Eger - napilap, 1933/2
1933-09-21 / 178. szám
Ma 50 százalékos kedvezményes színházi szelvény in 8 fílléb ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER: líceumi könyvnyomda— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: Eger, XLIV. évfolyam 178. szám ♦ Csütörtök ♦ 1933 Trianon 14, szeptember 21. i A vörös halott. »A szocializmust mm győzték le!« — kiáltottak fel a magyar- országi szociáldemokraták pártválasztmányának ülésén. És igazuk volt nekik, A szociáldemokráciát nem győzték le. A kapitalizmus idétlen fattya magától múlt ki. És a virrasztók, afrik a pártvfilasztmány ülésén még éb- reszigatni próbálták a kis vörös halottat, bizony már csak a megvetett hit föltémadás- tsnában reménykednek. A párt vénei afölött keseregtek, hogy magőrölte őket az ortodoxia és a miniazteriaüzmur, az orosz probléma és a német pártösszeomlás. S ezután nem lehat más feladat, mint »kiutat keresői a káoszból, rendbaszedoi a frontot, föloldani a pesszimizmust, u) hitet teremteni. Kikutatni, hogy nem maga a szocializmus, henam csak egyes pártok kerültek csődbe.« A szónokok mind elismerték, hogy okuk van a kétségbeesésre. »A pánik azonban fél vereség. Aki megriedt, nem hisz a sikerben. A gazdasági válság elgyön- gítetta erőinket. Félszázéves nevelés munkája vált semmivé.« És így tovább . . . A kis vörös koporsó mellett a polgárság részvétet nem érez. A korai kimúlást mindenki természetesnek tartja, aki gondolkodik. Mert ugyan miért is lenne jő véleménnyel a polgárság arról h szoc áldeiuokráciáről, melyről egy harmincéves múlttal rendelkező párttag a >A marxizmus csődje« című nemrég megjelent könyvében a legrosszabbat moúd- ja. Lehet-e tehát csodálkoznunk, ha az a marxizmus, melyre alapzati tévedései miatt úgyis elöbb- utőbb rászakadt volna az épü let, összeomlik. A prolesárságnak azonban semmi oka sincs a kétségbeesésre. Az uzsorás gyám halála meg fogja váltani az ó szán védéséit. A kizsákmányolókkel nem ki- zsákmányolók, hanem egyes nemzetek szádénak szembe. Az ő sorsa nem lesz tovább odakötve a munkapiso mindennapi forgalmához, amelyben korrupt szakszervezeti vezérek tartják a rendet, hanem ez eljövendő tár sadalom egy tiezlultabb világnézet alapján gondoskodik majd a nemzeti jövedelem arányosabb felosztásáról és a magánvagyon intézményének kiterjesztésével meg fogja szfintatni az emberpiacon dűlő osztályharcot. A most születő új, nemzeti társadalmak lehetővé teszik majd a proletár számára a magántu lajdon szerzését, tehát az öregkor nyugalmát. A proletariátust kiemelik a bizonytalanságból a polgári sorba. A nemzeti állam a jövőben arra fog törekedni, hogy a termelt javak ne egyesek Kezébe halmozódjanak, ellenben arányosan jussanak a dolgozd knak is, de azért a természetes jogukért szervezeti piócák meg ne Karcolhassák, hanem abból az adóból, melyet azoknak eltartáséra fordítanak, övéik számára nyugdíjról gondoskodhassanak. Meg fog szűnni az árakat diktáló korlátlan spekuláció hűbéri rendszere, a munka és a tőke egyenlő felekként állanak majd egymás mellett s az új nemzeti szolidaritásban születik majd az a szociális béke, melyet a kapitalizmus és a szocializmus megszüntetni nem tudott. Petro Kálmán, Plósz István és Gáspárdy Elemér a kormány működését bírálták Heves vármegye őszi Három óra hosszáig tartott az alispáni jelentés vitája. A miniszterelnök berettyóújfalui beszédének visszhangja. Eger, szeptember 20. Hevesvármegye törvényhatósága hétfőn tartotta rtndes őszi közgyűlését, amelyen a megye háztartási és egyéb alapjainak 1934. évi költségvetése került tárgyalásra. Hedry Lőrinc dr. főispán megnyitó szavai után dr. Búzás Endre tb. vármegyei főjegyző felolvasta a közigazgatás minden őgára kiterjedő s a vármegye életének eseményeiről hűen beszámoló alitpáni jelentést. A törvényhatóság pénzügyeivel kapcsolatban a jelentés megállapí tolta, hogy a vármegyei pőtadó alig folyik be. A multévi hátralék 768 ezer pengőt tesz ki, az idei kivetéssel együtt 1.286,153 pengő pótadőval tartoznak az adófizetők a vármegyének. Ebből mindössze 209 ezer pengőt fizettek be. Ez a helyzet hovatovább válságba sodorja a vármegyéi, mert alig elég arra, hogy a legszükségesebb és legfontosabb kiadásokat fedezze. — Az alispáni jelentéssel képcső latban élénk, több órás vita indult meg. Kevés a segítség. Gosztony Andor ismertette elsőnek a gazdatársadalom hely zetét. A terményárak ijesztően lecsökkentek s ezekből kell a gazdának fedezni a kincstári adósságokat, kamattartozásokat és árúhitelt. Azt mondják: romlott az adómorál, pedig nem így ven. Ezeket ez adókat a 30 pengős bűzsár idején állapították meg, természetes tehát, hogy 9 peogős búzából nem lehet meg fizetni. Az államháztartás húzza össze megát. Állapítsák meg a legminimálisabb költségeket az államigazgatásnál s ezeket fizessék azok, akik még ludnak fizetni. Használják ki jobban a társulati adót, a szénádét hárítsák vissza a közönségről a bányákra. Nagy hiba, hogy b Nemzeti Bank azt védi, ami már senkinek sincs: a pénzt, a pengőt. társadalom elpusztul, gyermekeit tisztviselőnek nevelteti és lassú haldoklás lesz a sorsa a nemzet legerősebb rétegének. A mező- gazdaság hálával fogadja a Gömbös kormány eddigi intézkedéseit, ezek azonban ma már kevésnek bizonyulnak. Plánt Ittván felvetett*» a Kérdést: mi lesz, ha októberben megszűnnek a gazdavédelmi korlátozótok ? A bankok raja rászabadul a gazdatársadalomra és kihúzza lába alól a főidet. Mire fogunk akkor majd építeni? Da az a bib.?, hogy a kormányok mindenütt a bankok eszközei. A mi kormányunkban megvan ez igyekezet, de hiánytik a tempó, nem nyúl oda, ahova kell. Miért nem arányosítják az ipari árakat a mezőgazdaságiakhoz? A gazda így nem iud ruhát, szerszámot venni. A törvényhatóság írjon fel, hogy a gazdavédelmi intézkedések hatályát hosszabbítsa meg a kormány. Krisztián Imre határozati javaslatot terjesztett elő a gazdák érdekében. írjon fel a vármegye, hogy a gazdahiteleket hosz- ■zűiejáraiú kölcsönökké alakítsák át; hogy az 1933. évi adót is lehessen gabonában fizetni; továbbá » nagyobb adófizetőket fokozottabb mértékben kényszerítsék adófizetésre és a bűzajel- zálogtőrvény végrehajtása iránt intézkedjen a kormány. Kiár Jenő a tiszai árvízhelyzetet tette szóvá. A tiszántúli partokat most 30 centiméterrel feljebb emelték a tiszáninneni gátaknál. Ez a körülmény, valamint ez alsóborsodi erőteljesebb ármentesítés azt eredményezi majd, hogy az áradás a jövőben HavesvArmegyét fogja elönteni. Sarud, T^rnaszentm klős, Kisköre és Pály községeket nagy veszély fenyegeti. Kárni kell a földmű velésügyi minisztériumot, adjon anyagi segítséget ez árvédelem kiépítésére, mert a Tiszatársulat- nsk fillérje sincs. Az edőgabo nára vonatkozólag megjegyezte, hogy rontja az adómorált, mert a hátralék ügyét enyhén Kezeli és a gabonát a hátralékra magasabb áron számolja el. Lehetetlen állapot az is, hogy e földadó a békeidőkhöz viszonyítva 300 százalékkal nőtt, a föld jövedelme pedig többszörösen csökkent. Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő a miniszterelnök berettyóújfalui beszédéről. Petro Kálmán dr. ugyancsak gazdasági kérdésekben szólalt fel és rátért a miniszterelnök berettyóújfalui beszédére. — A terményárak alakulása a piac kiviteli helyzetétől nagy mértékben függ. A kivitel szempontjából pedig legfontosabbak a vámhatárok. Magyarországon a magyar bűze 9 pengőbe kerül, Ausztriában 28 pangőbe. Ezeket az eltolódásokat a mai vámrendszer és nemzetközi elzárkózás okozza. El kell ismerni, hogy a miniszterelnök és a földművelési miniszter minden tőlük telhetőt elkövettek a búza külföldi elhelyezéséért. Nem tudom azonban megérteni a kormány fejének berettyóújfalui beszédét. Amikor ugyanis a legitimizmusról beszélt, a gazdasági kibontakozás ellen emelt szót. Nagyon csodálkozom, hogy amikor a kormány legnaMérsékelt leépítést kell csináld, mert lehetetlen máiként megélői. Az agrárollóval *oha ilyen rosz- szul nem álltunk. Egy mázsa búzáért régen egy mázsa vasat lehetett kapni, ma 4—5 mázsa kell. A kenderzsák drágább, mint a rozs, amit beletöllem k. Ha így állandósul a helyzet, a gazda- ' Mi lesz októberben? A tiszai árvizek jövője.
