Eger - napilap, 1933/2
1933-09-02 / 167. szám
Aba 8 fillér ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 2 PENGŐ EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM, FSZ. 3 — TELEFON: 11.— KI ADÓHIVATAL: EGER líceumi könyv NYOMDA — TELEFON 176. POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54.558. : Eger, XLIV. évfolyam 167. szám ♦ Szombat » 1933 Trianon 14, szeptember 2. Nincs sajtó? »A helyi «ejtő elzárkózása mialt a värosnak nem volt módjában cáfolni azokat az állításokat, amiket X. Y. vároá képviselő ebben és ebben a cikkben felhozott« — mondta Eger polgármestere a legutóbbi városi közgyűlés megnyitójában. Ez a feltűnő és nem kevétbbé szokatlan körülmények között kiröpített nyilatkozat egy személyeskedő hangú és célzatú cáfolatot vezetett be a polgármesteti villany fog yasztáasal, városi utazási költségekkel és a szegényalepra elkönyvelt segélyekkel kapcsolatban. Az ügy érdemi részére mindössze egy megjegyzéssel fogunk visszatérni mondanivalónk sorén, annál is inkább, mert a cáfolat pontjait közgyűlési beszámolónkban már leközöltük. Személyes megtámadtatás cí mén kell azonban szót emelnünk a polgármester bevezető mondata ellen. Vegyük először a ténye két. »A heiyi sejtő elzárkózása miatt . . .« mondta a polgármester. Ezzel kapcsolatban az a megiegyzésünk: mm tudjuk mi indította a város első polgárát, hogy felelős helyről hcmdyoi érzések alapján ftrde, erősen vádoló szándékú és mindenekfölött súlyosan téves tényeket állítson. Mert a történeti igazság az, hogy a város részéről szerkesztőségünket egy árva lélek fel nem kereste semmiféle nyilatkozatta) és cáfolattal, senki ez Egerhez szót sem szólt, hogy bármit, bármikor és bárhogyan is közöljön ebben az ügyben. így nem volt alkalma a helyi sajtó elzárkózásáról meggyőződni senkinek, leg- kevésbbe a város polgármesterének, aki évtizeden át tapasztalhatta, hogy a helyi sajtó mindig a legnagyobb szeretettel és jóindulattal támogatta a város vezetőségét, sokszor — ugyancsak jóindulatból — túl is lépve az újságírói kötelesség hűvös és objektív kereteit, még a népszó rüség kockázata árán is, és ezt a támogatást most is alátámasztja minden egészséges és helyes vá rosi érdeknek és köz javat szolgáld törekvésnek, induljon az ki akár a vároiházáről, akár bárminő polgári portáról. A valótlan tényállítás mellett az említett mondat erősen ferde és vádoló szándékú is, mert azt jelenti, hogy a helyi sajtó eltévesztette a helyes szemmértéket, nem teljesíti az igazság teljes, tárgyilagos megvilágításának e- lemi kötelességét, személyi érdekek szolgálatában ál’, erkölcsi, vagy anyagi alapon, tehát nem érti át hivatását. Abban a tudat- i ban, hogy a város polgármestere átértette és mérlegelte kijelenté- séneksúlyát; — állítását és az ab- ! ban nyíltan vagy rejtetten foglalt vádakat hivatalos tisztelettel, de a leghatározottabban visszautasítjuk Tudomásulvétel végett közöljük a város polgármesterével é« vezetőségével, hogy sem bérgyilkostággal nem foglalkozunk, sem azok közé nem tartozunk, akik titkos megalkuvások és megbízások abpján döfik le ellenfeleiket. Ha mhftny kérdésben, a szabad, sőt kötelező kritika jogán, ellenfelek vagyunk is, tiszta ős elvi fegyverekkel küzdünk a közért, személyében soha stnkit közügyből kifolyóii g nem támadtunk és nem támadunk,— nem engedhetjük tehát, hogy bái minő városházi harc kspcsao is olyan kijelentésekkel illessenek bennünket, amelyek hitelünket, megbízhatóságúimat és erkölcsi intaktságuckat a legteljesebb mértékben alkalmasak alábom- bázni. Mindezektől függelenül: nem hisszük, hogy a város polgármestere ne ismerné az 1914. évi XIV. törvénycikket, a magyar sajtótörvényt, t mely az újságot kötelezi arra, hogy tévedése, í vtgy valótlan állíia«a esetén az ] illetékes tényezők helyreigazító > nyilatkozatát záros határidőn belül közölje. E törvény létezésének tudatában csak egyetlen okot találunk arra, hogy a polgármester nem nyúlt jogvédelemhez — és ez az, hogy a jog- j védelem csak a tárgyi cáfolatot j biztosítja, a személyeskedő meg j jegyzések közlését nem. Egyebekben biztosítjuk a város polgármesterét, hogy a ténybeli helyesbbítések közlését a sajtótörvényre való tekintet nélkül erkölcsi kötelességünknek ismerjük, viszont nem vagyunk és nem leszünk hajlandók személyi hajszák szolgálatába állni. Nem is ez a baj, hogy nincs sajtó, hanem az, hogy — van sajtó. Sajtó, amely a városi intézkedéseket nem fogadja íöltét- len fejbőlintássa), hanem kellő és szükséges kritikával kiséri azokat; az ügyvitel és háztartás helyzetében rámutat a helyes közérdekű cselekedetek mellett a hibákra is. Ezért nem szabad j megsértődni, még kevébbé méltatlanul, súlyos tévedést elkövetve — vádolni. A szőlősgazdák szegedi értekezletén a borfogyasztási adó teljes eltörlését sürgették. A Szőlősgazdák Országos Egyesülete szerdán tartotta Szegeden igen népes évi közgyűlését és országos értekezletét, amelyen réi z vettek az ország minden részéből oda érkezeit szőlősgazdák. Az értekezleten többen felszólaltak a borfogyasztási adó eltörlése érdekében a rámutattak arra, hogy az adónak 50 százalékos mérséklése egyáltalán nem segítette ki a termelőket. Az erről szőlő határozati javaslatot az értekezlet egyhangúlag elfogadta. Leszögezték azt is, hogy a bortermelő gazdák megsegítésére ugyanolyan mérvű intézkedéseket kell tenni, mint amilyeneket a gabonatermelők érdekében foganatosított a kormány. Az Érsekfőpásztor ünneplése Miskolcon és Gyöngyösön Eger, szeptember 1. A gyémántmisé« főpáeztor ritka jubileuma alkalmából az egész egész ország szeretető és isztelettelje* hódolata fordult Eger főpapja felé a a kü'öoabö zó törvényhatóságok, városok, valamennyien megemlékeztek Szmrecsfinyi Lajos érsek, pápai trónállő gyémántmiséi jubileumáról. Miskolc törvéDyhatőiági bizo't- ■ága tegnap tartott rendkívüli közgyűlésen részesítette őszinte ! és meleg ünneplésben a főpász- j tort s napirend előtt Lichtenstein ' László főispán emlékezett meg bz Érsekfőpásztor gyémántmisé. j jőről. — Méltóztassanek megengedni i — mondotta, — hogy mélységes j tisztelettel és nagyrabecsüléssel j emlékezzem e helyről várotunk i római katolikus társadalmának országosan tisztelt és szeretett főpásztorfiról, Szmrecsányi Lajos egri érsek, pápai trónállő űr ónagyméltőságánsk magas személyéről, ki pappá szentelésének , hatvanadik évfordulója alkalmá- j bői a héten mutatta be Rőmá bi n gyémántmiséjét. Azt hiszem, a törvényhatóság miaden tagja érzelmének tolmácsolőja vagyok akkor, amikor megemlékezem az egyházak történetében is ritka- számba menő eseményről, mély tisztelettel és hödolattil üdvözlöm törvényhatósági bizottságunk közönsége részéről a gyé- mántmisés.patriarkakorű főpász- tor*, kit Miskolc városhoz régi szoros kötelék fűz, ki városunk iránti jóakaratának, vonzalmának nem egy alkalommal adta fényes tanúbizonyságát. — Igaz szívvel kivánom, kísérje Istennek kegyelme és gazdag áldása még sok esztendőn át a kiváló főp&p hazafias, egy- házvezéri működését! A főispán szavait ünnepélyes csendben állva hallgatták végig a törvényhatósági bizottság tagjai. Gyöngyös város ugyancsak közgyűlésen ünnepal'e az Érsek- föpásztort és feliratot intézett hozzá, meg« mlékezvén azokról a jótéteményekről, amelyekkel két évtizeden keresztül elárasztotta a várost. Tiszafürednél megépítteti a kormány a Tiszához vezető utat A Széchenyi emlékhajózás konkrét eredményeket hozott. Egér, szeptember 1. A Széchényi-emlékbajőzás, a- mely Kállay Miklós földaívelés- ügyi miniszter kezdeményezésére valósult meg, az elhagyatott és elhanyagolt Tiszavidék számára a jelekből ítélve, uj korszakot nyitott meg. A hajózáson résztvevő földmívelésügyi és kereskedelemügyi miniszterek ugyanis útközben, s Szegeden olyan kijelentéseket tettek, amelyek arra engednek következtetni, bogy a legközelebbi jövőben a felsötiszai vidékek is belekeposolődhatnak a beláthatatlan jelentőségű vízi- forgalomba s régi panaszaik is, legalább részben, orvoslást találnak. Ami ezekből a várható eredményekből Hevesmegyét érdekli, ez elsősorban a tiszavidébi búza sorsa. Az emlékhajőzás első napján Tiszafüreden állott meg a zászlókkal feldíszített Lukács Bála nevű hajó ■ a földmívelésügyi micisztertScAí«imí>í<7erLászlódr. földbirtokos üdvözölte. Beszédében őszintén rámutatott a felső - tiszavidéki gazdatársadalom bajaira ős azok orvoslását kérte a kormánytól. Kállay Miklós földmívelésügyi miniizterválaszSban hangoztatta, hogy ismeri a Tiszavidék különleges helyzetét és tudatában van annak, bogy ezen a vidéken segíteni kell. Ez a vidék kiesik a
