Eger - napilap, 1933/2

1933-08-13 / 156. szám

2 1933. augusztus 13 E 0 E B Hosszú étet, — jókedv, Mindnyájunknak vágya gyógyvíz E vágyak forrása. kéltség at összes belföldi tűzifát előre megállapított minimális áron vásárolja össze az erdő­birtokosoktól és egyedül ő hoz­hatja forgalomba. Azt jelentené tehát ez a mo­nopólium, hogy ez érdekeltlég ilyen módon 120—140 ezer va­gon belföldi tűzifa árát tetszése szerint diktálhatja a fogyasztók réizére. Da nemcsak a fogyasztó jár rosszul, hanem elveszti eg­zisztenciáját a fakereskedő és tönkremegy a fatermelő, aki egészséges versany hiányábnn azon az áron kénytelen eladni b fát, amelyet Bottlik—Rottmannék diktálnak. Da károsodik az ál­lam it, mert a termelő és keres­kedő elpusztulásával egy hatal­mas adózó réteg megy tönkre. A monopólium bevezetése után bekövetkező szociális kár szin­tén jelentékeny. Kárát vallaná a munkás, aki a szabadverseny fo'ytán helyenként magasabb mukabérekst érhetett el és így a munkabéruzsora karmaiba ke­rül. A fuvarozástól, amely az itteni környék kisbirtokosainak egyik legnagyobb téli jövedelmi forrása, elesne a falud nép, mert ez egységes termelés megszer­vezésével ki ekarj&k munkáját, amely a fatermelésnek egyik legnagyobb rezsiköltsége, kap­csolni. A fuvarozásért fizetett bérek átlagban 50 fillért tssz- nek métermázsáakőnt, de a ma- gánerdöbirtokoknál néhol 75—80 fillért is fizetnek. Végül elesné­nek jövedelmüktől a kisterme­lők és fuvarosok, akik abból él­nek, hogy a tél folyamán egy- egy kocisi fát szállítanak a vá­rosokban eladásra. Eger, augusztus 12. A magyar iparnak régi kíván­sága volt, hogy az OTI hátralé­kok tekintetében uralkodó bi­zonytalanság megszűnjék. Az iparosság kívánsága még abba az időbe nyúlik vissza, amikor a 24 százalékos büntető kamat­láb megölt minden kézműipari munkát és vállalkozást, mert ha az iparos, aki egy személyben vállalkozó is volt, egy fizetési terminust saját hibáján kívül elmulasztott, nem tudván hozzá­jutni járandóságához, a 24 szá­zalékos kamattal terhelt tartozá­sát már alig volt képes kiegyen­líteni. Ez a drákói szigorúságú büntetőkamat egzisztenciákat tett tönkre, mert az OTI volt az egyetlen magyar intézmény, a- mely behajthatatlanságot nem ismert. A hátralékot évről évre előírta, felesleges adminisztrációt végzett s csak azt várta, hogy a hátralékos kitiparos mikor áll talpra, hogy a régi tartozást rajta behajthassa. Ki nyer hát itt ? Áz akiilyen­kor nyerni szokott jő magyar szokás szerint. A kartell. As ér­dekeltség. Bottlikék, miután meg. kapták a román szállítást, el­nyelik a magyar erdőt is. A monopólium a következő összegekkel drágít egy vagon fát: öt peDgő az erdészeti egye­sület javára, tiz pengő az Al­föld fásítására s ami a legtöbb: húsz pengő as érdekeltség javára, amely ilyen drágán akarja meg­fizettetni létezését a közönség­gel. Az első két tétel még ért­hető, d3 mindenképpen érthetet- len és meg nem engedhető az érdekeltségnek jutó vagonon- kénii 20 pengős nemzeti aján­dék, ami 140 ezer vagon fánál közel három millió pengőt tesz ki, az állam által kiutalva — a polgárság zsebéből. A közönség pedig szegényen, nyomorultan áll a tél előtt és elkeseredéssel nézi, hogyan akar rejta, elemi szükségletei megvá- molásával keresni egy már aműgyis jól kereső érdekelt­ség. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara augusztu* 14-re, hét­főre tiltakozó nagygyűlésre hirta össze a felvidéki termelőket és kereskedőket, ahonnan értesítik a minisztériumot legélesebb ál­lásfoglalásukról. A megmozdulást együttérző tiltakozásával erősíti a fogyasztó- közönség ie, amely torkig van már a meglévő kartelekkel, mo­nopóliumokkal'és azzal a rend­szerről, amely megengedi, hogy állami segédkezés mellett milliós hasznokat húzzanak ki a bőre elől. Ezen az áldatlan állapoton most segített a belügyminiszter, amikor elrendelte a három év­nél régebbi tartozások törlését. A rendelkezés szerint a járulé­kok akkor behajthatatlanok, ha a végrehajtási eljárás a hátralé­kossal szemben igazoltan ered­ményre nem vezetett, vagy min­den ingó és ingatlan vagyon hátrahagyása nélkül meghalt, vagyon hátrahagyása nélkül is­meretlen helyre költözött és a járulékok sem társán, sem örö­kösén nem hajthatók be. A nem­leges zálogoiási jegyzőkönyveket a kerületi pénztár átvizsgálja a a hátralékokat 50 pengőig beje­lentéssel, ezen felül, de 100 pen­gőn alul választmányi határo­zattal, ezer pengőn felül igaz­gatósági jóváhagyással törlik. A törlések foganatosítására az OTI jogosult, a hátralékos nem. A tartozások az elévülési határ­időn belül föleievenednek, ha a fél kedvezőbb helyzetbe jut s a követelés behajthatőnak mutat­kozik. A rendelettel kapcsolatban most az iparosok érdekképvise­letei azon dolgoznak, hogy az összes OTI tartozásokkal kép- csolatban méltányos megegyezést érhessenek el. Ez a kívánság jogosult akkor, emikor az állam Gödöllő, augusztus 12. Példás rend, fegyelem, tiszta­ság, intelligens udvariasság. Ezek az első impressziók, melyeket a Gödöllői világjamboree a láto­gatóból kivált. A grandiózus tá­bor megtekintésére egyetlen nap nem is elegendő. Csupán mozaik- szerű jelenetek azok, amelyek megfigyelhetők. Ebben is — je­lenleg — a külföldiekre szorít­kozunk, mert a magyar gyere­kek táboréletének kedves epi­zódjai oldalakat is megtölthet­nének. U. S. A. Az első nagyobb tábborrész az Egyesült Államoké. Az egyik sá­tor előtt csoport. Érdeklődésünk­re, hogy mit néznek, az ame­rikai cserkész megmutatja fel­szerelését. Mint minden »scout biy«-on, ezen is a gazdagság látszik. Rúgós »derékaljuktől« kezdve bowie késükig minden modern, űj és — valószínűleg — drága. Az egyik sátorban írógép kopog. Hosszú terített asztalu­kon a teríték minden darabja tökéletes. Pénzről csak náluk hallottunk beszélni. .Jellemző epizód a postán: Hazatáviratozik a kis amerikai cserkész, hogy szerencsésen meg­érkezett. 100 pengőssel fizet. A díj hatvan egynéhány pangót tesz ki. Érdeklődik, hogy van-e valamilyen intézménye a postá­nak, mert jótékony célra akarna adni valamit. A tisztviselő per­selyt tesz elé, más nincs. A szá­zasból visszajáró összeget úgy, ahogy kapta, beleteszi a per­selybe. Island Intelligens arcú fiatalember magyaráz egy buzgó család­mindent elkövet, hogy közadősai fizetési képességét megóvja, gaz- damoratőriumot csinál, hogy a termelőt megóvja a bukástól. Az iparostársadalomra is nagyon rá­fér a könnyítés, az OTI terhek alól ir, amik nem kevéssé nyom­ják vállalatát és üzleté*. apának. Inkább jelbeszéd. Oda­megyünk segíteni. 13 nspot utaz­tak. Nagyon jól érzik magukat. Már rokonságot is fedezett fel a magyar és izlandi nyelv között. A mi »bőr« szavunknak megfelel az ő »bjőr« szavuk és náluk az gyapjút jelent. Franciaország Sokan vannan es jőkedvűek. A tábor minden részén lehet őket látni. Állandóan látogatóba járnak. Impressziókat gyűjtenek. Négereket keresünk náluk. Cso­dálkoznak, hogy mi a »petit negros«-ra vagyunk kiváncsiak, mikor őfe olyan csinos gyerekek. A marokkóiak éppan táborukat javítják. Nem engednek be. Ta­lán — ha egyáltalán lehetne mondani — ők a leghidegebbek. Lengyelország Kspuüojáraiuunal felirat: »Mi mindig jő barátai voltunk Ma­gyarországnak és most is min­den jót kívánunk neki.« Szívesen adnak el lengyel keksz-gyárt­mányokat. Ahogy ők mondják: reklám. Már magyarul is tudnak. Nem sokat: »Kézit csókolom szép kisasszonykák.« Norvégia Külön kiállítás hazai fénykép­felvételekből. Si jelenetekből, téli tájak, északi fény stb. Szőkék, udvariasak. De különben hall­gatagok. India A jamboree starjai kétségkí­vül a hinduk. Megjelenésük min­dig hatalmas tömeget vonz. Meg- ismerkedési mód: autogramm- kérés. Az üzletvároiban megszó­lítjuk az egyiket: dr. Appu. Kész­séggel áll rendelkezésünkre. Ked­vesen magyarázza, hogy milyen A VILAGTABOR KÜLFÖLDI SÁT­RAI KÖZÖTT Méltányos megegyezést az összes OTI tartozásoknál

Next

/
Thumbnails
Contents