Eger - napilap, 1933/2
1933-10-01 / 184. szám
2 EGEB 1983. október 1. tárgyaidat kért, a polgármester azonban szavazás alá bocsáj- totta a kérdést. A felállással történő szavazásban a városi tisztviselők is résztvettbk, ami ellen az indítványtevő szintén tiltakozott, mert véleménye sze rint ebben az ügyben a tisztviselők ellen fennállt az érdekeltségi kifogás. A polgármester mégis leazavaztatta a tisztviselőket, azzal, hogy itt nem érdemi döntésről, hanem tormai kérdésről van sző. A szavazatokat összeszámolva, a polgármester enuGCiálta, hogy az egyesítés mellett 23, ellene 18 szavazatot adtak le. A közgyűlésről készült jegyzeteink nyomán az Eger másnap a következőkben számolt be az indítvány tárgyalásáról: »A polgármester a kért névszerinti szavazást nem rendelte el, sőt a szavazásból az érdekelt tisztviselőket sem zárta ki, úgyhogy a taktikai húzásnak szánt lépés sikerült s a közgyűlés a tisztviselők szavazatának segítségével elvetette a különválasz- tási kérelmet. A különválasztás mellett 18, ellene pedig 23 szavazat esett, ebből 9 tisztviselő«. A második indítvány sorsát tehát a városi tisztviselők döntötték el, amiért a polgármester kétségtelenül hálás lehet, mert kézenfekvő volt, hogy az egyesítés után mindkét indítvány meg fog bukni. Annál érthetetlenebb, hogy a Radii Károlynak most kikézbesített véghatározat így kezdődik ! »A közgyűlés, a tisztviselői szavazatok figyelmen kívül hagyásával, 25 szavazattal 18 ellenében kimondja,hogy Radii Károlynak fenti számú két beadványát együttesen óhajtja tárgyalni.« Korántsem személyeskedésből, hanem a közvetlen hallomás meggyőződése és a készült jegyzetek alapján meg kell állapítanunk, hogy a véghatározat első bekezdésében foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. Ezzel a megállapítással egyU dejüleg fölmerül a kérdés: hogyan kerülhetett a véghatározatba a valósággal ellenkező tény ? Nem merjük feltételezni, hogy bárki is tudatosan állította volna ilyen ferde szögbe a városházán a megtörtént dolgokat; m?rt ez nemcsak morális hiányokra mutatna rá, hanem törvényes következményeket is vonhatna maga után, bár kétségtelenül alkalmas arra, hogy a szavazásra vonatkozó és az indítvány ttevö által beadott fellebbezés sorsát hátrányosan befolyásolja hivatalos irat jellegénél fogva. A város részéről ugyan már nem egyszer tapasztaltunk olyan jelenségeket, amik a nyilvánvaló taktika jellegét viselték magukon, nem hisszük azonban, hogy a szabadalmazott közigazgatási diplomácia ilyen merész ösvényeire léptak volna a városházán. Fennmarad tehát a másik eset i a tévedés. Ez azonban a város részéről már megszokott tévedések sorában is olyan súlyos, hogy nem lehet mellette sző nélkől elhaladni. Annál kevésbbé, mert ezek után előfordulhat, hogy egy szóbeli közgyűlési határozat, gépírásra fordítva lé- nyegileg is pontosan az ellenkezőjét fogja elrendelni, mint amit a képviselők elhatároztak. A fejlődésnek ezt az irányát és tempóját pedig egyáltalán n3m köszönné meg a közérdek. Megokolt és kívánatos tehát, hogy a városi közgyűlésekről, mindjárt az ülés után pontos jegyzőkönyvet vegyenek fel és azt a közgyűlésből kijelölt városi képviselők hitelesítsék. Az effajta tévedések jövőbeni megakadályozására. Eger ipari üzemei a gazdasági válság ellenére is 700 embernek adnak kenyeret Látogatás az egri gyárakban és ipari telepeken. Eger, szeptember 30. Eger sohasem volt gyárváros; nem is lehetett. Sem természeti adottságok, sem földrajzi fekvése nem predesztinálták erre, egyébként is a város jellegét minden időben a tudomány és kultúra festette alá. Mégis alakultak és fejlődtek itt ipartelepek, amelyek jó időkben virágoztak s jelentőségük ma is figyelemre méltó a város gazdasági életében. Ezek a gyárak, ipartelepek többszáz egri családnak adnak kenyeret s adóikat, közterheiket a város pénztárába fizetik, némelyik pedig közülük országos jelentőségű, sőt külföldre is exportál. Ilyenformán idegenből is jelentős ősz- szegek jutnak Eger pénzforgalmába. Ellátogattunk néhány ipartelepre, ahol a régi jő időkre való emlékezéssel tájékoztattak jelenlegi viszonyaikről. A Haring család már 1719-ben kováosműhelyt alapított Egerben, 1892-ben pedig lakatos és rézöntő mesterséget folytattak, ök alapították 1921-ben a »He- ring-féle Mezőgazdasági Gépgyár Reklám akkor érvényesül, ha mit igér beteljesül. Aki hashajtóra szorul, Igmándi víz ! s nem jár pórul és Vasöntöde Rt. céget, mely 120 emberrel dolgozott. Gyártottak mezőgazdasági gépeket, borsajtőt, szőlőzuzőt, répavágót, szecskavágót. Gyártmányaikat budapesti és vidéki nagy kereskedőknél helyezték el, de sokat adtak el közvetlenül az egri és közeli gazdáknak. Vasöntödéjükben vízvezetéki csöveket is készítettek. 1927 óta «ifj. Haring János« cég alatt folyik a munka, de erősen csökkent ütemben, mert a környéki malmok, bányák, — melyeknek gépeit készítették és javították, — beszüntették üzemeiket, a gazdák pedig nem tudnak gépeket vásárolni. Mi alig néhány emberrel dolgozik az egykor jelentős gyár. Kevesen tudják Egerben, hogy a tihaméri Hellebrooth féle szőlőben a »Hungária Vegyipari Rt.« tufatelepet bérel. A szerződőst 50 évre kötötték a tulajdonossal ős egy évvel ezelőtt megkezdték a munkát. A tufát robbantással tárják fel, emberfőnagyságú darabokra zúzzák és piramisokba rakva szárítják, míg számításra kerül. A Hungária Rt. budapesti telepén a tuf.-tömböket porrá őrlik s így nyerik különleges eljárással az u. n. puzzolan port, amelycementhez hasonló és építőanyagul szolgál. A munka első évében 500 vagon tufát szállítottak el az egri telepről. A kitermelés 50 munkást foglalkoztat, akik a rob- bantőmester kivételével mind egriek. Most 300 vagonra való tufa- kőzet vár elszállításra, mivel azonban az építkezések országszerte megbénultak, a szállítás momentán szűoetel. »Első Lakatos- és Lemezárú gyár R . Eger, felszámolás alatt«, így szerepel ma a cégjegyzékben a régi, tisztes múltú egri lemezgyár. Ez a »felszámolás alatt« korántsem jelenti azt, hogy ez a régi cég meg fog szűnni. Sőt, mint örömmel értesültünk, a lemezgyár kényszeregyezségi eljárás alatt az anyaghitelezőket kvotálisan kielégítette s a bankhitel# zőkkel is megegyezett. Ha keressük, milyen okok juttatták válságos helyzetbe a gyárat, elsősorbsn külföldi piacainak elvesztését s az általános gazdasági krízist kell megjelölnünk. Ez a vihar saját tőkével dolgozó hatalmas vállalatokat is ledöntött, annál inkább megérezték erejét a bankkölcsönné dolgozó üzemek. A lemezgyárat ezenkívül a kereskedők sorozatos csődjei és kényszeregyezségei miatt is nagy veszteségek érték. Súlyosan nehezednek reá végül a közterhek és bankkamatok, melyek (nem számítva az egyébkénti termelési költségeket) napi 40 peDgőt tesznek ki. A gyárat 1892 ben alapították s a »boldog békeidőben« nagyszerűen virágiott. Gyártmányait Romániába, Szerbiába, Boszniába szállították. De nemcsak a Balkán, hanem Stájerország is jelentős kivitelt biztosított. Mai piaca csupán Cionka- Magyarország területére szorul. Nagyobb megrendeléseket budapesti nagykereskedőktől kap, de természetesen itt vásárolnak az egri kereskedők is. A nyersanyagot és a kidolgozásra váró félgyártmányokat az ózdi és borsodnádasdi vasgyáraktól, valamint a helyi vasöntödétől szerzik be. A gyártáshoz szükséges szerszámokat maga a lemezgyár készíti külön műhelyében. Készítményei: épületvasak, le- mezárűk, takaréktüzhelyek, öiz- szes fűrészfajták ipari és gazdasági célokra; kerti gereblyék. Újabban bevezették a lő- és marhavakarők készítését. A legutóbbi Nemzetközi Vásáron feltűnést keltettek az egri lemezgyár gyártmányai. A kiállítás anyagi sikert is hozott, mert Zágrábból és Diakovárről kap tab rendeléseket. Az idén pedig meghívták a gyárat az olaszországi »Uvantei vásárra.« A gyár, amely a múltban 180 emberrel dolgozott és évi 120 vagon készárut termelt, ma 40 embert foglalkoztat s mivel készletre nem dolgozhat, csak megrendeléseket teljesít. Mégis örömmel állapíthatjuk meg, hogy az üzem egyébként a kényszeregyezségi eljárás alatt is dolgozott, ma már túl van a mélyponton. Az általános gazdasági javulás az egri lemezgyárnak is meg fogja hozni a régi prosperitást. Az »Építőipar Rt« 1918-ban alakult mindennemű építőanyag előállítására és építések elvégzésére. A megye területén és azon kívül is végeztek nsgyobb-
