Eger - napilap, 1933/2

1933-09-02 / 167. szám

Aba 8 fillér ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 2 PENGŐ EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM, FSZ. 3 — TELEFON: 11.— KI ADÓHIVATAL: EGER líceumi könyv NYOMDA — TELEFON 176. POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54.558. : Eger, XLIV. évfolyam 167. szám ♦ Szombat » 1933 Trianon 14, szeptember 2. Nincs sajtó? »A helyi «ejtő elzárkózása mi­alt a värosnak nem volt módjá­ban cáfolni azokat az állításo­kat, amiket X. Y. vároá képvi­selő ebben és ebben a cikkben felhozott« — mondta Eger pol­gármestere a legutóbbi városi közgyűlés megnyitójában. Ez a feltűnő és nem kevétbbé szo­katlan körülmények között kirö­pített nyilatkozat egy személyes­kedő hangú és célzatú cáfolatot vezetett be a polgármesteti vil­lany fog yasztáasal, városi utazási költségekkel és a szegényalepra elkönyvelt segélyekkel kapcso­latban. Az ügy érdemi részére mindössze egy megjegyzéssel fogunk visszatérni mondaniva­lónk sorén, annál is inkább, mert a cáfolat pontjait közgyű­lési beszámolónkban már lekö­zöltük. Személyes megtámadtatás cí mén kell azonban szót emelnünk a polgármester bevezető mondata ellen. Vegyük először a ténye két. »A heiyi sejtő elzárkózása miatt . . .« mondta a polgármes­ter. Ezzel kapcsolatban az a megiegyzésünk: mm tudjuk mi indította a város első polgárát, hogy felelős helyről hcmdyoi érzések alapján ftrde, erősen vá­doló szándékú és mindenekfölött súlyosan téves tényeket állítson. Mert a történeti igazság az, hogy a város részéről szerkesztősé­günket egy árva lélek fel nem kereste semmiféle nyilatkozatta) és cáfolattal, senki ez Egerhez szót sem szólt, hogy bármit, bár­mikor és bárhogyan is közöljön ebben az ügyben. így nem volt alkalma a helyi sajtó elzárkózá­sáról meggyőződni senkinek, leg- kevésbbe a város polgármeste­rének, aki évtizeden át tapasz­talhatta, hogy a helyi sajtó mindig a legnagyobb szeretettel és jóindulattal támogatta a vá­ros vezetőségét, sokszor — ugyan­csak jóindulatból — túl is lépve az újságírói kötelesség hűvös és objektív kereteit, még a népszó rüség kockázata árán is, és ezt a támogatást most is alátámasztja minden egészséges és helyes vá rosi érdeknek és köz javat szol­gáld törekvésnek, induljon az ki akár a vároiházáről, akár bár­minő polgári portáról. A valótlan tényállítás mellett az említett mondat erősen ferde és vádoló szándékú is, mert azt jelenti, hogy a helyi sajtó elté­vesztette a helyes szemmértéket, nem teljesíti az igazság teljes, tárgyilagos megvilágításának e- lemi kötelességét, személyi érde­kek szolgálatában ál’, erkölcsi, vagy anyagi alapon, tehát nem érti át hivatását. Abban a tudat- i ban, hogy a város polgármestere átértette és mérlegelte kijelenté- séneksúlyát; — állítását és az ab- ! ban nyíltan vagy rejtetten foglalt vádakat hivatalos tisztelettel, de a leghatározottabban visszauta­sítjuk Tudomásulvétel végett közöljük a város polgármesteré­vel é« vezetőségével, hogy sem bérgyilkostággal nem foglalko­zunk, sem azok közé nem tar­tozunk, akik titkos megalkuvások és megbízások abpján döfik le ellenfeleiket. Ha mhftny kérdés­ben, a szabad, sőt kötelező kri­tika jogán, ellenfelek vagyunk is, tiszta ős elvi fegyverekkel küz­dünk a közért, személyében soha stnkit közügyből kifolyóii g nem támadtunk és nem támadunk,— nem engedhetjük tehát, hogy bái minő városházi harc kspcsao is olyan kijelentésekkel illesse­nek bennünket, amelyek hitelün­ket, megbízhatóságúimat és erköl­csi intaktságuckat a legteljesebb mértékben alkalmasak alábom- bázni. Mindezektől függelenül: nem hisszük, hogy a város polgár­mestere ne ismerné az 1914. évi XIV. törvénycikket, a magyar sajtótörvényt, t mely az újságot kötelezi arra, hogy tévedése, í vtgy valótlan állíia«a esetén az ] illetékes tényezők helyreigazító > nyilatkozatát záros határidőn belül közölje. E törvény létezé­sének tudatában csak egyetlen okot találunk arra, hogy a pol­gármester nem nyúlt jogvéde­lemhez — és ez az, hogy a jog- j védelem csak a tárgyi cáfolatot j biztosítja, a személyeskedő meg j jegyzések közlését nem. Egyebekben biztosítjuk a vá­ros polgármesterét, hogy a tény­beli helyesbbítések közlését a sajtótörvényre való tekintet nél­kül erkölcsi kötelességünknek is­merjük, viszont nem vagyunk és nem leszünk hajlandók sze­mélyi hajszák szolgálatába állni. Nem is ez a baj, hogy nincs sajtó, hanem az, hogy — van sajtó. Sajtó, amely a városi in­tézkedéseket nem fogadja íöltét- len fejbőlintássa), hanem kellő és szükséges kritikával kiséri azokat; az ügyvitel és háztartás helyzetében rámutat a helyes közérdekű cselekedetek mellett a hibákra is. Ezért nem szabad j megsértődni, még kevébbé mél­tatlanul, súlyos tévedést elkö­vetve — vádolni. A szőlősgazdák szegedi értekezletén a borfogyasztási adó teljes eltörlését sürgették. A Szőlősgazdák Országos Egyesülete szerdán tartotta Sze­geden igen népes évi közgyűlé­sét és országos értekezletét, ame­lyen réi z vettek az ország min­den részéből oda érkezeit sző­lősgazdák. Az értekezleten többen felszó­laltak a borfogyasztási adó el­törlése érdekében a rámutattak arra, hogy az adónak 50 száza­lékos mérséklése egyáltalán nem segítette ki a termelőket. Az er­ről szőlő határozati javaslatot az értekezlet egyhangúlag elfo­gadta. Leszögezték azt is, hogy a bortermelő gazdák megsegítésé­re ugyanolyan mérvű intézkedé­seket kell tenni, mint amilyene­ket a gabonatermelők érdekében foganatosított a kormány. Az Érsekfőpásztor ünneplése Miskolcon és Gyöngyösön Eger, szeptember 1. A gyémántmisé« főpáeztor ritka jubileuma alkalmából az egész egész ország szeretető és isztelettelje* hódolata fordult Eger főpapja felé a a kü'öoabö zó törvényhatóságok, városok, valamennyien megemlékeztek Szmrecsfinyi Lajos érsek, pápai trónállő gyémántmiséi jubileu­máról. Miskolc törvéDyhatőiági bizo't- ■ága tegnap tartott rendkívüli közgyűlésen részesítette őszinte ! és meleg ünneplésben a főpász- j tort s napirend előtt Lichtenstein ' László főispán emlékezett meg bz Érsekfőpásztor gyémántmisé. j jőről. — Méltóztassanek megengedni i — mondotta, — hogy mélységes j tisztelettel és nagyrabecsüléssel j emlékezzem e helyről várotunk i római katolikus társadalmának országosan tisztelt és szeretett főpásztorfiról, Szmrecsányi La­jos egri érsek, pápai trónállő űr ónagyméltőságánsk magas sze­mélyéről, ki pappá szentelésének , hatvanadik évfordulója alkalmá- j bői a héten mutatta be Rőmá bi n gyémántmiséjét. Azt hiszem, a törvényhatóság miaden tagja érzelmének tolmácsolőja vagyok akkor, amikor megemlékezem az egyházak történetében is ritka- számba menő eseményről, mély tisztelettel és hödolattil üdvöz­löm törvényhatósági bizottsá­gunk közönsége részéről a gyé- mántmisés.patriarkakorű főpász- tor*, kit Miskolc városhoz régi szoros kötelék fűz, ki városunk iránti jóakaratának, vonzalmá­nak nem egy alkalommal adta fényes tanúbizonyságát. — Igaz szívvel kivánom, kí­sérje Istennek kegyelme és gaz­dag áldása még sok esztendőn át a kiváló főp&p hazafias, egy- házvezéri működését! A főispán szavait ünnepélyes csendben állva hallgatták végig a törvényhatósági bizottság tag­jai. Gyöngyös város ugyancsak közgyűlésen ünnepal'e az Érsek- föpásztort és feliratot intézett hozzá, meg« mlékezvén azokról a jótéteményekről, amelyekkel két évtizeden keresztül elárasz­totta a várost. Tiszafürednél megépítteti a kormány a Tiszához vezető utat A Széchenyi emlékhajózás konkrét eredményeket hozott. Egér, szeptember 1. A Széchényi-emlékbajőzás, a- mely Kállay Miklós földaívelés- ügyi miniszter kezdeményezésére valósult meg, az elhagyatott és elhanyagolt Tiszavidék számára a jelekből ítélve, uj korszakot nyitott meg. A hajózáson részt­vevő földmívelésügyi és keres­kedelemügyi miniszterek ugyanis útközben, s Szegeden olyan ki­jelentéseket tettek, amelyek arra engednek következtetni, bogy a legközelebbi jövőben a felsötiszai vidékek is belekeposolődhatnak a beláthatatlan jelentőségű vízi- forgalomba s régi panaszaik is, legalább részben, orvoslást ta­lálnak. Ami ezekből a várható ered­ményekből Hevesmegyét érdekli, ez elsősorban a tiszavidébi búza sorsa. Az emlékhajőzás első nap­ján Tiszafüreden állott meg a zászlókkal feldíszített Lukács Bá­la nevű hajó ■ a földmívelésügyi micisztertScAí«imí>í<7erLászlódr. földbirtokos üdvözölte. Beszédé­ben őszintén rámutatott a felső - tiszavidéki gazdatársadalom ba­jaira ős azok orvoslását kérte a kormánytól. Kállay Miklós földmívelésügyi miniizterválaszSban hangoztatta, hogy ismeri a Tiszavidék külön­leges helyzetét és tudatában van annak, bogy ezen a vidéken se­gíteni kell. Ez a vidék kiesik a

Next

/
Thumbnails
Contents