Eger - napilap, 1933/1

1933-06-27 / 129. szám

Aha 8 fillér ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ -EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.— KI­ADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYV­NYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XJL1V. évfolyam 129. szám ♦ Kedd + Eger, 1933 Trianon 14, június27. Ú] kor küszöbén állunk, mondotta a magyar felső- ház pénteki ülésén egy aggas­tyán, akinek emlékezése több mint fél évszázad fölött átívelve keresi a magyar jövendő legkö­zelebbi útjait. Berzeviczy beszé­de érdekes szimptomája annak az általános idegfeszültségnek, amelyben ez a kor él s amely remegő szeizmográfként jelzi: egy új kor hajnala hasad Európa felett. A lavina már dübörögve rohan, a föld már inog, de a törvény már győzni készül a hazugság felett: a háború előtti Középeurőpa régi képe kezd mind határozottabb kontúrokban ki­bontakozni a ködlő homályból. Berlintől Rómán és Bécsen ke­resztül újból összeforrni készül az a hatalmas egység, amely egykor biztosítéka volt az euró­pai egyensúlynak. A szavak már nem a kulisszák mögött suttog­nak, de a Fórumon csattognak- Az igazság már nem bújkál a föld alatt, de tiszta tógát öltve harsog: a természet törvénye erősebb az emberek hazugságai­nál. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója mondotta egyszer: a Vág vize sohasem fog vissza­felé folyni . . . Horthy Miklós egyszerű sza­vaiban sűrítetten volt edva a magyár irredenta mélységes ön­vallomása : a természeti és tör­ténelmi igazság a miénk. A fegy­veres erő ebben a pillanatban még a túlsó oldalon van, de ez­zel szemben felénkfőnylik a szimp­la felismerés: nem lehet megen­ni a puskaport. A kisantanf ál­lamok költségvetésének ötven százalékát hadügyi kiadások emésztik fel. A három fcisantant állam tankot reggelizik, gránátot ebédel én bombavető repülőgé­pet vacsorázik s tán csak a köz­ben elfogyasztott pálinka deli- riumos szédületében hiszi, hogy ez az állapot most már örökké tart. A szerb királyság minden eresztékében recseg, ropog, a Felvidék koldus és a kifosztott, Erdély remegve és bizakodva tekint az ég felé. Hindenburg megmondotta, hogy a háború idegek kérdése. A béke, ha valóban az, csak tör­vényszék és erkölcsi igazságok oszlopsorán nyugodhaiik. Ez a béke ezekkel a bizonyságokkal és ezekkel a biztosítékokkal nem dicsekedhetik. Nem is béke ez. A háború leggyávább és legos­tobább formája, amely cinikus lelkiismeretlenséggel hazárdiroz egy-egy kis csoport hatalmi ön­zésén keresztül a népmilliők ér­dekeivel. Az idő mébében már érlelődik az új kor. A másik ol­dal egy felkevert hsngyabo’y a ; a három állam mord hadügymi­niszterei hiába tömik az arzenált, ha a mérkőzés p:-rce elérkezik, \ csak vereség várhat azokra a - fegyverekre, amelyekkel Isten és I a természet törvényei ellen Iá- ; zad az ostoba, gonosz éx sze- ! rencsétlen ember. Nem jutott csődbe a londoni konferencia, — mondotta a haza-; érkezett Imrédy Béla Eger, június 26. Imrédy Béla pénzügyminiszter, aki a magyar delegációt vezette a londoni világgazdasági konfe­renciára, vasárnap este az Orient Expressze! Budapestre érkezett. A pályaudvar perronján felesége várta egyedül és neki jelentette az állomásfőnök, hogy az ex­presszvonat 25 perc késéssel ér­kezik. A Caleison keresztül ér­kező kocsiból szállt ki Imrédy Béla. Az újságírók ellő kérdése az volt a miniszterhez: igaz-e, hogy csődbejutott a londoni konferen­cia, mire a miniszter kijelenti, hogy nem. — A konferencia első perió­dusában mentem ki — folytatta Imrédy Béla — és most azért jöttem már vissza, mert az álta­lános vita véget ért s a bizott­ságokba került a konferencia tárgyalásának anyaga. — Magyarország szempontjá­bői állandóan azt hangoztattam, ] hogy olyan nehéz helyzetben : levő ország, mint az agrár Ma- I gyarország, elsősorban arra szó- j rul rá, hogy mezőgazdasági ter­ményeit el tudja helyezni a kül­földön. — A második, amire rámutat- j tara — folytatta a miniszter — j az adősságtrérdás rendezése, amelynek kapcsolatban kell len- ; nie a megfelelő kereskedelmi po- \ litikável. Az eladósodott orszá­gok számára kedvező kereske­delmi szerződéseket kell biztosí­tani. Rámáiéin, hogy a konfe­rencia Magyarország szempont­jából eredménnyel jár, habár, mint minden konferenciának, a londoni világgazdasági konferen­ciának vonala is hullámvonalban halad, hol több. hol kevesebb optimizmusra nyújt jogot. , A pénzügyminiszter ma dél­előtt Gömbös miniszterelnöknek referált a londoni konferenciáról. Tizenkétezer ember vett részt vasárnap a Jézus Szíve körmeneten Eger, junius 26. Vasárnap délután tartották meg Egerben elsőízbsn a Jézus Szíve körmsnetat, amelyen hoz­závetőleges becslés szerint 12.000 hivő vett részt, a körmenet ará­nyai tehát a servita-búcsú nagy­ságát érték el. Felületes, vallási közömbösségtől átitatott korunk­ban vigasztaló jelenség, hogy ebben a városban, amely a ma­gyar katolikus egyház legna­gyobb vára volt mindig, ilyen imponáló módon nyilatkozik meg a vallásos érzés és ekkora töme­gek demonstrációja viszi ki az uccára hitét, megmutatni minden­kinek a katolicizmus isteni de­mokráciájának, roppant erejé­nek, végtelen snozgatőeröinek nagyságát és szépségét. A körmenet méltőságosan nagy arányait még a kedvezőtlen idő sem befolyásolta. A külvárosi gyülekező helyekről, az iskolák­ból és a belvároii uccákből ez­rek és ezrek özönlöttek a város szíve: a főszékesegyház felé, a- melynek óriási méretei sem tud­ták befogadni a hívek egy részét. Szervezetek, egyesületek, isko­lák zászlók alatt jöttek, csopor­tokban ős rendben. Egy-egy na­gyobb és népesebb testület, mint az Angolkisasszonyok növendé­keinek 500 főnyi egyenruhás csoportja, az Irgalmas nővérek Mária leányai, a cserkészek, a zászlók alatt felvo&űlő földmíves olvasókörök a városban időző idegenek sorfala között vonultak fel a nagytemplomba. Hetényi Gyula dr. érseki ta­nácsos, mezőtárkányi plébános mondott szentbeszédet a székes­egyházban a Jézus Szíve tiszte­letéről, majd litánia és engesz­telő imádság következett. A szer­tartások befejezése után meg- indúlt a körmanet az űrnapi út­vonalon, a hívek végeláthatatlan seregével. A példás rendben ha­ladó tömeg szélesen hömpölygőit le a roppant lépcsősoron és dia­dalmasan törtek fal a szívekből a szent énekek. A körmenetet a Bornemissza cserkészek zene­kara nyitotta meg, majd az is­kolák következtek, azután hatos sorban a negyedmesteri testület tagjai, az olvasókörök, a dohány­gyári munkások, a Kát. Legény- egylet, az iparosok zászlóik alatt, a rőzsafűzértársulatok, kongre­gációk, női szerzetesrendek, fér- fiszerzetesrandek, majd a cser- kéazeprődok következtek, akik bíborpárnán vitték a szent Ko­rona mását és az elszakított or­szágrészek címereit, azután a fő- káptalan tagjai haladtak, utánuk a virágszőrő leányok s a leg- méltőságosabb Oltáriszentséget vivő Kriston Endre felszentelt pütpök. A baldachin két olda­lán fáklyavivő negyedmesterek és a frontharcos díszőrség lép­kedett, A celebráló püspök után a hatóságok képviselői, a front­harcos díszszakasz, az Emerica- n?, a Jogakadémia éaa nők cso­portja haladt. — A körmenet alatt a hívek az Oltáriszentségről és Jézus Szent Szívéről szőlő énekeket ■ ugyancaak szent énekeket adott elő a Bornemisszák és a Mak­iári uccai földműves olvasókör zenekara is. A méreteiben im­pozáns, lelki hatásaiban pedig

Next

/
Thumbnails
Contents