Eger - napilap, 1933/1
1933-01-17 / 13. szám
1983 jacuár 18. EQEH 3 Magyar iparpártolás. (Kis történet — nagy tanulsággal.) Amíg okos emberek össze- teszik ez eszüket, hogy valami módon biztosítsák a magyar ipar termőkéinek fokozott fogyasztását, addig lelkes magyar úrasz- szonyok a gyakorlati életben új módszereket találnak ki és valósítanak meg. Egy ilyen ötletes megoldást mutat be a kővetkező kis történet. Egy ismert nevű magyar úrhölgy kisebb társasággal benyitott a minap egy pompás vacsoráiról híres vendéglőbe, amelyben mindenki megfordul, aki a magyar szakéciművészet remekei iránt érzékkel viieltetik. A társaság helyet foglal a virággal díszített asztalnál s megrendeli a vaotorát. Da amig a frakkos pincérhadsereg sürőg- forog, a fantemlített msgyar úriasszony azzal szórakozik, hogy az eléje tett terítéket szépen megfordítja, a tányérokat mind leborítja virágos,aranyozott felső- lapjukkal a terítő felé. A szomszédok tányérjait is, sorba mind. Azután odakáreli a vendéglő tulajdonosát és azt mondja neki: — Mondja, kérem, magyar embernek tartja ön magát? A vendéglős megbökkenve néz a kérdezőre. Tréfát sejt ás mosolyogva válaszol: — Ssinmagyar vagyok,! mél- tőségos asszonyom! — Ügy. Hát akkor hogy teheti meg azt, hogy minden porcelánját cseh gyárbői szerzi be ? Mit gondol, nem jől esnék annak a magyar munkásnak, ha magyar árut tehetne az ön asztalára?... A temperamentumos űriasz- szonynak már villog a szeme, amikor ezt mondja. Biz ennek fele sem tréfa! A vendéglős zavarodottan áll, alig tud valamit hebegni. — Kérem, méltóságom asszonyom ... Én erre nem is gondoltam . . . Tessék bemenni aaár- melyik vendéglőbe, mindenütt c«eh portéka van az asztalon.., ezen én nem segíthetek ... — Szégyen,gyalázat,hogy így van! — pattog a haragos vendég. — Mi prédikálunk magyar iparpártoláiról, de a hazafiak legtöbbje még annyit sem tesz meg, hogy itthon szerezze be azt a portékát, amit a magyar munkás épen olyan jól meg tud csinálni, mint a külföldi! Hát vegye tudomásul az úr, hogy én ide vacsorázni nem jövök többet! Most már aztán beszélhetett a derék vendéglőt, amit akart. Elvesztette ez igazságát minden- képen. A történetnek néhány nsp múlva meglepő folytatása lett. A rosszkedvű vendég levelet kapott a vendéglő tulajdonosától. Nem volt abban a levélben semmi más, csak meghívó vacsorára és egy ízléses menükártya. A méltóságot asszony el is ment még aznap este és — az egé*z vendéglőben minden asztalon magyar porcelánt talált a világhírű Hütil gyár jől ismert márkájával . . . Ezt teheti egy msgyar úriasszony, aki tudja, hogy minden nemesős nagy gondolatnak szüksége van az asszonyok protekciójára és szerzetére ! Müller Antal, az iparos- társadalom kiváló képviselője Egerben Eger, január 17. Azoknak a nagyjelentőségű iparos gyűléseknek sorában, melyeket az ország minden részében tartanak az iparosok helyzetük megvitatása, megjavítása érdekében, nem kis jelentőségű lesz városunkban az iparosság kiváló országgyűlési képviselőjének Müller Antalnak előadása január 22*áD, vasárnap délután öt órakor a Keresztény Iparos- körben. Petro Kálmán dr., az iparosság ügyének törhetetlen harcosa, január 15.-én tartott nagyszabású előadása után tovább is felszínen akarja t&rtsni az iparosság ügyéi s személyesen kérte Müller Antalt, hogy az egri iparostársadalm at felkeresve nagy tudásával és szeretetéval mutasson irányt s öntsön erőt iparos társaiba. A képviselő fogadására a Keresztény Iparos- sör nagy előkészületeket tesz ; méliőképeu akarja fogadni ügyeinek soraiból kikerült, országos nevű harcosát. * Gyengélkedés idején, különösen ha a rosszullétet szorulás fokozza, a természetes «Ferenc József« keserűvíz fájdalommentes székürülést és kielégítő emésztést hoz létre. Híres nőorvosok a legnagyobb elismerés hangján írnak a valódi Ferenc József vízről, mert ez a kritikus korban is hosz- szabb időn át alkalmazható, anélkül, hogy kitűnő eredménye változnék. A Ferenc József keserű- víz gyógyszertárakban, drogériák ban és fűszerüzletekben kapható. HÍREK — 1933. január 17. — — Az Egri Katolikus Kör választmánya hétfőn délután 5 órakor a Panakoszta-hazban levó hivatalos helyiségében Pretten- hofferödön törvényszéki tanácselnök, a kör elnökének elnöklete alatt népes választmányi ülést tartott. Az ülés célja a kör évi közgyűlésének előkészítése volt. Miután a tisztikar mandátuma az elmúlt év végével lejárt, a közgyűlésen fogják betölteni az összes tisztségeket. A választmány erre vonatkozólag minden részletében megvitatott javaslattal fog a' közgyűlés elé lépai. A közgyűlés időpontját január 23-án d. u. 5 órára lűsték ki. A választmány letárgyalta továbbá a legutóbbi évek zárszámadásait ■ a jövö év költségvetését. Örömmel állapította meg a választmány, hogy a Katolikus Kör egyike az anyagilag jól prosperáló egyesületeknek, a gazdasági ■ egyesületi válságon átjutott s a további fejlődésének minden lehetősége megvau. Végül több uj tagot vett föla választmány s elhatározta, hogy minél több tag gyűjtésére erőteljes propagandát indít. A magyarnak maradt Felvidék dohánytermelői sérelmeik orvoslását kérik Vasárnap nagygyűlésen tárgyalták le a dohánytermelők a beváltási árakról és a területcsökkentésekről szóló kormányintézkedést. Miskolc, január 17. Boreod-Gömör, Absuj, Haves és Zemplén vármegyék dohánytermelő gazdái vasárnap délelőtt Miskolcon, a vármegyeháza nagytermében nagygyűlést tartottak, amelyen a legutóbbi kormányintézkedésekkel foglalkoztak. Farkatfalvi Farkass Géza meg nyitójában arra mutatott rá, hogy a legutóbb 34—55 száza- lékkai csökkentették a dohány beváltási árát, ezenfelül a minősítésnél is nagy károsodás éri a gazdákat. Ha ezt a rendelkezést végrehajtják, megütik a dobot a dohánytermelő gazdák vagyona Matt, mert ezok a biztosjjter- melés bitében óriási befektetése- két végeztek s a csökkentés miatt kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudnak. Kun András gezdeságifőtanácsos ismertette ezután a batáro zati javaslatot, amelyben azt kérik a Felvidék gazdái, hogy a régi és az új dohány beváltási árak közötti különbösetet a termelő adójának javára tudja be az állam. Mellőzzék a területek csökkentését, vagy pádig azt a lehető legkisebb mértékre szorítsák és a termelőt kártalanítsák. Kérik a régi fuvardíjak ér* vénybentartását és a beváltással kapcsolatC8 sérelmek orvoslását és ahol a dohánykertészeket már leszerződtették, ott a deb reoeni, szegedi vagy tiszai fijok termesztésének megengedését. Újhelyi Andor dr. miniszteri tanácsos a földművelésügyi miniszter nevében bejelentette,hogy a miniszter a legnagyobb meg értéssel kezeli a dohánytermelők ügyét, azonban a helyzet odajutott, hogy a dohánytermelés a felszaporodott és a raktáron maradt dohánymennyiségek miatt csőd előtt áll. A jövőben a minőségi termelésre kell négy gondot fordítani. Azok a sérelmek, amelyeket a nagygyűlésen Mvetettek, véglegesen elintézve még nincsenek. Hadik János gróf, arra mutatott rá, bogy a mai 70 milliós értékű eladatlan dohánymennvi- ségek azért nem kerülnek piacra, mert ennakidejéa nyolc hónapon át tárgyaltak az értékesítésről, ahelyett, hogy azonnal cselekedtek volna és így az orosz dösapingdohány még a magyar dohány értékesítése előtt leszorította a világpiaci árakat. Elismeri, hogy az uj kormány óriási tehertétellel vet ti ’át a dohánytermelés ügyét, azonban szükség van arra, hogy ebben a kérdésben ne az ország pénzügyi diktátora, Varga Imre államtitkár intézkedjék, hanem maga a földművelésügyi miniszter. Bethlen Pál gróf elismeri a helyzet súlyosságát, azonban rámutatott, hogy a beváltási árak csökkentése, a területek visszafejlesztése nem aikalmesik arra, hogy egzisztenciák megélhetésüket biztosítsák. Valenta Gábor pénzügyi főtanácsos, a dohányjövedék kiküldöttje, arra mutatott rá, hogy a területcsökkentéssel kapcsolatban a kormány is gondol a kártalanításra, viszont a dohányt ma külföldön még dömpingárban sem lebet értékesíteni. Csajka Endre javasolja, hogy a trianoni határmenti birtokok bérbeadásának elősegítése érdekében írjanak fel a kormányhoz, hogy a határmenti birtokokról a megszállott területre a dohányt is vám nélkül szállíthassák át, éppen úgy, mint a többi mezőgazdasági termékeket. Juhász Árpád gazdasági fő- tanécios tudományos szempontból világította meg a dohány- termeléssel kapcsolatos problémákat majd többek felszólalása után a nagygyűlés a határozati javaslatokat elfogadta, kivéve azt a javaslatot, amelyet Csajka Endre terjesztett elő. Többek felszólalása után a nagygyűlés véget ért * Nincs jobb házibarát az »Igmándi» víznél, azért legyen minden háztartásban kéznél ! Iparos és kereskedő új vevőkört csak azzal biztosíthat magának, ha az napilapban hirdet!
