Eger - napilap, 1933/1

1933-01-26 / 21. szám

Ara 8 fillér ■I ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ -EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KI­ADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYV­NYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLIV. évfolyam 21. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1933 január 26 Diplomás sirásó. Kétsoros nepihír adta tudtul, hogy Keszthely várói temetőjé­nek gondnokcága az elhunyt sírásó helyébe egy diplomái fiatalembert nevezett ki. Köztu- domáiú, hogy a fővárosi villa­mosokon több mérnök és jogász- doktor teljesít szolgálatot, mint egyszerű kalauz. A mindennapi száraz kenyérért folyó kegyet­len harcban mégcsak szánalom­mal se gondolhatunk arra, aki­nek sikerül egy havi nyolcvan- pengős dotációhoz jutnia, ók már nem tartoznak az elesettek közé. A helyzetük nem irigy- iéireméltő, de ők mégis talpon vannak már. A diplomás keszt­helyi sírásó már emberhez méltó helyen húzhatja meg magát.Be­lőle már lakó lesz, szabályos partáj, ha udvari zugot is bérel ki megának. A nyolcvanpsngős havi fizetéssel őt már visszafo­gadta a civilizáció. A sírásó és a doktorátust tett viliamoskalauz már nem számkivetettje ennek az életnek. Neki este mégis vil­lany világít, érzi az álmoiító meleget, ruháján a tisztaság il­latát. ó olvas, mosakodik, asztal mellé ül, de Angyalföldön, az érdi mezőkön és a magyar vá­rosok perifériáin már állati élet színvonala alá züllött az emberi sors, amelynek igazságtalansága az égre kiált: hát mit vétett ez a szerencsétlen faj, hogy a sors sárba tspoita egykor büszke homlokát ? Századok diadalmas harcaiban védtük Európa keresztény kultú­ráját s ma hollók lakmároznak köröskörül azon a földön, ame­lyet mártírok vére szentelt meg minden idők történelme számára. Egerben ötezer ellátatlan van, a fővárosban kétszázezer, az Al- földön egymillió. És a láthatár nem derül, a nyomorúság éjsza­kájának reménytelen, fekete sö­tétje nem oszlik. Csak vigasztaló, biztató szavak vannak,csak hal­vány reménység, csak az iga­zunkba vetett törhetetlen hit. Lasz még egyezer ünnep a vilá­gon. Ünnep, amely virágkoszorút fon Magyarország meggyötört arcára, amely visszalopja sze­mébe az öröm fényét, amely visszaadja izmai erejét, amely kenyérrel és munkával ajándé­koz meg mindenkit. Lesz még egyszer ünnep a világon, de akkor Bukarest,Bolgrőd és Prága becsukhatják a mulatók kapuit... A képviselőház mai üléiét 10 óra után pár perccel nyitotta cifg Almást) László elnök. Rö­vid idő alatt megválasztották a Ház új tisztikarát, amelybe Bes­senyei/ Zénó és Putnoky Móric, mint aleinökök kerültek be. A választások megejtése után áttértek a délutáni ülések tartá­sának vitájára, amelyben Petro- vácz Gyula a kereszténypárt szónoka helytelenített? a tervet. Véleménye szerint ettől az uj Eger város újjáalakított kép­viselőtestülete január 27-én, pén­teken délután 4 őrei kezdettel tartja első érdemleges közgyű­lését a városházán. A közgyűlés izgalmasnak Ígérkezik, mert a tárgysorozat legnagyobb részét a villanygyárral kapcsolatos ügyek alkotják. A gépüzemek gazdálkodása és bekövetkezett szanálása ez utóbbi időben az érdeklődés homlokterébe került, s úgy tudjuk, hogy több városi képviselő készül felszólalásra az üzemekkel kspotolatban. Ugyan­csak több felszólalás várható a polgármester évnegyedes jelen­tése után. Itt említjük meg, hogy Radii Károly városi képviselő két in­dítványt adott be a képviselő­testülethez, amelyek már a pén­teki közgyűlésen tárgyalásra ke­rülnek. Az első indítvány szerint el­kerülhetetlen egy 500 ezer pen­gős függökö'csön falvétele, hogy a város esedékes kötelezettsé­geinek eleget tehessen. S mivel a városnak már semmi kilátása nem lehet magánkölciön szereé­Diplomás sírásóink addig is dol­gozni fognak, da már ma is tud­ják, hogy ki számára ássák meg egykor a sír». rendtől ntm lehet várni a par- lament munkakészségének javú- léié», azonkívül pedig ez a rend­szer körülbelül évi 280 ezer pen­gő felesleges kiadást oVoz az államnak, amit, tekintve az ország nehéz helyzetét, környeimútég feleslegesen kidobni. A többség a vita befejezése után megszavazta a délutáni üléseket. Az indítvány ellen sza­vazott az ellenzékkel együtt az egész keresztény párt. sére, utasítsa a képviselőtestü­let az elöljáróságot a most le­folytatott belügyminiszteri vizs­gálat adatai alapján forduljon a kormányhoz kölcsönért öt évi időtartamra, a legminimálisabb kamatozás mellett. Indokolt a kölcsön sürgős megszerzése an­nál is inkább, mivel a közter­hek alatt roskadozó adófizető polgárság a pótadó tekintélyes felemelésével járó terheknek »le­get tenni képtelen volna. A második indítvány a takaré­kosságra való tekintettel az úti- számlák lényeges csökkentését javasolja olymódon, hogy a gya­kori utazásokat a városi ée üze­mi ügyekben a lehetőséghez ké­pest mellőzzék. Radii Károly megemlíti, hogy tudomása sze­rint a múlt évi uliszámlák több ezer pengőt tesznek ki. A msi vi­szonyok mellett nem tartja meg­engedhetőnek, hogy elég gyak­ran, s a legtöbb esetben két napi budapesti tartózkodással, 40 pen­gő nBpidíj mellett és az utazási költségek megtérítésével terhelik a város súlyos pénzügyi helyze­tét. Mivel ma Budapesten szállo­dával együtt napi 20 pengőből nagyon jól ki lehet jönni, mond­ja ki a képviselőtestület, hogy a Budapesten elintézendő városi ügyeket csak fontos esetekben intézzék el személyesen, a napi- díjat pedig 20 pergőben állapít­sák meg, továbbá tegyen jelen­tést a város a legközelebbi köz­gyűlésnek a városnál és az üze­meknél a műit évben felmerült utiszömlák összegéről. Trianoni időszámítást. Igen érdekes eszmét vetett fel a Levente című lapban Jakab József pélyi tanító, lapunk volt munkatársa. A cikk arról sző), hogy a trianoni igazságtalanság állandó szemünk előtt tartása céljából a trianoni időszámítást vezessük be. Az érdekes fejtege­tést alább közöljük: Tizenkét esztendő öta járjuk a megalézottak trianoni útját. A tizenkettedik esztendőben az ország és a kontinens fölött is­mét végig süvít a revíziós gon­dolat. A magyar sajtó meg nem alkuvásának revíziós fénye új csillagkép lett e 12 esztendő fel- hösödó boltozatán. Ezért fordulok most a magysr Sajtóhoz. Ezért kérem, hogy egyengesse egy csírázó gondoiat napvilágra törését. E gondolat is egy az eszmék egyszerűségével. Bele kell vinni a revízió gondolatát a minden­napi élet vérhálőzatába, hogy azzal keljen és ébredjen minden magyar! Hogy hivatalos tény­kedései közben ez a gondolat kísérje, a gyermeket az iskolá­ban és az ifjúságot ez hevítse, minden m9gyar polgárnak ál­landó kísérője legyen, hogy fü­lébe harangozza kötelességeit, hogy egy pillanatig se feledkez­zék meg, mi az: e csonka ország magyarjának lenni! Iktassák törvénybe a trianoni időszámítást Iktassák törvénybe s tegyék történelmi súlyú figyelmeztetővé a csonka ország fölött elzúgó időt. Emelkedjék fel a paragra­fus az ország fölé és láthatatlan antennaként legyen szimbóluma, örök- hívőjele a revíziónak ! Ez külsőség, igez, de a hitvaí- lős külsősége. Külsőség, mely Izgalmas közgyűlés lesz pénteken a városházán Ä tárgysorozat legnagyobb része a gépüzemekkel éli kapcsolatban. Radii Károly indítványt terjesztett be ötszázezer pengős állami kölcsön felvételére és a több ezer pengős városi utiszámlák korlátozására. Megszavazta a Ház a délutáni üléseket

Next

/
Thumbnails
Contents