Eger - napilap, 1933/1

1933-05-30 / 114. szám

2 EGEB 1933. májú* 30 Heller Jőzief dr.: Már többször fölvetettem a költségvetés kellő előkészítésének gondolatát. Ha körülnézek a vidéki városok közt, azt látom, hogy mi egészen rö­viden tárgyaljuk a költségve- tést, 2—3 őrá alatt döntünk eb­ben a fontos tárgyban. Mindig azt mondjuk, hogy kis összegek nem számítanak, most psdig azt látjuk, hogy a belügyminiszter száz psDgüi lefaragásokat is szükségesnek tart. Még a költ- ■égvetés kinyomtatása előtt ösz- sze kell hívni a költségvetési bizottságot, amely minden szem­pontot figyelembe véve, hosszú hetek munkájával fog határozni a költségvetés fölött. A belügy­miniszter azt mondja, hogy a vá­ros Bzekitson eddigi hitelpoliii* kájával. Most mondja már ezt a miniszter? Hiszen Mindenki tud­ja, hogy ma hitelt lebonyolítani nem lehet és nem szabad. Akkor mondták volna, amikor a két Speyer kölcsönt ráakkőnyszsrí- tették. A Spayer felfüggesztésére és a megmaradó összeg felhasz­nálására vonatkozó rendeletet ide kellett volna hozni a köz­gyűlés elé. (Frank Tivadar és dr. Kálnoky István közbeszólnak: Megjelent a hivatalos lapbaD, ez ügyvéd úr olvashatta volna) Heller József dr. Nem olvastam. Nem szégyen az. Nem jár min­denkinek a hivatalos lap a ha én olvastam volna is, van itt még hatvan képviselő, akit tájékoztatni kell. Mindent, amihez érdeke fűző­dik a városnak, ide kell hozni. Frank Tivadar Radii Károly- nak válaszol és kijelenti, hogy a belügyminiszter rendeletében nincsenek »súlyos* megállapítá­sok. A leszállítást nem a belügy­miniszter csinálta, hanem & város vezetősége faragta le a költség- vetést, amikor több ízben fantjárt a minisztériumban. A csökkentés nagyobb 261 ezer pengőnél, mert a miniszter elrendelte, hogy a hitel 10 százalékát zárolni kell, ha tehát az 1 millió négyszázezer pengő bejön, abből egytizedet elkölteni nem szabad. Felesleges a vízdíjak csökkentésére indít­ványt tenni, míg a villanygyár három éves szanálási periódusa la nem telik. Addig gondolni sem lehet a vízdíjak csökkentésére. Nyugodjék meg mindenki, senki sem törődik jobban a váróé ér­dekeivel, mint a vezetőség. Szabó Szilárd dr.: Ha a belügy­miniszter a csökkentésbe nem is kalkulálta volna bele a Speyer terheit, ekkor is leit volna ezer más helye a megmaradt pénznek. De legalább azt tegyük meg,amit lehet. Mi módosítottuk a vízve­zetéki szabályrendeletet, hogy ne kellessen a háztulajdonosok­nak adót fizetni a kezü&ön átfutó vízdíj után. A módosítás ott van a minisztériumban, miért nem forszírozza ki jóváhagyását a város vezetősége? Radii Károly és Kálnoky Ist­ván dr. rövid felszólalása után Trak Gáza polgármester vála­szolt a felszólalásokra. Az inter- nátusok — mondotta — jő szol­gálatot tesznek, mert olcső dí­jaik egyre több diákot hoznak Egerbe. Az internátusok így egyre nagyobb fogyasztói lesz­nek az egri piacnak. A vízdíj- Ieszállításra megjegyzi, hogy 6—8 évig, mig a gépüzemek adósságai le nem kopnak, nem lehel róla beszélni. Ezután a tárgysorozat máso­dik pontját tárgyalta a közgyű­lés. A Magyar Városok Országos Kongresszusa átirt a városhoz, hegy a belügy mi dísztértől kérje Eger vagyonfelügyeleti ügyeinek közvetlenül a belügyminiszter alá rendelését. A fejlettebb városok­nak joguk van ezt kérni s elő­nye az, hogy a törvényhatóság kikapcsolásával hamarább tud­ják elintézni ügyeiket. A közgyűlés az állandó választ­mány javaslata alapján elhatá­rozta, hogy ebben az értelemben felír a belügyminiszterhez. A még hátralevő pontokat jó­formán üres padsorok előtt tár­gyalták. Egymásután mennek ki a teremből a képviselők és a húsz ponton egy negyedóra alatt fu­tott végig a közgyűlés. A magyar katolikusság egyetemes ünnepe volt a Katolikus Nép­szövetség egri közgyűlése »Éltem utolsó pillanatáig a Katolikus Népszövet­ségé vagyok« mondotta az Érsekfőpásztor. A főváros és az ország minden része képviselve volt a közgyűlésen. Eger, május 27. A Kalolikui Népszövetség köz­gyűlése méreteiben, értékében es demonstrativ jellegében mész- sze fölötte állott egy előkelő szervezet egyszerű közgyűlésén: hangulatában és uralkodó szí­neiben egyedül talán az orszá­gos katolisus nagygyűlésekhez volt hasonlítható. A Katolikus Legényegylet hatalmas díszter­mét már jóval a kezdet előtt zsúfolásig megtöltötték az egész országból összegyűlt kiküldöttek százai: a budapestieden kívül ott iáttuk, nagyobbrészt a lel- készkedő papság vezetése alatt Péct, Győr, Veszprém, Vác és igen «ok más távolfekvő város és község képviselőit, míg Heves és Borsod vármegyék csaknem minden közcégét népes küldött­ségek képviselték. Lassan gyü­lekeznek a helyi noiabilitások is, az egyháziak, a székesfókáp- tálán tagjainak vezetésével s a világiak, élükön dr. Htdry Lő­rinc főispánnal, Okolicsányi Imre alispánnal, Irak Gáza polgár- mesterrel és dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselővel. Né­hány perccel 11 őrá előtt már nemcsak minden ülőhely telt mag a hatalmas teremben, ha­nem a sorok között szinte az előadói emelvényig sorakoznak fel azok, kiknek ülőhely már nem jutott. A terem valóban a társadalmi osztályokon felülemel­kedő katolikus egység képét mutatja: az intelligencia vezér­alakjai mellett ott látjuk tömött sorokban különösen az egri ipa­rosokat, gazdákat és munkáso­kat is, összeforrva a nagy ese­mények ünnepelőtti forró han­gulatában. Pontben 11 órakor érkezik meg dr. Szmrecsányi Lajos ér­sek, környezve a Katolikus Nép- szövetség vezetőitől. Kíséretében vaunak Rriston Endre püspök, dr. Ernszt Sándor pápai prelá- tus v. miniszter, dr. Czettler Jenő v. miniszter, vitéz Subik Károly apát, kanonok, dr. Ötvös Lajos országgy. képviselő, dr. Cnepela Lajos apát, esperes, dr. Aichner Albert ügyvéd, a Katolikus Nép szövetség főügyésze, Oláh Gyula földbirtokos és még többen a Szövetség vezetői közül. A közönség a szeretet és tisz­telet spontán megnyilatkozásá­val perceken keresztül ünnepelte ez elnöki emelvényen megjelenő Ersekfőpásztort, aki meghatottan köszönte meg a szűnni nem akaró lelkes éljenzest. Elnöki megnyitójában az új alapszabályokkal a régi úton tovább haladó Katolikus Nép- szövetség uemzetmeutő nagy hi­vatását rajzolta meg lenyűgöző erővel ez Érsekfőpásztor. Az új alapszabályok, úgymond, csak az űj viszonyokhoz valő alkal­mazkodást jelentik, de a prog­ram« a régi maradt: az evan­gélium parancsainak diadalra- juttatása a családi életben és a társadalmi munkásságban egy­aránt. Eljárásunkban a változó életkörülményekhez kell alkal­mazkodnunk, hogy lépést tudjunk tartani ez élet fejlődésével, de a katolikus vallás igazságain nyugvó elveinket soha, semmi földi hatalom parancsára át­hágni nem fogjuk, mert a Ka- ] tolifcus Népszövetség csak elvei- j hez ragaszkodva vezetheti föl- f döntűli céljai falé testvérei ez- j reit. Elveinkben, ez isteni aka- ! rat erejében valő bizalmunk ren­díthetetlen és nem kétséges előt­tünk a végső diadal se®. Lslkes vezérek munkája szab irányt a nép széles rétegeinek, melyek­nek buzgalma méltán forr eggyé a hivatott elöljárók munkásságá­val. A keresztény együvétartozás- ből fakadó erő nyújt segélyt minden olyan megmozdulás és áramlat ellen, amely a létező rend (elforgatására és nyugta­lanító politikai akciókra irányul, a katolikus vallás széliemé eze­ken végső diadalt fog aratni. Ds bármily szilárd i* a végső diadalba vetett bit, a Katolikus Népszövetségnek mégis szolgá­latába kell állítania nagy mun­kája érdekében a vallásos lélak nemes érzelmeit. Csak mintegy 12 éve, hogy lelketlen izgatők Ma­gyarországon olyan merényletet követtek el a polgári társada­lom ellen, melynek sebeit még most is nyögjük. De enné! ve­szedelmesebbek azok a támadá­sok, melyek alattomosan csem­pésznek mérgei a keresztény társadalomba, hogy megmérgez­zék és megrontsák erejét. Ilyen veszélyes támadás a halottége­tés érdekében kifejtett mozga­lom, mely végeredményében a tulvilági életbe vetett hitet akarja aláásni és a szemére»» ellen foly­tatott alattomos és kitartó harc, mely a női öltözködés ízléstelen- ságeivel éa a közös fürdők divat- bahozásával a családi élet szent­ségét akarják feldúlni. Mindezek a mozgalmak a társadalmi rend pilléreit aknázzák alá, da a Ka­tolikus Népszövetség ébren áll a vallás és állam védelmében. És legveszedelmesebb, hogy mind­ezek a mozgalmak a haladás köntösébe igyekeznek burkolózni, és így belopni mérgüket a kü­lönböző társadalmi rétegekbe. Mi azonban jól tudjuk és hir­detjük, hogy Szent István orszá­gában csak a hamisítatlan ke­resztény kultúrának lehet jogo­sultsága. És a Katolikus Nép­szövetségnek éppen ez a hivatása, hogy kiváló szervezetével taní­tója, felvilágotítőja és támoga­tója legyen a társadalom min­den rétegének, hogy magából a népből neveljen misszionáriuio- kát, akiknek munkája nyomán a katolikus erkölcsi élet diadalra- jutásával felderüljön sokat szen­vedett hazánk jövője! Az Érsekfőpásztor patinásán nemes,magasságok felé szárnyaló szavai nyomán hosszasan tört . . . most mondja már a miniszter? . . . több vidám megjegyzés repült a »szónok« felé. (Ahá, tengerszem lesz mindjárt. Okolicsányi Imre: Füröd»él*e már te, Náci?) Radii Károly: Aggodalommal töltik el e belügyminiszter súlyos megállepíiásai. Mikor a közgyű­lés elé került a költségvetés, már akkor megmondotta, hogy ezt a büdzsét nem bírja el a város. Erőszakos voit a fedezet és ir­reális az egész költségvetési kon­strukció. Kijelenti, hogy még ezt I a csökkenteti, 261 ezer pengővel ! kisebb költségvetést sem tudja reálisnak látni, mert a város mai helyzetében legfeljebb 1.200.000 pengős büdzsével tudna operálni. ' Ha & belügyminiszter ismerné a város helyzetét, legalább négy- százezer pengővel faragta volna le a költségvetést. A tönk szélén áll mindenki s ha ez adóterhe­ket nem tudják fizetni az embe­rek, megáll a város gépezete i*. A város kétségbeejtő helyzetét legjobban jellemzi az is, hogy a : kölcsönterhek 514 százalékkal haladják meg a város bevételeit és minden jövedelmét. Szóvátette ezután Radii Károly az Eger szombati számában is­mertetett pénzügyminiszteri ren­deletet, amely a Speyer-kőlcsö- nők 1933. évi annuitásának fize­tését 10 hónapra felfüggesztette és a kamatokat mérsékelte. Kér­dezi, hogy annak idejön miért nem tartotta kötelességének a város vezetősége, hogy ezt a rendeletet a közgyűlés elé hozza és iit ismertesse. Kérdezi, nem lehetne-e a Speyer-ftölcsön meg­maradó összegéből legalább ar­ra az időre, míg fizetni nem kell, ! a vízdíjat mérsékelni. A háztu- ' lajdonosok helyzete Egerben le­hetetlenül rossz és terheik elbír- hatatlanok. Ha pedig a háztu­lajdonosok tönkrem nőnek, annak a város is kárát vallja, meg a kormány is. Szőváteszi a gazdasági iskola fenntartási költségei kapósán azt, hogy ennek az objektumnak tu­lajdonjoga vitás. Nem lehet tudni, hogy a vároié-e, vagy az államé. Tisztázni kell ezt a kérdést. A belügyminiszter súlyos megálla­pításai annak köszönhetők, hogy a költségvetést nesn készítik elő kellőképen. A költségvetési bi­zottságot nem hívják összs ■ egy délután kell átfutni ez egész roppant anyagon.

Next

/
Thumbnails
Contents