Eger - napilap, 1933/2

1933-08-08 / 153. szám

Aba 8 filler ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ - EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KI­ADÓHIVATAL: EGER: LÍCEUMI KÖNYV­NYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLIV. évfolyam 153. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1933 Trianon 14, augusztus 8. Összeült a városi költségvetési bizottság Ä legszigorúbb takarékosságot érvényesítsék minden tételnél — ezt kívánja a csőd szélén álló polgárság. Eger, augusztus 7. Nemrégiben, az 1933. évi költ ségvetés jóváhagyásénak beje­lentésekor, új szervet létesített Eger város képviselőtestülete : a költségvetési bizottságot. Rend­kívül okos dolog volt életet ad ni az új intézménynek, mert ezzel a képviselőtestület nagyobb, úgyszólván teljes befolyást nyert a költségvetés öseeállítására. Hogy ez mit jelent, csak ak­kor értékelhető, ha megvilágít­juk a városházán eddig köve­tett gyakorlatot. A költségvetést, a maga zsúfolt számoizlopaival szakszerű beosztásával csak ke­véssel a tárgyalás előtt adták át a városi képviselőtestületnek, teljesen összeállítva és kinyom­tatva. A közgyűlés tehát legfel­jebb csak módosíthatott a vál- toztathatatlanság jellegével ható tételeken, az összeállításban, ahol a tételek részletes megvitatá­sára is sor kerülhetett volna, nem vett részt. Szomorúan jellemzőbe minden­képpen érthető, hogy a közgyű lés három-négy óra, sőt sokszor kevesebb idő alatt végzett a tár­gyalással, holott kisebb érdekű témáknál több időt is igénybe vett a vita, psdig a költségvetés a város életének legfomosabb tényezője, mert egy évi pénz és hitelgazdálkodás kereteit szabja meg és eszerint ró terhet az állami terhekkel amúgyis agyon­nyomorított polgárságra. Semmi­képpen sem lehet azonban kíván­ni, hogy egyetlen délután a bevé­teli és kiadási tételek garmadái közt szemléleti rendet teremtsen, azokról áttekinthető összefüggő képet alkosson minden képvi­selőtestületi tag, emellett alapos érvekkel érvényesítse a maga és a közönség szempontjait s kí­vánságait. Ez a magyarázata annak, hogy a vitában csak ál­talános szólamok hangzottak el, legfeljebb egy-egy tételt emelt ki valamelyik szónok, akinek Kö­zelebbi érdeklődése volt a fel­vetett tétellel kapcsolatban. En­nuk az volt a következménye, hogy a városi költségvetés még mindig ijesztő magaslatokon járt, hatalmas méretek közt moz­gott, amikor pedig már kirop­pant alóla a polgárság teher­bírása, amely pedig a költség- vetés egyetlen reális alapja; a költségvetési keretek csaa lassú tempóban húzódtak vissza, holott az adófizetési képsaség csökke­nésének arányát egy átszűrt bal­lon összezsugorodásának hason­latával lehetne hűen szemléltetni. Mivel a költségvétéshez csak utólagos köze volt a képviselő­testületnek, történhetett meg, bogy az összeállítással az el­múlt évben egy hónapot késtek a városházán, úgy; néz a körül­mény magyarázza, hogy a bel­ügyminiszter jóváhagyó rende­leté szószerint a következőket mondja a költségvetésről : >A város nem tartotta meg a ta­karékosságnak azt a mértékét, amelyet súlyos háztartási hely­zete megkíván.« Pedig minden költségvetés beajánlásánál azt halljuk a közgyűlésen, hogy a város vezetősége elment a ta­karékosság legvégső határáig. A belügyminiszter még tovább tudott menni, mert az 1 millió 700 ezer pengős költségvetési összegből 260 ezer pengőt törölt. Igaz, hogy ebbe a Speyer tőke- törlesztés 130 ezer pengős mora­tóriumát is be kell számítani, de még mindig jelentős megta­karítások álltak elő egyéb feje­zeteknél ir. A belügyminiszter nem restell néhol 50 pengőt is törölni, és nem hivatkozó t arra, hogy milliós összegnél ez olyan csekély, hogy nem érdemes fi­gyelmet fordítani rá. Pedig ne­künk lett volna elsőbb érdekünk 10 pengőket is spórolni, nem a belügyminiszternek. Mindenképpen helyes volt a költségvetési bizottság megalakí­tása, mert az adófizető polgár­ság szűkebb képviselete érvé­nyesíteni tudja akaratát az elő­irányzat összeállításánál. A bizottság a múlt hét végén ült össze a városházán és jófor­mán minden nap tanácskozik. A város közönsége bizalommal né­zi a bizottság működését, egy­ben a legrigorőzusabb takarő- t osság keresztülvitelét kívánja tőle. Azok a nyereségek, amik a várost a papírdollár csökkenő árfolyamából kifolyólag érték, s amik a költségvetés alakulását kedvezően befolyásolják, alkal­masak arra, hogy a bizottságot elvooják a kisebb megtakarítá­soktól ; éppen ezért felhívjuk a bizottsági tagok figyelmét arra, hogy még 5—10 pengős tétele­ket se engedjenek átfutni kezük alatt szigorú kritika nélkül s ha megvan a lehetőség, ilyen apró tételeket is röatelkedés nélkül tö­röljenek, ha milliós költségvetés­ről van is sző. Kétségtelen, hogy a város és az adófizető polgárság érdekei­nek megnyugtató összehangolása egyre nehezebb feladat, de el kell jönnie már egyszer az idő­nek, amikor a polgárság kap méltányosabb figyelmet, amikor nemcsak a városi Háztartást iparkodnak szanálni, hanem az Adófizetőt is. Mert arra is igen ráfér. Tizezer főnyi lelkes tömeg fogadta a külföldi cserkészeket Eger élete megpezsdült egy napra, valósággal becézik az idegen fiúkat. Eger, augusztus 7. Mi volt itt ma ! Szárny és szív kell a tolinak, hogy csak meg közelítve el tudja mondani a külföldi cserkészek fogadását. Eg;r közönsége egy nsp-a ki­nyílt zárkózottságából, bűvös kö­zönyéből és mint egy hatalmas család ölelte magához otthoni, meleg szeretettel az idegen fiú­kat. Elképzelhetetlen volt arra számítani,hogy tízezernél is több ember szorongjon as útvonala­kon, csodálatos, ahogy a kesz­kenők, mint fehér galambra}, együtamre szálltak fel a kezek­ben s ha harsogó éljenzés nem is volt, a lelkesedés mosolyban, kiáltásokban tört ki szerte.amerre a barna fiúk ütemes lépése fel­hangzott. flL fogadtatás. Pontosan 8 óra 47 perckor fu- i tott be a gödöllői külőnvonat a zászlókkal, virágfűzérekkel fel- j díszített állomásra, ahol Kmetty Gyula állomásfőnök és az egri cserkészek fogadták az érkező­ket. Pillanakok alatt menetsorba ált a háromszázötven cserkész. Elöl az angolok sötétzöld nyak­kendővel, a franciák piros-kék nyakkendővel, a lettek sötétszür­ke, a lengyelek tarkaciikos nyak- ravalőikka), gyönyörű színpom­pás kép, ez angolok közt kato­nás lépésekkel menetel egy fe­kete reverendás pap, a franciák közt öreg szakállas emberek is menetelnek, lobog az árvelány- haj, nemzetiszín apró zászlók hegyesednek a kalepszíj mellett és a lengyelek különösszabású légiós sapkáján. A lengyeleket elkísérte hírük Gödöllőről, ők a világtábor kedvencei, a szürke, kékszemű szláv fiúk, tele jókedv­vel, ha hozzájuk ér az ember szinte pattan belőlük a vidám­ság Az állomásnál mindjárt rá is zendítenek a magyar cserkész- indulóra — magyarul persze. Furcsa a kiejtés, jól oda kell figyelni, de a dallam tökéletes, lelkesen szép. A Dobó litván 14. honvédgy. zenekara váltja fel az éneket, s jönnek a cierkészek az emberek­kel zsúfolt, fehérkendős Deák Ferenc-utcán a fószékesegyház elé, ahol a vármegye és város hivatalos és társadalmi előkelő­ségei várakoznak. Fel-fel tör az éljenzés itt is, de csak akkor, amikor a franciák ráharsantanak ciatakiáltásukra, ettől a közön­ség feloldódik, majd az angolok hip-hip-hurráznak felemelt ka­lappal s felhangzik a lengyelek felöl a ciuhaj-csuhaj-csuhaj! Ezt már a táborban tanulták. Éljen Magyarország 1 Irak Géza polgármester, (mö­götte két diszbeöltözött kócsag-

Next

/
Thumbnails
Contents