Eger - napilap, 1933/2
1933-09-17 / 176. szám
Ma 50 százalékos kedvezményes színházi szelvény. Aha 10 fillEb ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER: LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: Eger, XL IV. évfolyam 176. szám ♦ Vasárnap ♦ 1933 Trianon 14, szeptember 17. Kis konferenciák. (dr. k. e.) A magyar ügyvédi kamarák értekezletre gyűlnek össze vasárnap itt, a Bükk alján, hogy megvitassák rendjük bajait, közös véleményt kovácsoljanak össze elvi és gyakorlati kérdésekben, amik látszólag egyedül az ő ügyeik, valójában azonban minden magyar ügyei a közös eredendő okoknál és a társadalom széles egységénél fogva. Azon felü>, hogy mint bz ősi jogáizváros sajtőmuakásai érzünk szívbeli jogcímet a magyar ügyvédi kar legkiválóbb képviselőinek üdvözlésére, még egy okunk vbd, hogy örömmel köszöntsük a kamsraközi értekezlet tpgjait és magát a mozgalmat, amely megértésben, közös munkában fogja össze egy nemes és tiszteletreméltó hivatás művelőit. A nagy konferenciák megbuktak. Lausanne, Rőmp, London, nyugat, kelet és dél monumentális értekezleteinek hírét elhan- tolta a por, s a történelem útjai mellett annyira kifejezd egy tehetetlen kornak, mint ahogyan az avargyürűk egyszerű képletei egy nép hősi époszának. Ezek alatt a hantok alatt a fantáziájában kisiklott, eszméiben elbotlott Európa vezető egyéniségei zsugorodnak a történelmi feltámadás minden reménye nélkül s a keserű halmok felett néhány jelentéktelen részeredmény beteg füvét szálaz- hstja az oknyomozó tudomány az emberi haladás tökéletes dokumentumaként. A nagy konferenciák mpg- tuktak. Egyszerű a válasz, amely ennek a ténynek a miértjére felel. — Mert felülről csináltak politikát: emberség nélkül csu- páu politikai felületeken mozogtak a tz kennem udott keresztültörni bz elulvalők szemlélete, amely becsületes életet, mozgási szabadságot, kanyarét és békességet akart. Hiányzott ennek a mindenáron-politikának a népek szellemébe lenyúló gyökere, az államférfiak, delegátusok nem lentről látták a kérdéseket, a »De profundis« millióinak megtört szemén keresztül. Nem is láthatták, — és itt volt a baj — i mert a milliók vélemménye nem I alakult ki szervezetten, a tömeg kényszerítő erejével, iráDytkötő meghatalmazásával. A nagy konferenciák megbuktak, mert nem előzték és alapozták meg őket kis konferenciák, a nemzetek, népek tagjainak kis megbeszélései a legnagyobb politikumról: az élet és kenyér mindennepi kérdéseiről. Len', a földnél, a földben kell kezdeni az építést, kell megindítani útjára mindent. Az össze- omlo’t világ apró egy*égeinek kell megalakulniuk, összeállíta niuk a nemzeti vélemény atomjait, megtervezniük a rostokat az izomhoz, amely az egységes cselekvő erőt adja a vélemény mellé. Kötelesség ez, különösen itt a magyar tájon, ahol hiányzik ez a koncepció, pedig sehol nincs és nem lett volna nagyobb szükség rá, mint éppen a magyarságnál. Ezért üdvözöljük külön jelentőséggel az ügyvédi kér egri találkozását. A társadalom egy sejtjének mozdulását látjuk ebben a kis konferenciában, amelyet követnie kell más sejtek munkájának is. A jövő életelveinek ebben kell megformálódniuk, a ma kívánságainak befejeződniük. Mert van könny, temérdek, de nincs medre, ahová összefolyna el tudja indítani a magyar élet kallódó malmát, van erő, de Dines, smi formát adjon neki és összekösse, ahogy a római vesszőnyalábot átfogja a kőtél. Tanácskozzanak jól az ügyvédi kar tiszteletreméltó tagjai és munkájuknak adjon mélyebb öntudatot az, hogy példaadő magyar f lad*lot teljesítenek. Októberben a bécsi szőlőexport leiét Hevesmegye részére akarja megszerezni a Gazdasági Egyesület és a Gyümölcstermelők Egyesülete A szőlő gyenge minősége miatt nem tudják kihasználni a mostani exportlehetőségeket. A napokban hosszabb időt töltött Béciben Balogh István a Heveim^gyei Gazdasági Egyesület titkára, hogy tanulmányozza az ottani piacon a ratgyar szőlő elhelyezési lehetőségét s megállapítsa, mi az oka, hogy ezt az egyébként keresett exportcikkünket ez idén nem lehat olyan tételekben értékesíteni, mint a múltban. Az Eger kérdést intézett a tanulmányújáról visszatért Balogh Istvánhoz ebben az ügyben s a HGE. titkára a következőkben számolt be tapasztalatairól : — Elsősorban a szőlő gyenge minőségéban keresendő az oka annak, hogy a bécsi piacon nem tudunk nagy tételeket eladni. Az idei szőlő savanyú és nem mutatós, igaz, bgy az olasz és bul- gár áru sem jobb, de a mi szőlőnk még drága is és a közönség fogyasztőkép9sséga az utóbbi időben leromlott. Pedig igen előnyős helyzetben volnánk> amennyiben szeptember hónapban napi ezer vagon szőlőt vihetnénk be Béosbe s ennek a mennyiségnek legnagyobb része Heves megyéből kerülne ki, de lassan érik a szőlő s nem tudjuk kihasználni ezt a kontingenst. Eddig a nyilatkozat, amelyhez mi csak annyit tűzünk hozzá, hogy a helyzet októberre talán megváltozik. Akkor a napi kontinges ugyan már csak 500 métermázsa lesz, de kilátás van rá, hogy ennek a mennyiségnek felét Havesmegyéböl lehet majd kiszállítani. Ugyanis Hedry Lőrino dr. főispán, a Gyümölcstermelők Egyesületének elnöke és Borhy György felsőházi tag, a HGE elnöke tárgyalásokat folytat abban az Irányban, hogy ez a napi 500 mázsa szőlő kizárólag csemegeszőlő lehessen s a kontingens felének szállítását a hevesmegyei termelők kapják. ......— M ég máig sem haladt előre egy lépéssel sem az egri Egészségvédő Intézet ügye Ez év julius&ban járt lenn Egerben Somogyi Zsigmond dr. kormánybiztoshelyettes és Ke- nyeres belügyminisztériumi titkár, hogy az évek óta húzódó Egészségvédő Intézet ügyét; a- melynek létesítésére annak idején még a népjóléti miniszter adott a városnak jelentékeny összeget, — dűlőre vigye. A városnak ezen a tárgyaláson ultimátumszerű rendelkezést adott a kormánybiztoshelyettes, hang- suljoiv?, hogy Bmennyiben nem állítja fel Eger a diszpanzért, i az intézetet Gyöngyösre viszik s a városnak vissza kell fizetnie az e célra kapott összeget. Akkor ki is dolgozták a terveket s elhatározták, hogy a diszpanzért a régi halaspiaci iskolában helyezik majd el, a városi költségvetésbe pedig beállítottak 6000 P-t erre a célra. Ezzel azonban, úgylátszik, egy időre le is került megint napirendről a kérdés, mert tudó másunk szerint a diszpanzér felállítása ügyében tgy lépést sem tettek az illetékesek. Nem megnyugtató az sem, hogy a költségvetésbe már felvették a város hozzájárűlása címén a 6 ezer pangói, mert erre a célra az 1931 es költség- vetésben 3400, az 1932 es költségvetésben psdig 12 ezer pengő volt felvéve, mégsem történt akkor sem intézkedés a diszpanzér megvalósítására. Ideje lenne pádig ebben az ügyben végre valamit tenni, nehogy a belügyminisztérium beváltsa fenyegetését és tényleg Gyöngyösre vigye az Egészségvédő Intézetet.
