Eger - napilap, 1933/1
1933-01-22 / 18. szám
SH» 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. - TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558, :: XLIV. évfolyam IS. szám t* Vasárnap * Eger, 1933 január 22. Hozzászólás a belügyminiszteri vizsgálat eredményéhez ;; Szerencsés helyzetben van-e Eger városa? Eger, január 21. Az egri városházán lefolytatott miniszteri vizsgálat eredményét egyelőre azok közt a keretek közt ismeri a közvélemény, amelyeket dr. Hódy Sándor szabott meg Okolicsányi Imre alispánnak adott szóbeli jelentésében. A vizsgálat eredményéről szőlő írásbeli jelentést, smely bő részleteket és számszerű adatokat is fog tartalmazni most készíti a kiküldött főszémtaná- cscs. A vizsgálatot tehát csak akkor Iahet az összes szempontok figyelembevételével kommentálni, ha az írásbeli jelentés — hinni akarjuk — a városi közgyűlés nyilvánossága elé kerül. Nem mehetünk el azonban sző nélkül dr. Hódy Sándor már eddig megtett nyilatkozata mellett sem. A valósággal szöges ellentétben állna ugyanis, ha Hődy nyilatkozatának egyes mondataiból bárki is azt a következtetést vonná le, hogy nem volt és ma sincs itt semmi baj. A főszámtanácios megállapítása szerint a közigazgatási ügykezelésben szabálytalanság nem észlelhető s az minden tekintetben kifogástalan. Le keli szögeznünk, hogy ezt nem vonta kétségbe a város egyetlen polgára sem. Száz százalékban meg vagyunk mi is győződve arról, hogy a város vezetőségét bárminő visszaélésnek még csak gyanúja sem illet« heti, egyéniségük és eddigi közéleti működésük biztosíték erre. Mi volnánk az elsők, akik az ilyen alaptalan gyanűiításokat a leghatározottabban visszautasítanék, megvédve ezzel a vezetőcég tisztességét éa hatósági tekintélyét. Megelégedéssel tölthet el mindenkit, hogy dr. Hődy Sándor ezt egy világos mondatban megállapította. Nyilatkozatának további részében arra az álláspontra jutott, hogy a város eladósodásának első oka a Speyer kölcsönök felvétele volt, amiért senkit sem terhel a felelősség, mert a gazdasági válság bekövetkezhetésát nem lehetett előre látni. Ez ebben a fogalmazásban teljesen helytálló. Azonban az is bizonyos, hogy nem lehet egyedül a gazdasági krízisre hárítani mindent. Nem erőszakkal rángatjuk elő, hiteles forrásbői úgy tudjuk, mega Hódy is megemlítette a Korona szálló építkezését. Mert ez az építkezés azok közé a beruházások közé tartozik, amik semmi kasznot nem hajtanak. Logikus következményként állapítható meg tehát, amit különben annak idején is hangoztattunk, hogy a Korona építkezését megfontoltabban és kétségtelenül helyesebben kellett volna megvalósítani.— Elsnéhtban és gyakorlati kivitelben egyaránt. Állításunk igazolására elég visszaidézni azokat a körülményeket, amelyek közt a Korona terve megvalósult. Az új szállodát a második Spayer kölcsön mintegy 300 ezer pengős maradványából határozták el megépíteni akkor, amikor még csak remélni lehetett, hogy a csatornázás után csakugyan marad ilyen összeg. Csak a szálló építése közben került sor a csatornázás elszámolására, ‘ amikor is kiderült, hogy az felemésztette egészében a Speyert. Estkor 100 ezer dolláros (573 ezer pangó) kölcsönt vett fel a város, hogy visszaadja a Speyer- bői már elhasznált pénzt, «Öt a befejezéshez és a berendezéshez újabb, közel háromszázezer pengős kölcsön felvétele vált szükségessé. A fedezetnek ilyen körülmények között való előteremtése az előre megfontoltság hiányát mutatja, amit mégjobban igazol ez a tény, hogy a Korona 850 ezer pengős építkezésével szemben a hatalmas polgári iskola 320, a még hatalmasabb pénzügyi palota pedig 690 ezer pengőbe került. M g kell említeni azt is, hogy a Koronára felveit kölcsönök évi' 84 ezer pengős kamatfizetésének felét a Városi Fürdőre hárították, annak jövőbeni fejlődését tekintve. (Jelenleg a Fürdők gazdasági helyzete alá mankót kell támasztani. Érintjük még a terv gyakorlati kivitelének fogyatékosságait, amelyek lehetetlenné teszik a Korona üzemének teljes kibontakozását,—tetemes károkat okozva ezzel. Mindezeket ezért jegyeztük meg, mert dr. Hódy raegáliapí- totsa, hogy Eger aránylag snég szerencsés helyzetben vaD, mert csak most jutott el arra a mélypontra, ahol sok magyar város már bárom éve vergődik- Tűnődött-e szón dr. Hődy, hogy — Eger sokkal szerencsésebb helyzetben is lehetne — ha aseggondoltabban haji végre jövedelmező beruházásokat? A fentiek föltétlenül igenlő feleletet adnak. A helyzettel való nem számolást mutatja a gépüzemek gazdálkodása is, amelynek túlmérstezettségét és túlterhelését a vizsgálat beiga zolta, megállapítva azt is, hogy az üzemskst a 220 voltra való átszerelés sodorta végső válságba. Vájjon meglátta és mérlegelte-e a főszámisnácios azt a körülményt, hogy sz átszerelés mellőzésén kívül évi 120 ezer p9isgő megtakarításának lehetőségét mutatta ki vitéz Pátery István belügyminisztériumi műszaki főtanácsos az üzemeknél? Ha igen, meg kelleti látnia a város súlyos helyzetét előidéző egyéb okokat is. Várjuk tehát az írásbeli jelentés nyilvánosságra hozatalát. Müller Antal előadása a Keresztény Iparoskörben I A Kererztény Iparoskor kul- tűrdéluíánjsi sorában a vasána- pi lesz kétségkívül »legnagyobb érdeklődésre számot tartó. A kultűrdéiuián előadójául ugyanis sikerült a vezetőségnek meg- ! nyernie Müller Antal országgyű- > léii képviselőt, a kisiparosság j problémáinak egyik legalape- ! sabb ismerőjét. | A képviselő kíséretében Egerbe érkezik dr. Lippay István 3z IOKSZ igazgatója és Ka-, tona János a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke is. Műiier Antal a kisiparosság súlyos problémáiról és a válságból kivezető útról tart előadást. Este ez Iparoskor vendégei tiszteletére vosorát rendez saját helyiségében. A bortermelés válságának okait és az orvoslás módját vitatja meg a holnapi szőlősgazda gyűlés * Eger, január 21. Az esztendők őta vergődő, lassan-lassen elmerülő és csőd- ■ bejutó bortermelés megmenté* j séért kormányaink a mai napig ! olyan keveset tettek, hogy ez a ’ kevés a semmivel egyenlő. A I piac nélkül szűkölködő, értékesítési válsággal küzdő termelési ág éveken keresztül hasztalanul folyamodott segítségért az ille- \ tőkés tényezőkhöz, ígéreteknél ! és bíztatásoknál egyebet nem I kapott. Most, a 24-ik órában még : egyezer kér, vagy inkább köie- I tel méltányosságot magának a ! szőlősgazdstársadaíom. Eg&rben vasárnap délelőtt a vármegyeházán 11 órakor Heves megye gazdatőmegei jönnek össze, hogy demonstratív gyűlésen tárjad fel sérelmeiket és szegezzék le követeléseiket. A nagygyűlés kérni fogja a kormányt, hogy a miniszterelnöknek székesfehérvári beszéde értelmében a szesz termeiéi kérdését reális alapokra he-* 1 lyezze. Ezt más módón, mint a szeszgyárak kontingensének megállapításával elérni nem lehet. A szeszkartell megszorítása árán lehet érni, hogy ez a 6 — 7 százezer ember, rki a bortermelés révén jut kenyérhez, egzisztenciáját el ne veszítse .„4 lÖt
