Eger - napilap, 1933/2
1933-09-03 / 168. szám
«HÄ 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. 4 POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER: LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: Eger, XLIV. évfolyam 168. szám ♦ Vasárnap • 1933 Trianon 14, szeptember 3. Január 1-től leszállítják Egerben a víz- és csatornadíjakatMiért nem lehetett szó Eger várói képviselőtestülete elő, mint iimeretei, Radii Ká* roly vároii képviselő javallatot terjeiztett, amelyben hivatkozva arra, hogy a várói a dollár árfolyamának 33 V« oi zuhanáiára jelentékeny önzeget megtakarít, indítványozta, hogy a megtaka- rítáit teljei egéizében a víz él csatornadíjak megfelelő mérséklőiére fordítsa. A képviielőteitület legutóbb tárgyalta az indítványt éi kimondta, hogy 1934 jenuár 1-től kezdődőleg a vízdíjakat a II. övezetben helyiségenként 5 pengőről 4 pengőre mériékli, eltörli az állatok és személyszállító fo- | az idén leszállításról? gatok után kivetett vizdíjakat (autó éi motordíjak maradnak,) továbbá 8 z első övezetben a 60*/»-oi csatornadíját 40% ra csökkenti. A csökkentéi addig áll fenn, mig a dollár a ma jegyzett árfolyamon áll, az árfolyamváltozásokat megfelelően követik majd a víz- és csatornadíjak is. Az idén azért nem lehetett szó a víz- és csatornadíjak leszállításáról — a referáló Kálcoky István dr. szerint — mert a belügyminiszter az 1933 évi városi keltségvetés jóváhagyásakor a dollárcsökkentés által elért meg- takarítások at előre eszkomptálta. Franciaország területi revíziót ígért Bulgáriának? nek fóruma lehetne a Városok Országos Kongresszusának Idegenforgalmi Szakosztálya, ahol ae összes vidéki érdekeltségek javaslataikkal, kérelmeikkel és panaszaikkal szóhoz juthatnak. Gondoskodni kell azonban egységes külföldi propagandáról is. Ennek leghatásotabb eszköze volna egy Béotben felállítandó magyar idegenforgalmi iroda, amely az összes vidéki városok, fürdők és üdülőhelyek rendszeres ismertetésével, valamint felvilágosítások adásával és utazó- csoportok megszervezésével foglalkozna. A székesfővárosnak Béciben már van ilyen irodája, amely nagyon jól bevált, viszont ez az iroda, amelyet Budapest közönsége tért fenn, természetszerűleg majdnem kizárólag a székesfőváros propagálásával foglalkozik. A terv megvalósításának pénzügyi és közigazgatási akadályai lehetnek, éppen azért a részletes tervek kidolgozására és az előkészületek megtételére a kongreszu8 egy kis bizottságot küldjön ki és hatalmazza fel a kongresszus elnökségét, hogy a bizottság javallata alapján a szükséges intézkedéseket megtehesse. A búzaárak katasztrofális esése a jó termés ellenére is a tönk szélére sodorja a gazdatársadalmat A Tiszavidéken 6 pengőt fizetnek a búzáért, 3*50 pengőt a rozsért boletta nélkül. A belgrádi lépők egyrésze megriadva kommentál egy állítólagos diplomáciai lépést, amely valódisága esetén a világháború utáni békék halálos ítélete lenne, ha csakugyan megfelel a valóságnak. A hír annál feltűnőbb és minden figyelmet megérdemlő, mert Franciaországból indul ki a belgrádi lapok értesülése szerint. Nam kevesebbről van sző, minthogy Párisban Bulgáriának területi revíziót ígértek Románia kárára és Quai D’ Orsay-n a legkomolyabban foglalkoznak az ígéret beváltásával. Más oldalról tudni vélik, hogy az így Bulgáriának juttatott területek ára az lenne, hogy Bulgáriának be kellene lépnie a kiiántánt államszövetségébe. A vidéki városoknak közös idegenforgalmi propagandát kell kezdeniök a külföldön Eger, szeptember 2. Igen érdekes és a magyar vidéki városok szempontjából fontos tervet vetett fel Meiszner Ernő, a városok kongresszusának előadója az idegenforgalmi propaganda kiszélesítéséről és eredményesebbé tétc léről. A helyzet ma Magyarországon az, hogy a külföld felől ide irányuló idegenforgalom még messziről sem éri el azt az intenzitást, amelyet külömböző természeti és műtörténet értékeink biztosíthatná nak számunkra. Különösen áll ez a vidéki városokra, mert Budapest az idegenforgalom terén rendszeres és úttörő munkát végzett, elért eredményei pedig minden várakozást beváltottak. Ami a magyar vidéket illeti, itt minden város, fürdő, üdülőhely, teljesen egyénileg és elszigetelten dolgozik. Ez helytelen, mert az erők szétforgáciolása csökkenti apró pagandára fordított anyagi és szellemi eszközök hatékonyságát. Miután az idegenforgalomnak Magyarországon n>igy jövője van, gondolkodni kell arról, hogy a magyar vidék idegenforgalmi propagandája egységes irányítás alá kerüljön. EnEger, szeptember 2. Az aratás előtt optimista jóslatok hangzottak el az idei terméssel kapcsolatban s azok, akik a helyzet ismerőinek mondották magukat, annak a meggyőződésüknek edtak kifejezést, hogy a kormány teljes mértékben biztosította fölöslegeink elhelyezését s ebből kifolyólag a jé termés jő áron is fog gazdát cserélni, a mezőgazdaság végre fellélegzik és a nehéz esztendők után végre megtalálja a rengeteg bajból kivezető utat. Hogy ezek a bizakodó kijelentések mennyire váltak be, mutatja egy tiszavidéki gazdának, — aki maga is szenvedő részese a gazdák sorsának — lapunk számára adott tájékoztatásé, amelyben a következőket mondotta az idei termés értékesítésének kilátásairól s a gazdatársadalom helyzetéről: — A csonkaország nagyrészé- ben, így Heves, Borsod, Szolnok és Hajdú megyékben a katasztrofális termés miatt még a vetőmagvakat, cseléd és munkabéreket is vásárolniok kellett a gazdáknak. Ezek a befektetések | még a 13—15 pengős rozs és a 18—20 pengős búzaárak idején történtek, egészen az idei aratás megkezdéséig. Mondani sem kel), hogy a befektetések és szükséges tőkék megszerzésa uzsora- kölcsönök útján, de legtöbb esetben a gazdák jószágainak elkótyavetyélése árán történt. A gazdák rendkívüli szívóssága, rögszeretete, küzdelme és élniakarása meghozta a gyümöl- c*ét: a magyar föld jó közepes terméssel fizetett. Szorgalmas, becsületes munkával a magyar munkásság 30—40 fokos meleg- ban éjjel-nsppal ful>dva a hőségben rendben betakarította ez áldást. Most már kézben- maglárban a legjobb valuta az aranynál is értékesebb kincs: a kenyér. Mig a magyar munkás és a magyar gazda minden idők büszkeségére hősi küzdelem árán megtette kötelességét és biztosította a mindennapi kenyeret, az úgynevezett erős kéz is munkába lépett. Megindult az irtó hadjárat a termés elrablásáért. A Tiszavidéken 6 P körül fizettek a búzáért (boleita nélkül). 3 P 50 f.-ért a rozsért és 4 P-t árpáért. Ezeknek az áraknak láttára, bámul a magyar gazdatársadalom mint szamár a hegyen. Ilyen árük mellett még a terhes befektetésének, bölcsönei- nek egy részét sem ludja előte-
