Eger - napilap, 1933/2

1933-09-23 / 179. szám

2 E G E S 1933. szeptember 28. kor a keresztényszocialieta párt az élre Kerül*, a Haimwehr- ve­zér diadalát hozta meg b köz­ben diktátor! hatalmat adott Dollfusa kezeibe. Dollfuts, mint a teljes védarő ura, parlbmmt nélkül folytatja a küzdelmét az új ős független Ausztriáért a jobb és baloldali szélsőségek ellen. Bécoés általában egész Ausztria nyugodtan fogadta a változást és megelégedéssel vette tudomá­sul az új kormány megalaku­lását. Magyar politikai körökben igen nBgy érdeklődéssel fogad­ták az osztrák politikai helyzet változását. Az olasz és francia sejtő rokonszenvvel fogadta az osztrák kormány újjáalakítását. A hevesmegyei felekezeti és községi tanítók hátralékos illetményei törlesztésére 21.863 pengő segélyt engedélyezett a kultuszminiszter Eger, szeptember 22. A kultuszminiszter egyszeri rendkívüli illetménykiegészítő államsegélyben részesítette mind­azokat az államsegélyes községi és felekezeti elemi iskolai taní­tókét. akik az 1932—33. költség vetési évre a fenntartótól járó illetményeiknek jelentős részét nem kapták meg. A rendkívüli államsegélyből Hevesmegyére 21 863 pangó esik, melyben 92 tanerő fog része­sülni. A 70 éves Herczeg Ferencet a Magyar Érdemkereszt első osztályával tüntette ki a kormányzó Herczeg Ferenc, a [magyarság legnagyobb élő írója az egész nemzet szeretetétől övezve ma ünnepli hetvenedik születésnap­ját s ebből az alkalomból a kor­mányzó a Magyar Érdemkereszt első osztályával tüntette a nagy írót. A rendjelet ma délelőtt Hóman Bálint kultuszminiszter személyesen adta át lakásán Herczeg Ferencnek. A nagy írő születésnapja ün­nepe az olvasóközönségnek is, most ma jelent meg Hercteg ítrenc Emlékezései nek első kö­tete is. Életének regényét mondja el ebben a minden regénynél szí­nesebb és mélyebb könyvében a költő. Az emberiség történeté­nek legmozgalmasabb, legérde­kesebb korszaka az elnu't het­ven év, amelynek Herczeg Fe­renc nemcsak legkülönb élő ma­gyar elbeszélője, hanem éles- szemű megfigyelője is. Úgyszól­ván mindenkit ismert e kor ki­magasló egyéniségei közül, álaro nélkül látta a közélet főszerep­lőit és nemcsak ez irodalmi és színházi kulisszák mögött volt és van otthon, hanem a poliiita boszorkánykonyhájában is. Öt kötetre tervezett emlékezéseinek első kötete A Várhegy címmel ma jelent meg. Néhány részletét lapunk más helyén mulatjuk be az Eger olvasóinak. Eisö emlékem, amellyel öntu­datos életem kezdődik: a verés, amit édesapámtól kaptam. Téli reggel volt, a nagy vaskályha olyan buzgón dohogott, mint a gözmozdony, amely a következő pillanatban már világgá fog ro- nanni. Zsuzsi néni gyertyafény mellett mosdatott, én a nagy tálban álltam és bőszülten visí­tottam. — Ne ríjjon, űrfi, mert kijön a tekintetes úr és megveri! ó minden gyereket megázott, a fiúkat úrfinak, a nővéremet kisasszonykának címezte. Én azonban még dühösebben fújtam a harsonát. Közben édes apám ajtaja felé sandítottam, hogy nyílik-e már. Csábított és szédített a ludat, hogy az ajtö mögött az álomszerű veszedelem t nyázik, melyet én ki tudok onnan csalni. Rettenetesen fél tem tőle, de a sárkányidéző ar cátlansögom későbbi éveimben is csiklandozott és nem egyszer zúdítottam magamra olyan ve­szedelmet, amelyről biztos volt, hogy nem bírok vele. Azon a téli reggelen tehát ad­dig bömböltem, míg csakugyan felpattant az ajtó és mivel Zm zsi néni, a dadák gyöngye, ma­gához öleit ás meg akart védeni: az ő két karja is piros lett az eltévedt ülésektől. Éa akkor két éves voltam. Ha szokatlan is, mégis igaz, hogy emlékeim mécsese bevilágít éle­tem első hónapjaiba. El tudnám mondani, milyen sorrendben je­lentek meg bámész szemem előtt a külvilág első képei. Egy ököl- nyi Kolumbus fölfedez magának egy új világot. Emlékszem, mikor a versed pályaudvaron először láttam in­duló vonatot. A kocsiablakokon kinéző embereket festett mell­képeknek néztem, emilyenek ott­hon lógtak a falon és igen cso­dálkoztam, mikor búcsúzóul a keszkenőiket lengették. Takarí­tás folyik, gondolttm a törlő­rongyokat rázzák. Arra is emlékszem, hogy gya­korlatlan szemmel arasznyi já­tékszernek néztem a versed hegytetőn álló templomot Zsu­zsi néni ideígérte nekem: ha jő lesz ez űrfi, fölmegyünk érte es lehozzuk a piaci szatyorban. Én azontúl jogot formáltam a tem­plomra és nagy volt a kiábrán­dulásom, mikor később meggyő­ződtem, hogy ez a játékszer már nem fér bele a szatyorba. * Három esztendői voltam, mi­kor maghalt Hoffmann nagy apám. ő megjósolta nekem, hogy híres festő leszek, mert egyszer krétával egy ludat rajzoltam a Szombaton este az Emmyi 50 százalékos kedvezménnyel nézhetik meg az Eger olvasói Eger, szeptember 22. A nyári szezon legnagyobb sikert aratott színjátéku, az Emmy van a színház szombat esti műtorán. A régi, békebeli történet kedvei levegője, finom meséje s a nagyszerű együttes játéka, amelynek élén Jatzkó Cía és Kardoss Gáza álltak, telt házakat hozott az előadásokra akkor is. Mi tehát kedves szol­gálatot vélünk tenni akkor, ami­kor olvasőiiknak lehetővé akar­juk tenni, ennek a bájos vígjá­téknak 50 százalékos kedvez­ménnyel való megtekintését. Az őszi szezonban ez lesz az Utalvány egy darab fólarú színházi jegyre az Emmy szeptember 23 i, szombati előadására. Igényelek 1 darab utolsó »Eger nap« amelyen va- lószíoüleg most is telt ház tap­solja végig a kitűnő előadást és élvezi a remek darabot. A fél­árú jegy váltására jogosító szel- vényt mai / lapunkhoz mellékel­jük. A Magyar Turista Egyesület Mátraházán tartja vándorgyűlését október 1-én Eger, szeptember 22. A Mátra hatalma« fejlődése magyarázza, ftogy az ott létesí­tett szállók, idegtjnforgalmi intéz­mények a Felvidék tuiiztikai központjává kezdenek Kialakul­ni. Ezt igazolja ez is, hogy a Magyar Turista Egyesület idei vándorgyűlését Mátraházán tart­ja a ezzel a magyar turistatár- ■adatom egyetemének figyelmét a Mátra felé irinyítjs. A vándorgyűlést október 1 én rendezi meg a MTE a követzező programmal: Délelőtt ünnepélyes j fogadás a gyöngyösi pályaudva­ron. Déli 12 órakor vándorgyűlés o Mátraházán : Hiszekegy. Elnöki megnyitó. Puky Árpád dr. gvön- gyösi polgármester, Mátra Egy­leti elnök üdvözlő beszéde. Dr. Peitler Gyula központi főtitkár előadása. Üdvözlések. Elnöki zárősző. Himnusz. A gyűlési vé­geztével ebéd, ugyancsak Mátra­házán. (1 p. 70 fillér). Ebéd után séta a Kékesre, majd hazatérés. A vándorgyűlésen résztvenni óhajtóknak bővebb felvilágosí­tást Hubay József bükkosztályi titkár nyújt. Kaszapárbajt vívott két gazda az elkaszált rét miatt fekete Bzetsróuy ajtajára. Nam volt közönséges lúd, hanem olyan, amely hátra néz. Az öregűr is­kolai, táblát szerzett, azt a pad­lóra állította, hogy hozzáférjek. A tok dolga mellett is ráért utánnanézni, hogyan «dolgozom« és néha a könnyezőiig nevetett az alkotásaimon. Ream nézve az lett a jóslat következménye, hogy tizenhat éves koromig csö­könyösen botorkáltam Leonardo da Vinci nyomdokain. Az iroda­lomhoz csak abfeo.' kanyarodtam át, mikor a gimnáziumi Önkép­zőkör megkoszorúzta »eposzo­mat*. Nagyapáim hirtelen halt meg, alig volt több az ölvennél. A temetést fejedelmi gyázzmenetté avatta a koldusok és nyomoré­kok fakó csapatja, amely a ko­porsója után bicegett és balla­gott. Mikor a ravatalon feküdt, édesapám a karjára emelt és 8zt mondta: Nézd meg jól. to hanem fogod többet látni! Olyan jól megnéztem, hogy ma is ma­gam előtt látom. Hegyeire pe­dert bajűsz, a balfülében srany- lencse, az öszekuloiolt két keze szeplős. Mikor évek múltán szó­ba került, hová i* lett nagy­apa hímzett, barnabársony házi- sapkája, én meg tudtam monda­ni, hogy vele temették. val megioványítja a szomszéd tagot, ámde a kaszálásra más forsrift esik. Az igás a maga jó­szántából is kiléphet a nyomból, bár a veszedelem így is meg­van, ámde a kaszát marokra véve, az ember tartja a vonalat úgyszint a tempót, szőval az ész is forog, ha az irány a szom­szédba néz, tilos vagyonba. , Ki­robban aztán a konokság: ■ bajosabb vész tör ki, mint a versbeli Páter és Pál diófája alatt. Ez történt a békés Laskő pa­tak partján is Mezőtárkány ha­tárában, ahogy következik. Csa­tákat járt 67 éves öreg ember Német K. László falubeli módos gazda. Ébred nagy üstökét rázva egy reggel, hogy elkaszáltak a lu­cernából jó ölet. Elő a bű­nöst. Könnyű a vizsgálat, a tag mellett Mezei Ferenc kaszálója húzódik. A vágás egy. Mért nem vigyázta meg Mezei uram a kaszásait? Vigyázta, vigyázta a gyémántpitykés eget, de nem a szabályt. A szabály pedig az, hogy legalább a kárt jóvá kell tenni. Feszül a harag az öreg­ben. Sző szóra. Elő a kötelet a saroglyábái, leveri ez indulatot, ba nem is a sérelmet a szom­szédon. Eger, szeptember 22. Az gyakrabban megesik, hogy o főid embere egy-két borozdá-

Next

/
Thumbnails
Contents