Eger - napilap, 1933/2
1933-08-20 / 160. szám
E G E fi 1933. augusztus 20. 2 gyünk s imában egyesülve vele, hálát adjunk az imádandó Gondviselésnek azért, bogy a súlyos időkben vigasztalásunkra, örömünkre Főpáiztorunkat adta nekünk. — Valóban a vére« háború, a nagy felfordulások év számtalan csapás után Főpásztorunk eltüntette a romokat s győzelme* lélekkel újra épített mindent. — Valahány intézet csak van a kiterjedt, nagy egyházmegyében azokat kitartó munkával vagy maga alapította vagy megújította, hogy az Egyház és Haza javát szolgálják. Az alkotások láttára Szentsége* Atyánk i* sietett Főpáeztorunk üdvözlésére és kitüntetésére. — Főpáiztorunknak mi is, szivéhez naprói-napra jobban hozzáforrva, mélységes hálával adózunk s alázatos imával őst- ' romoljuk az Eget, hogy Neki, ki oly szorgalmasan vetett, en- ! gedje élvezni a bőséges aratást. Hidd láisa ernyedetlen munkál '■ kodásának gyönyörűséges gyümölcseit; a katolicizmus a a haza boldogulására, fiainak őszinte, igaz. szerelőiében hervadhatatlan érdemeinek koronájaképpen hosszú, derűs, boldog esztendőkkel áldja meg az Úr. Miért is elrendelem, hogy a gyémántmise nepj a előtti vasárnapon, pünkösd utáni XII. vasárnapon, augusztus 27-én az igri főszékesegy- házban a az egyházmegye minden plébániai és szerzetes templomában bálaadő szentmisét és Te Deumot énekeljenek a Főpásztorért mondandó könyörgéssel. Megjelent az adóbúzarendelet Hogyan lehet búzával adót fizetni. Budapest, augusztus 19. A Budapesti Közlöny ma megjelent száma közli az adőbátrá- lékoknak terményekben való lerovásé tárgyában kiadóit kormányrendeletet. Abból a célból, hogy az edő- bátrőlékok epasztására fordítandó termények a piactól olyan módon vonassanak el, amely a termények árát nem csökkenti, a kiadott rendelet a mezőgazdáknak és azoknak a kereskedőknek és iparosoknak, akik a mezőgazdákkal állanak közvetlen összeköttetésben, lehetővé teszi azt, hogy az 1932. év végén terhükön nyilvántartott adő- bátráiékot búzában és rozsban leróhassál. Az erre a célra szolgáló búzának és rozsnak a Budapesti áru- és értéktőzsde szabályainak kell megfelelnie. Az átvett, illetőleg beszolgáltatott búza és rozs elszámolása napi áron történik és a boiettát is a gazda javára számolják el. Az 1933. évre előírt adókat nem lehet terményekben kiegyenlíteni, hanem készpénzben kell kifizetni. A rendelet annak az adózónak, aki a hátrálék törlesztésére beszolgáltatott terményeken felül a folyőévi előírásnak megfelelő összeget készpénzben befizeti, a terményekben lerótt adóösszeg 10, 15, illetőleg 20 százalék térítést biztosit, aszerint, hogy az 1932. élről áthozott hátraléknak 50, 75 százalékát, vagy azt teljesen egyenlíti ki. A terménybeszolgáltatásnak módjával és elszámolásával kapcsolatos eljárást a pénzügyminiszter által kiadott részletes végrehajtási utasítás szabályozza. — Eszerint azok a hátralékosok, akik adőhátrálékukat terményben óhajtják leróni, ebbeli szándékukat legkésőbb szeptember 15 ig kötelesek írásban, vagy szóban a községi elöljáró- sőgnál, városi adóhivatalnál bejelenteni és a felajánlott terményeket az átvétellel és egybegyűjtésével megbízott Futura által megállapíiotl időben a kijelölt helyre beszállítani. Az adóhátralékok törlesztésére általában véve csak tzővi termésük egészséges, legalább 79 kg- os fajsúlyú, száraz, rostált, legfeljebb 2 százalék idegen keveréket tartalmazó, őrióképas, ü- szök és dobmentes búzát, vagy ugyanolyan minőségű, de legalább 71 kg-os rozsot lehet felhasználni. Az adóhátralékok törlesztésére beszolgáltatott termények értékét az adózóval szemben épen úgy kell elszámolni, mintha ezt az összeget az adózó készpénzben fizette volna. Ezeknek az értékeknek az elszámolásánál tehát úgy a késedelmi kamatnál, mint az esetleges kamatoknál a térítésekre vonatkozólag érvényben levő szabályokat alkalmazni fogják. Eltörölték a honvédségnél a tollas tábori sapkát. Budapest, augusztus 19. (A MTI jelenti) A honvédelmi miniszter most kelt rendeletével eltörölte a honvédségnél a tollal díszített tábori sapka díszként való használatát és ünnepélyes alkalmakkor a sisak használatát tette kötelezővé. Ezzel eltűnt a régi nemzeti hadseregre emlékeztető utolső jellegzetes vonás a honvédség külső megjelenéséből. — Az idő. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Meleg idő várható nyugati légáramlással, néhány helyen zivatarokkal. Hízásra hajlamos Jjraknál-liölgy éknél, Nincsen jobb ellenszer víznél, Kitűnő eredménnyel végez villamoscséplést a környéken az Eger—Gyöngyösvidéki Villamossági Bt. Augusztus 23—24-én bemutató cséplés lesz a kompolti uradalomban. Eger, augusztus 19. A vármegyei villamosítás gazdasági előnyei az idei csépiéinél kezdenek mutatkozni. Oko- licsányi Imre alispán legutóbb bejelentette a közig-zgatáti bi zottságnak, hogy az Eger— Gyöngyösvidéki Villamossági Rt. a villamos energia használatának népszerűsítésére villany- motorokkal cséplést végez a megye területén tizennégy gazdaságban. A ciéplősak kitűnő eredményt mutatnak. A villanymotor egy mázsa gabona csép lésére 0’5—07 kilowatt áramot fogyaszt, ami 12—16 fillérbe kerül, ugyanennek a mennyiségnek benzinmotorral való csép- lése pedig 27 fillér költséget tesz ki, a gözciéplés még többet. Emellett a villanymotor járása egyenletes és üzeme kevésbe tűzveszélyes. A gazdaságok rendkívül érdeklődnek a gazdaságos és jő csépiéinek új módja iránt, amelynek meghonosítása a villamosítás egyik legfőbb haszna és eredménye. A kospolti uradalom egyébként augusztus 23-án reggeltől 24-én délig érdekes bemutatót rendez a vármegye gazdaközönsége részére. Párhuzamosan csépeltet gőz és villanymotorral, hogy a kát ciéplési mód között levő különbséget gyakorlatilag bizonyítsa. A bemutatót figyelmébe ajánljuk az érdeklődőknek, mert ott saját érdekükben meggyőződhetnek a villacyciép- lés előnyös és anyagilag is gazdaságos voltáról. Az alsóhevesi árvizeket is megszabályozzak Mióta a felvidéki erdőkitermelés elszakadt a magyar erdőpolitika kezéből és a cseh vállalatok minden szabályozás nélkül irtják az erdőket, a tiszai árvizek évről évre nagyobb veszedelmet hoznak a csonka ország falvaira. A víz útjában ugyanis egyre kevesebb akadály áll a felvidéken, így az ár tetemesen megnövekedve nyomul le a magyar vidékekre. Legnagyobb a veszedelem alsőborsodban és alsöhevesben, ahol minden tavasszal tízezer holdakat önt el és tesz tönkre az árvíz. A megyék alsó részének szorongatott helyzete következtében a hatóságok már régóta próbálnak megállapodásra jutni a földművelésügyi miniszterrel egy olyan terv kivitele érdekében, amely egységes elgondolás alapján megvédené ez említett területeket az áradástól. Az árvédelmi terveket a minisztérium eddig főként alsőbor- sódban tartotta szükségesnek és jóllehet Hedry Lőrinc dr. főispán már kora tavasszal jelentést tett a miniszternek a viszonyokról és rámutatott arra, hogy az árvízszabályozá*t nem lehet részlegesen elintézni, mert ha a borsodi gátrendszert megerősítik, a gyönge hevesi gátakon fog át törni minden árvíz, mégis elsősorban Bonodban folytatták a munkálatokat. Hevesmegye főispánjának érveit szomorú igazsággal bizonyította be a júniusi zöldár és e bizonyítékok alapján most már belátta a minisztérium, hogy az alsőborsodi ás alsohevesi területeket csak egyszerre, egységes terv alapján lehet ármentesíteni. A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén Graefl Jenó interpellált ebben az ügyben és Hedry Lőrinc dr. főispán válaszában kijelentette, hogy a földművelés- ügyi Kninicztertől nyert magánértesülése szerint az alsőhevesi területeket is ellátják egységei terv szerint védelemmel. A bejelentést megnyugvással veheti tudomásul Alsóheves, a- mely valószínűleg már a jövő tavaszra megszabadul a tiszai ár- vaizedelemtől.
