Eger - napilap, 1933/2

1933-08-22 / 161. szám

Aba 8 fillér ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 2 PENGŐ -EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11. — KI­ADÓHIVATAL: EGER: líceumi könyv­nyomda— TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: jEger, XLIV. évfolyam 161. szám ♦ Kedd ♦ 1933 Trianon 14, augusztus 22. Maguk a hibásak .. mondta egy francia cserkősztiszt az egri látogatás alkalmával — hogy olyan keveset tudtunk er­ről a hatalmas kultúráról, amely valamennyiünket csodálatba ejt. Fogadjuk el bűnbánó lélekkel a francia tiszt megrovását mu­lasztásainkért. Igen súlyos mu­lasztások terhelik a letűnt libe­rális borszak politikusait ezen a téren is a történelem itélőszéke előtt. Hogy a magyarsággal szemben — egy két történőllu- dóst leszámítva, — a világ köz­véleménye olyan hallatlan rossz- indulattal 4s előítélettel viselte­tett, annak oka az volt, hogy évtizedeken át senkisem törődött azzal, hogy mit írnak, beszélnek és állítanak rőluok s nem töre­kedtünk arra, hogy a nemzet­közi politikában elismerjenek és létünkről tudomást szerezzenek. Na keressük mindig másokban a hibát, ne okozzuk csak a bécsi politikát. Mindez igaz, de csak féligazság és nem magyarázza meg maradéktalanul elszigetelt­ségünket. Ha csak tizedráizDyi erőfeszítéssel igyokezlüok volna a külföldet meggyőzni az igaz­ságról, mint aminő elszántsággal törekedtek ellenségeink a ma­gyarság befeketítésére, nem sza­kadt volna ránk a trianoni kál­vária. De valami hetyke nem' törődömség. patőpálos derűlátás, i önáltatás és önhittség egészen | elvakították az uralmon levő po- i litikusokat a nemzet létkérdései- ! nek tiszta felismerésében. A li- J berális politikának évtizedeken j át a meddő közjogi harc volt a tengelye, a koncért valő scsar- kodás és a választási trükkök töltötték ki az életet. A tankönyvek, térképek már évtizedekkel a világháború ki­törése előtt terjesztették a nem­zetiségek elnyomásáról szőlő és a külföld által sokszor átvett ál­lítást. Ezek segítségével sikerült azután azt a hitet kelteni, hogy ezért van szükség Magyarország felosztására. A külföld közvéle­ményébe felszívódtak a terv­szerű propagandával elhintett hazugságok a magyarság elnyo­mó politikájáról, hogy szláv nép vegyünk, nyereg alatt puhítjuk a húst, hogy nálunk a többne- j jüsőg dívik, sátrakban lakunk, ‘ sőt barlanglakőink is vannak, hogy Budapesten ma sincs gyógy­szertár s a sötétség beáltával nem lehet az uccákon járni. így ismert bennünket a külföld köz­véleménye, azért ámulnak a fran­ciák, angolok, mikor szemtől- szembe látják, hogy a csikóson, fokoson, gulyáson és pusztán kívül más értékeket is rejteget ez a méltatlanul szétmarcangolt ezeréves nemzet. Az igazság élete örök. És az olasz, angol s részben a francia társadalom jobbik lelkiismereté­nek ébredése és revíziós törek­vése igazolja, hogy a hazugság csak addig uralkodhatik, amíg az igazságot meg nem ismerik. (HB) Szombaton délután tárgyalja Eger varos 1934. évi koltsegeloirany- zatát a képviselőtestület Rendkívül viharosnak ígérkezik a költségvetési közgyűlés. Augusztus 26 án, szombaton déluián 4 órakor rendes közgyű­lést tart Eger város képviselő­testülete, amelyen a polgármes­ter évnegyedes jelentését és a város háztartásának süzemeinsk 1934. évi költségelőirányzatát tár­gyalják. A költségvetés példányait még nem kézbesítették ki, jóllehet a közgyűlési határozat szerint nyolc nappal a tárgyalás előtt el kell juttatni az előirányzat szövegét a városi képviselőkhöz. Ezt az alaki hibát kellő kriti­kával fogják illetni a közgyűlé­sen, Bmely egyébként is rendkí­vül viharosnak Ígérkezik. Szóvá fogják tenni a képviselőtestület által kiküldött költségvetési ibi- zottság munkáját, amely nem érvényesítette kellő mértékben a szigorú takarékosság szempont­jait és bár a múlt példáin okul­hatott volna, az előirányzatot még mindig sok irreális tétellel állította össze. Akadnak például tételek, amik­nél a zárszámadási eredmény egyszeresét állították be, holott a valő helyzetet a zárszámadási eredmény mutatja, jelezvén azt, hogy a szőbanforgő címen meny­nyi bevétele volt ténylegesen a háztartásnak, tehát a viszonyok figyelembevételével mennyi vár­ható a jövőben. A közgyűlés tárgyalja Radii Károly városi képviselő három indítványát a fizetési pótlékok, reprezentációs költségek, villany­díjkedvezmények és külön mun­kadíjak megvonásáról, a polgár- mesteri kedvezményes fűtési és világítás megszüntetéséről végül a Speyer terhek 126 ezer pengős csökkenésével kapcsolatban a víz és csatornadíjak arányos le­szállításáról. Ezek az indítványok siiotén forró pontjai lesznek a költség- vetési közgyűlésnek. Szent István király ünnepe Egerben Több ezren vettek részt a várban tartott körmeneten. Eger, augusztus 21. Eger város hazafias közönsége és katolikus társadalma méltó keretek között ünnepelt# meg az első szent magyar király és államalkotó emlékét. Kilencszáz év óta állandóan női és mélyül a kegyelet Szent István hatal­mas alakja iránt és minél jobban kikerül különböző kétes eszmék köréből a magyarság saját kára árán, annál inkább belátja a szantietváni gondolatok helyes­ségét és egyedül célravezető vol­tát. A katolikus és nemzeti meg- űjhődás gazdag forrása újból kibontakozik a korszerűtlenség ráhazudott vádjai közül és ma már mindenki előtt világosan áll Szent litván elveinek és törek­véseinek nemzetfenntartó ereje és biztossága. Ezért ünnepli nö­vekvő lelkességgel a magyarság a szent király névünnepét. Az országos ünneplésből Eger városa is méltóképpen kivette részét. Kora reggel fallobogőzták a házakat és a hívók tömege sietett a főszékesegyház felé. A főszékesegyházban 9 órakor ünnepélyes szentmisét celebrált Vencelt Eda prelátus, kanonok, nagy p’pi segédlettel, a főszé­kesegyházi énekkar lélekemelő énekének hangjai mellett. Mise közben dr. Holik Sámuel theo- logi i tanár mondott hatalmas, átfogó erejű szentbeszédet és idézte föl a szent király alakját. A szentmisén megjelentek a ka­tonai és polgári hatóságok, tár­sadalmi egyesületek, testületek is. Délu'án 4 órakor Novák Sán­dor apát, kanonok-plébános mé­reteiben impozáns körmenetet vezetett a várba, ahol a hívők tömege már ellepte az utakat s a kálvária területét. Itt Meyer Béla p époit, kanonok mondott plasztikus történelmi hátterű, mély meggyőződést keltő ünne­pi beszédet, f melyben Szent Ist­vánt, mint az első európai gon- dolsozású magyart rajzolta meg. A körmenet ezután visszatért a fő­székesegyházba. A menetben zászlók alatt haladtak az egri céhek, testületek és társadalmi egyesületek. Az egri kereskedők egy része megszegte a szentistvánnapi, közős megegyezéssel megállapított zárórát. Eger, augusztus 21. Szent István ünnepe előtt a Hangya indított akciót aziránt, hogy augusztus 20-án az egri kereskedők tartsák zárva üzle­teiket. A belvárosi üzletek tulajdono­sai el is fogadták ezt a megál­lapodást és Szent István ünne­pén nem nyitottak ki. Annál na­gyobb volt tehát meglepetésük, mikor tudomásul kellett venniük, hogy Kardoss Sándor, a Mezey lestvérek, ifj. lomidálszky Sán­dor, Pollák Dávid, Székely End­re, ifj Lów Ignác, Ifj. Kohn Jenő és ifj. Panyik János, annak el­lenére, hogy a körözött ívet alá-

Next

/
Thumbnails
Contents