Eger - napilap, 1933/2
1933-08-15 / 157. szám
Aha 8 filléh ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. r-TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER: líceumi könyvnyomda.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: Eger, XLIV. évfolyam 157. szám ♦ Kedd ♦ 1933 Trianon 14, augusztus 15• Ez nem fáj? Erdélyben betiltottak egy magyar lapot, homokba fojtották a tüzet, amely a román cenzúra kegyetlen szigorúsága melleit is, ha nem lobogott, legalább pislogott az erdélyi magyar éjszakéban. Az Erdélyi Magyar Sző szimbolikus holtteste főié kitű zik a magyar fájdalom zászlő- ját, mert mindig gyász nekünk, ha a megszállt területen elnémul egy lap, s nem hirdetheti tovább a magyar igazság napjának elkövetkeződét. A románoknak nyilván fájt az a meg nem alkuvó magyarság, amellyel ennek a lapnak hősi szerkesztői gárdája a magyar ügyet szolgálta Erdélyben. De hogy a budapesti sajtó egy részének miért kellett hallgatni erről az elhallgattatásról, ezt becsületes magyar szívvel megérteni nem lehet. Pedig ennek a bizonyos sajténak igen érzékeny csápjai vannak, amelyek azonnal megrendülnek és tovább adják az ingert a központi szervhez, ha például Németországban megsértik az úgynevezett «egyéni szabadságot« s rögtön tiltakozik a gondolatszabadság nevében, ha betiltanak valamilyen szélsőséges lapot, legyen az akár kommunista irányzatú is. De a komor hallgatás éppen egy megszállt területi magyar lap betiltásával kapcsolatban csak annál feltűnőbb és annál érthetetlenebb a magyar közönség előtt. Vagy — gondolkozzunk csak egy kicsit — talán nem is olyan érthetetlen. Megjelennek Budapesten napilapok, amelyekről köztudomású, hogy beengedik őket a megszállt területekre. Termászetes.hogy ilyen lap nem fog síkra szállni például az Erdélyi Magysr Sző ügyéért, mert annak a nyomorúságos pár példánynak a írjében, amelyet eladnak belőle, magára- vállalta minden cenzúrák legalacsonyabb és leghitványabb fajtájú', az üzleti haszon cenzúráját, eladta a profitért azt a jogát, hogy büszkén és öntudatosan magyarnak vallja magát s hogy gerincesen szállhasson síkra a magyar nemzeti gondolatért. Közülünk legtöbben nem tudnák vállalni a szájkosárnak ezt a fajtáját. de úgylátszik vannak akiknek ez nem esik nehezére. Ha könnyedén akarnők elintézni a dolgot, ezt mondhatnék, hogy ízlés dolga. Sokkal nagyobb és sokkal komolyabb erkölcsi kérdések forognak azokban szóban, semhogy ezzel a formulával lehetne napirendre térni a dolog felett. Egészen másról ven itt sző. Arről, hogy ugyanaz a szőj fúj hideget és meleget. Arról, hogy reggel kevésbbá vagyunk hazafiak, mint délbeD, mert a reggeli 1 p bemehet megszállt területre, a déli lep pedig nem. Vannak oly ni kérdések, amelyeket nem lehet megítélni abból a szemszögből,hogy valaki konzervatív, liberális,vagy szociáldemokrata-e, hanem egyedül és kizárólag csak a magyar fajhoz, magyar hazához való tartozás szemszögéből. A marasztaló Ítélet a bölcsen hallgató sajtóorgánumok fejére itt sújt. Ez a pont és ez a vád az, amelyet semmiféle cialafinta- sággal, semmiféle magyarázga- tással nem lehet megerőtleníteni. A kérdés egyenes és a válasz is az. Igsz-e, hogy minden Magyar- országon megjelenő sajtóorgánumnak kötelessége felemelni a szavát, ha a megizállt területi magyarság érdekeit sérelem éri. A felelet csak az lehet, hogy igaz. A másik kérdés a következő: Megtette-e ezt minden magyar- országi lap? Nem. Itt van a baj, itt van az az erkölcsi folt, amelyet leroim mindaddig nem lehet, amíg egye« vállalatoknak ezentebb dolog a profit, mint ez ezeréves magyar fajhoz, esicgyár államisághoz és magyar kultúrához való tartozás. Még néhány részletkérdés — és terménnyel is lehet adót fizetni Eger, augusztus 14. Jeleztük már, hogy a kormány olyan rendelet kiadásán dolgozik, amely lehetővé teszi azt, hogy a gazdák terményben is fizethessék adójukat, A kormány célja az, hogy a kitűnő búzatermés egy részét kivonja a forgalomból és így egyensúlyt teremtsen a kereslet és kínálat között. A kínálat ugyanis igen nagy különösen a kisebb gazdák részéről, akiknek fizetési kötelezettségeik vannak s bár az árverések októberig velő felfüggesztése jő hatással volt a termelők helyzetére, a búzapiac árrombolőan nagy készletek fölött rendelkezik. A termény-adófizetésről szőlő rendelet legújabb jelentés szerint általánosságban készen van.meg- határozza a terményben történő adófizetés feltételeit, intézkedik a mennyiség nagyságáról, ceu pán néhány részlatkérdásen dolgoznak még. Tőbbak közt még nem tisztázták az adóban fizetett búza elhalyezését. Mihelyt ebben a kardé ben döntés történik, a rendeletet ásómnál kiadja a kormány. Nem megfelelő a vasárnapi munkaszünet törvénytervezete Eger, augusztus 14. A kalolifeus Magyarország évek óta harcol a vasárnapi teljes munkaszünet megvalósításáért. Jellemző, hogy ez a terv még máig sem tudott megvalósulni, a társadalom óriási katolikus többségének akarata nem érvényesült a törvényhozásban. A katolikus vallá*nak a vasárnapok és ünnepnapok megtartásáról szőlő táti áss pedig Itten tisztelete mellett egy másik fontos szempontot érvényesít: a munkás pihenésének szociális szempontját s ha már a katolikus Magyarország nem tud felemelkedni arra a magaslatra, hogy életét vallása törvényei szerint szabályozza, ezt a második szempontot már régen meg kelleit volna valósítania munkásezociális érdekből. Csak a napokban terjedt el a hír, hogy a kormány törvénytervezetet kéizítatt a vasárnapi munkaszünelről s azt megküldte az ipari és kereskedelmi érdekeltségeknek, váleaaényedás végett. A munkaezünetért, mint említettük, évek hosszú sora óta küzd a katolikus társadalom s e küzdelem ideje alett részletesen ismertette követeléseit sajtóban és gyűléseken egyaránt. Ezek után várni lehetett volna, hogy a törvénytervezet a katolikus szempontok teljes érvényesítésével intézkedik a muakaszűnet kérdésében. Azonban nem így történt. A tervezet nem felel meg sem a katolikus társadalom kivárná- gának, sem a szociális követelményeknek. A vasárnapok mellett kevés ünnepre terjed ki a tervezet figyelme. Meghagyja a munkaszüneti napokon az üzletek nyit- vatartását a főváros környékének kivételével, boost a munkaszünetnek ez lényeges része. Ezek mellett az általános kifogások mellett több részletkérdésben sem megfelelő s egyik leg- nagyobb hiánya, hogy egyáltalán nem intézkedik a mezőgazdasági és hivatali munkaszünet • re vonatkozólag. A törvénytervezetnek ezeket a hiányosságait és sérelmes intézkedéseit figyelmébe ajánljuk az érdekeltségeknek. Róla adandó véleményükben terjeszkedjenek ki a kifogásolt részek megfelelő hangú kritikájára és hassanak oda, hogy végre olyan törvény lásson napvilágot, amely teljesen egybevág a katolikus, szociális érdekekkel. Szabadtéri játékok Szegeden. Szegeden augusztus 26 tói 30-ig szabadién jáiékokat rendeznek a dőmiéren. A játékok rendje a következő: Augusztus 26 án, 27én és 29én este 8 órakor »Az ember tragédiája.« Nyolc ■zinpad, két dalárda, ötven tagú színpadi kar, háromszáz statiszta hetven tagú zenekar és a világ- bíiű Szenípál tánccsoport. A fő- szerf peketTőkés Anna,GálGyul8, Lehoiay Árpád, Táray Ferenc éa Bartos Gyula játszák. Augusztus 28-án eate 8 órai kezdettel Liszt »Szent Erzsébet legendája« című nagyszabású oratóriuma. Száznegyven tagú kőruz, kibővített szegedi hoavédzenekar. A szőlő-
