Eger - napilap, 1933/2
1933-08-08 / 153. szám
Aba 8 filler ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ - EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER: LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLIV. évfolyam 153. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1933 Trianon 14, augusztus 8. Összeült a városi költségvetési bizottság Ä legszigorúbb takarékosságot érvényesítsék minden tételnél — ezt kívánja a csőd szélén álló polgárság. Eger, augusztus 7. Nemrégiben, az 1933. évi költ ségvetés jóváhagyásénak bejelentésekor, új szervet létesített Eger város képviselőtestülete : a költségvetési bizottságot. Rendkívül okos dolog volt életet ad ni az új intézménynek, mert ezzel a képviselőtestület nagyobb, úgyszólván teljes befolyást nyert a költségvetés öseeállítására. Hogy ez mit jelent, csak akkor értékelhető, ha megvilágítjuk a városházán eddig követett gyakorlatot. A költségvetést, a maga zsúfolt számoizlopaival szakszerű beosztásával csak kevéssel a tárgyalás előtt adták át a városi képviselőtestületnek, teljesen összeállítva és kinyomtatva. A közgyűlés tehát legfeljebb csak módosíthatott a vál- toztathatatlanság jellegével ható tételeken, az összeállításban, ahol a tételek részletes megvitatására is sor kerülhetett volna, nem vett részt. Szomorúan jellemzőbe mindenképpen érthető, hogy a közgyű lés három-négy óra, sőt sokszor kevesebb idő alatt végzett a tárgyalással, holott kisebb érdekű témáknál több időt is igénybe vett a vita, psdig a költségvetés a város életének legfomosabb tényezője, mert egy évi pénz és hitelgazdálkodás kereteit szabja meg és eszerint ró terhet az állami terhekkel amúgyis agyonnyomorított polgárságra. Semmiképpen sem lehet azonban kívánni, hogy egyetlen délután a bevételi és kiadási tételek garmadái közt szemléleti rendet teremtsen, azokról áttekinthető összefüggő képet alkosson minden képviselőtestületi tag, emellett alapos érvekkel érvényesítse a maga és a közönség szempontjait s kívánságait. Ez a magyarázata annak, hogy a vitában csak általános szólamok hangzottak el, legfeljebb egy-egy tételt emelt ki valamelyik szónok, akinek Közelebbi érdeklődése volt a felvetett tétellel kapcsolatban. Ennuk az volt a következménye, hogy a városi költségvetés még mindig ijesztő magaslatokon járt, hatalmas méretek közt mozgott, amikor pedig már kiroppant alóla a polgárság teherbírása, amely pedig a költség- vetés egyetlen reális alapja; a költségvetési keretek csaa lassú tempóban húzódtak vissza, holott az adófizetési képsaség csökkenésének arányát egy átszűrt ballon összezsugorodásának hasonlatával lehetne hűen szemléltetni. Mivel a költségvétéshez csak utólagos köze volt a képviselőtestületnek, történhetett meg, bogy az összeállítással az elmúlt évben egy hónapot késtek a városházán, úgy; néz a körülmény magyarázza, hogy a belügyminiszter jóváhagyó rendeleté szószerint a következőket mondja a költségvetésről : >A város nem tartotta meg a takarékosságnak azt a mértékét, amelyet súlyos háztartási helyzete megkíván.« Pedig minden költségvetés beajánlásánál azt halljuk a közgyűlésen, hogy a város vezetősége elment a takarékosság legvégső határáig. A belügyminiszter még tovább tudott menni, mert az 1 millió 700 ezer pengős költségvetési összegből 260 ezer pengőt törölt. Igaz, hogy ebbe a Speyer tőke- törlesztés 130 ezer pengős moratóriumát is be kell számítani, de még mindig jelentős megtakarítások álltak elő egyéb fejezeteknél ir. A belügyminiszter nem restell néhol 50 pengőt is törölni, és nem hivatkozó t arra, hogy milliós összegnél ez olyan csekély, hogy nem érdemes figyelmet fordítani rá. Pedig nekünk lett volna elsőbb érdekünk 10 pengőket is spórolni, nem a belügyminiszternek. Mindenképpen helyes volt a költségvetési bizottság megalakítása, mert az adófizető polgárság szűkebb képviselete érvényesíteni tudja akaratát az előirányzat összeállításánál. A bizottság a múlt hét végén ült össze a városházán és jóformán minden nap tanácskozik. A város közönsége bizalommal nézi a bizottság működését, egyben a legrigorőzusabb takarő- t osság keresztülvitelét kívánja tőle. Azok a nyereségek, amik a várost a papírdollár csökkenő árfolyamából kifolyólag érték, s amik a költségvetés alakulását kedvezően befolyásolják, alkalmasak arra, hogy a bizottságot elvooják a kisebb megtakarításoktól ; éppen ezért felhívjuk a bizottsági tagok figyelmét arra, hogy még 5—10 pengős tételeket se engedjenek átfutni kezük alatt szigorú kritika nélkül s ha megvan a lehetőség, ilyen apró tételeket is röatelkedés nélkül töröljenek, ha milliós költségvetésről van is sző. Kétségtelen, hogy a város és az adófizető polgárság érdekeinek megnyugtató összehangolása egyre nehezebb feladat, de el kell jönnie már egyszer az időnek, amikor a polgárság kap méltányosabb figyelmet, amikor nemcsak a városi Háztartást iparkodnak szanálni, hanem az Adófizetőt is. Mert arra is igen ráfér. Tizezer főnyi lelkes tömeg fogadta a külföldi cserkészeket Eger élete megpezsdült egy napra, valósággal becézik az idegen fiúkat. Eger, augusztus 7. Mi volt itt ma ! Szárny és szív kell a tolinak, hogy csak meg közelítve el tudja mondani a külföldi cserkészek fogadását. Eg;r közönsége egy nsp-a kinyílt zárkózottságából, bűvös közönyéből és mint egy hatalmas család ölelte magához otthoni, meleg szeretettel az idegen fiúkat. Elképzelhetetlen volt arra számítani,hogy tízezernél is több ember szorongjon as útvonalakon, csodálatos, ahogy a keszkenők, mint fehér galambra}, együtamre szálltak fel a kezekben s ha harsogó éljenzés nem is volt, a lelkesedés mosolyban, kiáltásokban tört ki szerte.amerre a barna fiúk ütemes lépése felhangzott. flL fogadtatás. Pontosan 8 óra 47 perckor fu- i tott be a gödöllői külőnvonat a zászlókkal, virágfűzérekkel fel- j díszített állomásra, ahol Kmetty Gyula állomásfőnök és az egri cserkészek fogadták az érkezőket. Pillanakok alatt menetsorba ált a háromszázötven cserkész. Elöl az angolok sötétzöld nyakkendővel, a franciák piros-kék nyakkendővel, a lettek sötétszürke, a lengyelek tarkaciikos nyak- ravalőikka), gyönyörű színpompás kép, ez angolok közt katonás lépésekkel menetel egy fekete reverendás pap, a franciák közt öreg szakállas emberek is menetelnek, lobog az árvelány- haj, nemzetiszín apró zászlók hegyesednek a kalepszíj mellett és a lengyelek különösszabású légiós sapkáján. A lengyeleket elkísérte hírük Gödöllőről, ők a világtábor kedvencei, a szürke, kékszemű szláv fiúk, tele jókedvvel, ha hozzájuk ér az ember szinte pattan belőlük a vidámság Az állomásnál mindjárt rá is zendítenek a magyar cserkész- indulóra — magyarul persze. Furcsa a kiejtés, jól oda kell figyelni, de a dallam tökéletes, lelkesen szép. A Dobó litván 14. honvédgy. zenekara váltja fel az éneket, s jönnek a cierkészek az emberekkel zsúfolt, fehérkendős Deák Ferenc-utcán a fószékesegyház elé, ahol a vármegye és város hivatalos és társadalmi előkelőségei várakoznak. Fel-fel tör az éljenzés itt is, de csak akkor, amikor a franciák ráharsantanak ciatakiáltásukra, ettől a közönség feloldódik, majd az angolok hip-hip-hurráznak felemelt kalappal s felhangzik a lengyelek felöl a ciuhaj-csuhaj-csuhaj! Ezt már a táborban tanulták. Éljen Magyarország 1 Irak Géza polgármester, (mögötte két diszbeöltözött kócsag-
