933-10-03 / 185. szám
2 EGER 1933. október 3. Kánya külügyminiszter nyilatkozott genfi útjáról Kánya Kálmán külügyminisz- tér vasárnap eate hazaérkezett Ganfből és ma déli egy óráig Gömbös miniszterelnöknél volt, hogy beszámoljon genfi útjáról. Távozásakor az újságírók kér. désére, hogy tárgyalásaival hogyan van megelégedve, kijelentette : Ganfben lefolytatott be• Komló, október 1. (Az Eger kiküldött tudósítójától.) Érdemes eltűnődni azon, hogy miért olyan rendezett, szépen épített, előkelőén tiszta és nyugalmas ez a nagy alföldi község. Pedig 16 kilométerre fekszik a legközelebbi állomástól, — a az ilyen faluk általában szűkek, elmaradottak szoktak lenni, nem egyszer az anyagi és szellemi Ínség szomorú arculatával. Ahogy azonban az ember megpillantja a falu lelkét egy-egy tisztes földműves szemében, vagy tempós mozdulatában, megérti Kömlő szépségét. A vasúttól való távolság nem volt kárára Kömlő szellemi fejlődésének, legfeljebb gazdasági téren okozott nehézséget. Ha a kömlői magyar beszekere- zett a városba, ahol a rossz és szemét között is kellett gázolnia, ciak a jót vitte haza. Ez a 16 kilométer megszűrte a város csatornáinak falu felé áradó szeny- nyét; ezért ilyen tiszta hangulatú, higgadt és jő életű ez az alföldi magyar falu, olyan mint a föld: erős és hallgató, termékeny és adakozó szívű. Most, vasárnap reggel ünnepi forgolődás van mindenütt. A legények, lányok arca pirosabb, mint a piroslő falevelek az udvarokon. Mindenki külön ünnepnek érzi, hogy a kömlői dalosok zászlót szentelnek, kociik és fogatok, autók érkeznek, hozzák a vendégeket a környékről: Hevesről, Mezőkövesdről, Mezőtárkány- bői, Füzesabonyból, Egerből, sőt Budapestről is. Az egész magyar dalostársadalom megmozdult me, mert nagyjelentőségű, ami itt történik : a falu műveltlégének elismerése, nagy példázás mindenkinek, hogyan kell vezetni és vezettetni a faluban, hogy minden kimondott sző és munkás mozdulat a jövő boldogulást szolgálja. Komló ma az élen áll hitével, szorgalmával, következésképpen dicsőségével is, és ezt jött megünnepelni ezer és ezer ember. Nemes János kántor — tegnep óta igazgató — czélgetéseim inkább eszmecserék voltak. Az olaszok középeurőpai javaslatáról nyilatkozva azt a megállapítást tette, hogy természetesen örömmel fogadják az agrárjellegű államok a javaslatot. A kisantant részéről pedig a jóakaratot a terv elfogadása és megvalósítása mutatná meg. vezetéke, lelkesedése, áldozatkészsége kellett hozzá, hogy miDdezt el tudja érni a falu; csak az volna a fontos, hogy minden falu el tudja érni a maga Nemes Jánosát. * A Kömlői Rk. Földműves Dalkör zászlőszentelése méltó és szép keretek közt pergett le. Fél kilenc órakor a Hevesi Önkéntes Tűzoltőegylet dalárdája a Hősök emlékműve előtt tisztelgett, fél tízkor pedig ünnepi misére gyülekezett öisze a falu. A misét nagy papi segédlettel vitéz Subik Károly apát, oldalkanonok mutatta be a Kömlői R*. Földműves Dilkör gyönyörű énekkísérete mellett. A dalárda Meiszner Imre Szent Erzsébet- miséjét adta elő, bámulatraméltó tudással és szépséggel énekelve a nehéz, polifőnikus dallemű, latin szövegű partitúrát. A friss ős tömör hanganyagból a karnagy a legtökéletesebbet faragta ki felfogásban és kidolgozásban egyaránt. Szentmise végeztével vitéz Subik Károly megszentelte a kék sárga nehéz selyem zászlót, amelyen Szűz Mária művészi tűfeatésű képe látható a következő felirattal: Istennel és dallal Nagymagyarországért! Majd főpapi ornátusban a szószékről mondott hatalmas beszédet. Több mint tiz esztendeje — mondta többek közt — hogy Kömlő község elsőnek állított emléket a háború elesett hőseinek emlékezetére. Most azoknak ad emléket, azok kezébe adzász- lót, akik a falu élére álltak, hogy a falu műveltségét fejlesszék* akik éppúgy életüket áldozzák, munkával, becsülettel a hazának, mint ahogyan a világháború hős katonái tették. — Aki átlapozza a nemzet történelmét, alig is fog találni annyi megpróbáltatással telt esztendőt, mint amennyi most jutott a magyarnak. Erősen hiszünk Istenben, de csodák nem fognak innen kivezetni minket. Magunknak kell elsősorban segítenünk és a segítés egyetlen módja : össze kell fognunk, hogyanépet minél műveltebbé tegyük, mert az fog győzelmesen maradni a a nemzetek küzdő frontján, akinek nagyobb a műveltsége, tudása. — A művelt ember mélyen vallásos, ismeri hivatását a földön, tudja hogy a földi élet vége számadás, ahol a jóké) gonoszak megméretnek. Meghajtja fejét Isten előtt és megtart] a törvényeit. A művelt ember hazafias is, forgatja a történelmet, ismeri a térképet és látja rajta keresztül- ■öpörni a tatár és török dúlást, de tovább lapoz és hitet, erőt merít abból, hogy mindig talpra állt a nemzet. A műveltség fejlesztésének még egy fontos oka van: a gazdasági erősödés. Ma már egyre újabb termelési módokra jönnek rá világszerte ; aki ezeket nem sajátítja el, alul marad a világversenyben. — Nem szabad, hogy pihenésünk, nyugodt éjszakánk legyen, mig meg nem műveljük a falut, a népet. A kömlői fiatal tanító lelkiismeretesen fogta fel hivatását. Nem elégszik meg azzal, hogy betűvetésre oktatja a gyermekeket. Mert aki csak annyit tesz, mint amennyit előírnak számára, az nem pap és nem tanító. Az cseléd. — Bacaüljétek meg és kövessétek a dalárda és vezetője példáját. Tanulja meg egész Kömlő éa minden magyar falu, hogy a fegyelem, alárendelés, áldozatos munka és kitartás kell a magyar feltámadáshoz. A templomból a kömlői szövetkezet udvarára vonult az ünneplő közönség, ahol az ünnepélyt Bollók .Sándor dalköri elnök pompás, magyar ízű beszéde nyitotta meg. A Kömlői Rk. Földműves Dalkör és a környék- | Már régebb idő óta hangoztatják, hogy a közűletek tulajdonában levő kőbányákat fúzióra akarja kényszeríteni a kormány. A terv egyelőre csak terv maradt s mire most a kivitelig érik, már egészen más megoldás előtt áll az ügy, amennyiben a kormány állami kezelésbe kívánja venni a közületek tulajdonában levő kőbányákat. Az állami tul&jdonba, illetve kezelésbe vétel Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszternek az ország úthálózatának kiépítésére és az úgynevezett «bekötő utak« megépítésére vonatkozó tervével kapcsolatban vetődött fel. A bekötő utakra azért van szükség, mert 1100 község még ma sincs rendes és télen is járható úttal összekötve a gazdasági élet és forgalom ütőerét jebeli dalárdák gyönyörűen sikerült énekszámai közben több lendületes ünnepi beszéd hangzott el, elsősorban Frühwirth Mátyás képviselőé, az Országos Magyar Dalosszövetség elnökéé, aki a magyar dal művelésére buzdította a falut, mert a magyar dal ma már nsmzetpoliiikai erő, uemzetépííö eszköz. A zászlőszőgek beverése során dr. Nagy Pátarnő, Mayer Jánosné zászlőanya helyettese, megbízója jelmondatával avatta fel a zászlót: »Mária segíts«; majd Mayer János ny. földművelésügyi miniszter kalapácsa nyomán hangzott fel: Istennek a hazáért. Vitéz Subik Károly az Érsekfőpásztor üdvözletét tolmácsolta, majd a maga nevében helyezett el zászlőszögat éa rövid beszéd keretében átadta Nemes János kántornak az igazgatói címet. Hevesvármegye alispánja nevében dr Bíró József vm. aljegyző, az egri dalárdák megbízásából pedig Buszthy Zoltán, Meissner Imre, Lestál Miklós, dr Heller József és Nagy Kálmán helyezték el a zászló- szögeket. Az ünnepség végeztével öiszáz terítékes közebéd volt ez iskola udvarán, ahonnan táviratilag üdvözölték az Érsekfőpásztort, akinek válasziávirata még az ebéd folyamán megérkezett. A banketten dr. Nagy Péter orvos, vitéz Subik Károly apáikanonok, Mayer János cy. miniszter, Németh Gyula fővárosi tisztviselő, dr. Biró József vm. aljegyző, Kis Pál kömlői lakos, Nagy Kálmán az Egri Mária utcai Földműves Olvasókör elnöke és Bollók Sándor a Kömlői Rk. Földműves Dalárda elnöke mondtak pohárköszöntőt. Ebéd után az ünneplő dalárda pompás hangversenyt adott. lentő országutakkal. A törvénytervezettel kapcsolatosan felmerült az a gondolati hogy az útépítéshez szükséges kőtermelést racionalizálják, amire nézve a legalkalmasabb módnak látszik, ha az állam saját kezelésében központosítja a kőbányákat, azokat is, amdyek a különböző megyék, városi autonómiák birtokéban vannak, vagy pedig magánosok tulajdonai. Ekeket a bányákat az állam összevásárolja és így a legpraktikusabb szempontok szerint bá- nyásztatják az útépítéshez szükséges kőanyagot. Amennyiben keresztülviszik a kőbányák racionalizálását, egyúttal magszüaik a kőuzsora is, mert vannak bányák, amelyek annak a tudatában, hogy feltétlenül szükségei az általuk termelt kőanyag, példátlanul magas áron árusítják az útépítéshez szükséges követ. „Istennel és dallal Nagymagyarországért" Vitéz Subik Károly apátkanonok felszentelte a a Kömlői RK. Földműves Dalkör zászlaját. Állami kezelésbe veszik az ország összes kőbányáit
