Eger - napilap, 1933/1
1933-01-24 / 19. szám
mS3S5s96 Ä B A 8 FILLÉH ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA s 2 PENGŐ EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11 — KIADÓHIVATAL: EGER, líceumi könyvnyomda— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLIV. évfolyam 19. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1933 január 24 Gép és ember. Heuréka ! — szeretnénk felkiáltani Archimedeeszel, — végre megtalálták a gép igazi célját éa rendeltetését. Amerikai mérnökök nem a gépeken akarnak bosszút állni a világ gazdasági válságáért, hanem az emberi önzést próbálják korlátok közé szorítani. Föl akarják szabadítani az embert a gép kegyetlen igája elöl ■ vissza akarják adói az embert önmagának. Mert a gép nem {elmentője lett az embernek, — ahogy kezdetben hirdették, — hanem új rabszolgaságba döntötte. Milliók lettek a gép és a gyár rabszolgái. Az ember és a gép harca egykorú a gépek feltalálásával. Amikor a szövőgépek munkába álltak, a izövömunkások ezreinek szájából ütötték ki a kenyeret. Ez a harc ma még elkeseredettebb, mint valaha. A munkanélküliek milliói vádolják a gépet, mint Ósi ellenségüket. Tőrjük össze a gépeket s akkor lesz munka — hangzik a radikális megoldás lépten-nyomon. Az okoskodás olyan tiszta és átlátszó, olyan biztosan elá lehet támasztani kéznél fekvő konkrét adatokkal, hogy minden ellenkező felfogás igazolása reménytelen kísérletnek látszic. Elismerjük, hogy mai társadalmi szervezetünkben minden új gép országos csapás és csak arra jó, hogy a munkanélküli milliók számát növelje. De hát az következik ebből, hogy összetörjük Watt gőzgépjeit és Arkwright szővőgépjeit, a Kandó- féle villamos mozdonyokat, a háromemeletes rotációs gépeket, az autókat és villamos oectrálé- kat? Térjünk vissza a ruházatunkban az állati bőrökhöz, a házi szőtteshez, közlekedésünkben a négyökrös szekérhez ? A józan ész megborzad, ha müveit emberektől helija — mint egyetlen kivezető módot, hogy ossza kell törni a gépeket. — Hiszen minden gépnek és praktikus találmánynak az a feladat?, hogy az ember kényelmét szolgálja. A gépek által pótolhatjuk az ember és az állat izomerejét sokkal olcsóbb erőkkel, milyenek a víz, a gőz, a vilamosság. Számtalan gyártmányt sokkal tökéletesebb n lebst előállítani gépekkel, mint kézimunkával. Gépek segélyével olyan erőt lehet kifejtési, aminőt semmi más módon elérni nem lehet. S mégis a ! gép volna a milliók boldoguló- I sának éa felemelkedésének legfőbb akadálya ? Ha ez téoyleg így van, akkor mindaz, amit vthhi az emberi haladásról írtak és beszéltek, a legnagyobb hazugság éa világcsalás. De a gép rém magában véve csapás, a hiba nem a gépekben, hanem tz emberben s a mai társadalom szervezetében van. A gépek nem a milliók érdekét, kényelmét szolgálják, hanem a mindenható lökét. S ez nem a gépnek a bűne, hanem azé az önző, profitéhes emberé, aki visz- szaél a hatalmával ős rabszolgaságra kárhoztatja a szabadságra s Isten képére teremtett embert. Eger, január 23. Vasárnap délelőtt nagygyűlést tartott az rgri városházán Hevesvármegye szőlőegazdatárea- dalma. A nagygyűlés összehívását az tette szükségessé, hogy az évek óta garázdálkodó szesz- kartell letörésére mindezideig nem történt hatásos intézkedés, a kartell állandóan bénítőlag hat a borkereskedelemre, sőt újabban a termelést közvetlenül is veszélyezteti azzal, hogy a szőlőterületek csökkentésének szükségességét igyekszik keresztülvinni. A városháza nagytermét zsúfolásig megtöltötték a szőlősgazdák, sőt a lépoiőház is sűrű tömegektől feketéllett. Izgatott hangulat uralkodott a teremben és nem egy ízben ki is robbant a visszafojtott felháborodás elkeseredett felszólalásokban és tüntetésszerű kiáltozásokban. — Egy millió magyar szőlőtermelő nehéz lázongását sűrítette össze a városháza a lelkiismeretlen kartell ellen s ha ennek a hangulatnak csak a legkisebb hűl lumverése jut el a kormányig, Tehát nem a gépeket — az emberi ész dicsőségét — keli összetörni, hanem azt a pogány kapitalista rendszert, amely a mai állapotokat kitermelte. Minél több termelés — ez a kapitalizmus jelszava és erkölcstana, — akár van szüksége a közönségnek a termelt javakra, akár nincs, akár tönkremegy belé ezrek és százezrek egész életöröme, egészsége, lelke, egész vidékek és országok népe, jóléte, természet kincsei, szellemi kultúrája, erkölcsisége, akár nem; akár béke fakad mű ködösük nyomán, akár forradalom . . . Az amerikai kapitalisták, a szabadverseny hősei igen felhfi- borodtfk a mérnökök új tanításén. Ami érthető is, hiszen a gépek helyett végre az igazi bűnösöket akarják megtorpe- | dőzni. (HB) be kell látniuk a felelős tényezőknek, hogy a milliók érdeke az első. A nagygyűlést Braun Károly h. polgármester nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a készülő ' szeszrandelatnek a gazdatársa- j daloson segítenie kell, külön- j ben a magyar népesség egy- nyolcadát pusztulás fenyegeti. A nagygyűlés Braun Károlyt választotta elnökévé, majd dr. Polgár Lajos szőlőbirtokos, a Magyar Szőlőbirtokosok Országos Társaskörének elnöke ismertette a szőlősgazdák panaszait és a tzeszkarleli káros működését. A ezeszkartell gazdasági politikája akadályozta meg a szőlőtermelést abban, hogy nehéz helyzetéből kibontakozzék. Azt állítják, hegy a szőlőtermelés túlméretezett. Ez nem igaz. Magyarországon 40 liter egy évi fejadag, ezzel szemben Francia- országban 160, Olaszországban 120 liter. Csakhogy ezekben az államokban bőrből állítják elő a fogyasztási izeizt, ezért nincs borválság. Az értékesítést kell • tehát nálunk szanálni, nem a , termelést. Most azt akarják ke- i reeztülviani, hogy a hegyi sző- j lök 25, a síkvidékiek 30 százalékát vágják ki. Mire fogják használni a nagy kárral kiirtott területeket? Hiszen Magyarországon a földművelésre alkalmas területek 74 százalékán gabonát termelnek s a gabonatermeié« is válsággal küzd. Könnyelmű terv ez akkor, amikar a cukor és dohánytermelést is visszaszorítják és végzetes is lehet, ha meggondoljuk, hogy a szőlőtermelők 85 százaléka kisgazda. Dr. Polgár Lajos előedása után a nagygyűlés a következő határozati javaslatot fogadta el: Határozat. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület által Egerbe 1933. évi január hő 22-ére összehívott vármegyei szőlőgazdaság! nagygyűlés egyhangúlag a következő határozatot hozta: 1. A nagygyűlés mély tisztelettel köszönti Gömbös Gyula miniszterelnök urat, aki Székesfehérvárott tartott beszédében szembeszáll* azon felfogácokkel, amelyek a szőlőgazdaság válságát a szőlők kiirtásával tartják megoldandónak. Mély tisztelettel köszönti Kél - lay Miklós földművelésügyi miniszter urat azoa védelem alkalmából, amelyben legutóbb a bortermelést a szeszkartel árpolitikája tárgyában részesítette. 2. A nagygyűlés megállapítje, hogy a szőlőtermelés és azzal összefüggő gyümölcs-, zöldségéé kerti-terméoyek előállítása Heves vármegye legfontosabb gazdasági munkája — azokpros- peritása a vármegye létérdeke. Az idevonatkozó gazdasági munka minden csökkentése helyrehozhatatlan gazdasági károsodást é< a mezőgazdasági snun- kátlanság fellépését és elterjedését okozná. A nagygyűlés ezért állást foglal a szőlő- és borgazdasági válság minden oly természetű megoldása eilcD, — amely a jelenlegi fogyasztási edőteher, italmérési jogrendszer és szesztermelési rend fenntartásának érdekében — nem ezen sérelmek orvoslását keresi, hanem a termeiét rendjének erőszakos korlátozóIzgatott hangulata nagygyűlésen foglalt állást Heves vármegye szőlős- gazdatársadalma a szeszkartell ellen Határozati javaslatot terjesztettek a földművelésügyi miniszter elé és táviratban kérték a szeszkérdés sürgős megoldását.
