Eger - napilap, 1933/1

1933-01-28 / 23. szám

Ara 8 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DlJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON : 11.— KI­ADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYV­NYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- •: SZÁMLA : 54.558. :: XJLIV. évfolyam 23. szám Szombat Eger, 1933 január 28 A pénzügyminiszter intelme. Új költségvetést kell készíteni a városi háztartásnak s a városi gépüzemeknek Szakértő meghívását javasolja az állandó választmány a gépüzemek technikai megvizsgálására. Mióta kitudódott, hogy Iaarédy pénzügyminiszter Genfbo utszik, mert a Népszövetség pénzügyi bizottsága Magyarország hely­zetét részletesen megvitatni szán­dékozik, a nagyközönség köré­ben fantasztikusnál fantasztiku- aabb híresztelések kaptak lábra. Beszéltek inflációról, devalváció­ról, emlegettek légből kapott pénzügyi terveket, amelyek alap­talanságánál csak a terjesztők tudatlansága volt nagyobb. Nyil­vánvalóan megvannak és meg­voltak ezeknek a jól kiszámított híreszteléseknek a maguk for­rásai s ezek a források ott ke­reshetők, ahol a nagytömegek hiszékenységére és ijedelmére számító spekulánsok dolgoznak. Ezeknek lehet egyedül a céljuk, hogy nyugtalanító és zavartkeltő hírekkel a dolgozó kispolgárság zsebéből kiszedjék azt a csekély összeget is, amelyet nélkülözé­sek közölt, miuden garast fogá­hoz verve tudhatott csak a mai nehéz viszonyok között megta­karítani. Iaarédy pénzügyminiszternek a parlamentben legutóbb elmon­dott beszéde egy csapásra vilá­gos helyzetet teremtett s kihúzta a gyékényt a kalózok lába alól ugyanakkor, amikor a közönsé­get megnyugtatta. Beszéde két szempontot dom­borított ki. Az első a szorosan vett pénzügytechnikai szempont, a másik a lélektani. Először is megcáfolta Éber Antalnak azt az állítását, mintha bizonyos pénzügyi műveletek utján a ma­gyar pénzpiacon mesterséges vásárló erő kreáltatok volna. Ezt az állítást semmivé teszi az a tény, hogy jegyforgalmunk ma 310 és egy néhány millió pengőt tesz ki s az utolsó év alatt 18 százalékos csökkenést mutat. Uialt arra, hogy a Jegybank szabályzatánál fogva sem lehet szó olyan mesterséges vásárló­erő kreálásáról, ami bármely te­kintetben is keliemetlm hatáso­kat idézhetett volna fel a gazda­sági életben. További kijelentései négy fon­tos kérdésre vonatkoznak. Elő­ször : a leghatározottabban le­szögezte, hogy infláció nem lesz. Akinek emlékezetében van még a nemrég lezajlott inflációs idők nyugtalanító légköre ■ azok a következmények, amelyeket csak hosszú évek során tudtunk ki­heverni, teljes mértékben halye- selbeii a pénzügyminiszter állás­pontját. A devalváció gondolata nem kevésbé veszélyes, mint az inflációé. Eredményre nem ve­zethetne, de annál több zavart és nehézséget okozhatna a gaz­dasági élet menetében. Harmadik kijelentése azoknak szólt, akiknek betétjei vannak. Leszögezte, hogy semmiféle erő­szakos intézkedést nem tervez, mert az országnak igen nagy szüksége van arra a mobil tő­kére, amelyet a betétek képvi­selnek. A termelés fenntartása és fejlesztése érdekében ezeket a betéteket a kormány feltétlen védelemben kívánja részesíteni. Ami a devizagazdálkodás mai rendszerét illeti, semmi ok sincs arra, hogy lényegében megvál­toztassuk. Végeredményben si­került vele a pengő érfékének változatlanságát biztosítani • e cél annyira fontos, hogy nagyobb áldozatokat is el kellene viselni érte, mint amit a devizagazdál­kodás mai rendje jelent. Az elv- hez való ragaszkodás nem zárja ki azonban, hogy olyan intézke­déseket tegyünk, amelyek a kö­tött rendszer kellemetlenségeit lehető csekély mértékre csökken­tik, különösen az export, ennél is mezőgazdasági kivitelünk te­rületén. Miután a pénzügyminiszter megvilágította ezeket a fontos pénzügytechnikai kérdéseket és fálreérihetetlenül jellemezte a kormány pénzügyi politikájának további irányvonalait, kérő szó­val fordult a gazdasági és poli­tikai élet minden tényezőjéhez, hogy felelősségük tudatában rendkívüli gonddal őrködjenek azon, hogy milyen eszméket és ötleteket ferjesztenek, mert a közönség nyugalmát ezekben az egyébként is elég nehéz időkben zavarni nem szabad. Most már ctak az szükséges, hogy a nagyközönség saját ér­dekében ne üljön fel a rémhír- ferjetz’ök munkájának. (m. e ) Eger, január 27. Ma, péntek délután 4 órakor közgyűlést tart Eger város kép viselőtestülete. Eanek a közgyű­lésnek gazdag tárgysorozatán a meghívó szerint rendkívül fontos ügyek szerepelnek, úgy­hogy régóta nem tapasztalt vá­rakozással és izgalommal néz­nek eléje a városi képviselők e a nagyközönség egyaránt. Kü­lönösen a 3. poet, a városi gép­üzemeknél elrendelt takarékos- sági intézkedések végrehajtása tárgyában a polgármester hatá­rozata s az üzemek igazgatósá­gának ezzel kapcsolatos intéz­kedéseiről szóló pont váltja ki a legnagyobb izgalma*, hi­szen ez az a kérdés, mely már hónapok óta áll az érdeklődés homlokterében s nyúlhat bele a leginkább az adózók zsebébe, ha nem sikerül a szanálás révén ki­elégítő megoldást találni. Ennek a tárgynak különös fontosságára s a várható sok felszólalásra való tekintettel a csütörtök délután lezajlott állan­dó választmányi és pénzügyi szakosztályi együttes ülés azt határozta, hogy a pénteki köz­gyűlésre egyedül ezt az egy tár­gyat engedi bevinni, hogy azt minden oldalról megvitathassa a képviselőtestület s annak minden részlete helyes megvilágításba kerüljön. Még az évnegyedes jelentés felolvasása és tárgyalása is, azon­kívül aközgyűlési meghív ó tárgy- sorozatának többi pontja a feb­ruár 4-ére összehívandó köz­gyűlés tárgysorozatára marad, így bőven lesz alkalma a kép­viselőtestületnek a mai gyűlés egyetlen pontjával foglalkozni. A probléma ágas boga* voltát ■ ez anyagok rendkívüli nagy­ságát misem bizonyítja jobb in, mint az, hegy az állandó vá­lasztmány s a pénzügyi ezak- j osztály együttse ülése tegnap ‘ déiu án 4 órától 7-ig csupán ezzel ez egy tárggyal foglalkozott ■ így nem került sor a többi pont előkészítésére. A polgármesteri szanálási ha­tározatot dr. Kálnoky István városi tanácsos másfél őrá« elő­adásban referálta. A határozat msgéllapí'ja, hogy a váro»i gép- üzemek a zavartalan menet kö­vetelményeinek megfelelni nem képesek, sem a Speyer kölcsön­nek, sem a villamoshálózat át­építésére felvett 92.000 dolláros kölcsönnek, sem a nagytransz- for ei áí or ház építésére felvett 100.0C0 pengős kölcsön kötele­zettségeinek eleget tenni nem tudnak, sőt adós maradt a He- vérttől vett árammal, több mint egy év óta, a hálózat átalakítá­sához szükséges anysgok szállí­tásából keletkezett tartozásaival s azon városi hozzájárulással is, mely a 170.000 dolláros úté­pítési kölcsön háztartásiig nem fedezett szolgálatának kiegyenlí­tésére szükséges. A határozat megáll-pítjj, hogy a villamos mű költségvetésiieg ■ egyébként sem fedezett tartozá­sa 226590 pengő. A hstlrozat végül megállapítja azokat a teendőket, amelyek az üzem át­szervezésére, a kiadások csök­kentésére vonatkoznak, amelyek­től az üzem szanálása várható. Az állandó választmányban élőnk vita indult meg a jelenté« fölött, melynek során Velcsey litván, Radii Károly, Subik Ká­roly, Heller József s még töb­ben kifogás tárgyává tették a gépüzemek laza ügykezelését, pénzpoctékló üzletvitelét s ez ellenőrzés hiányosságait, , vala­mint a 220 woltos áramra való áttérés szükségtelenségét, Felve- tanák a felelősség kérdését is, még pedig nemciak az erkö esi, hanem az anyagi felelősségéi is. Az áilandő választmány végül is azzal a javallattal kíván for­dulni % közgyűléshez, hogy a képviselőtestület vegye tudómé

Next

/
Thumbnails
Contents