Eger - napilap, 1933/1

1933-05-16 / 106. szám

Ä K Ä 8 FILLÉB

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS- AL EGY HÓNAPRA s L PENGŐ — EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR.

POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON : 11. — KI- ADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558, ::

XI/IV. évfolyam 106. szám

Kedd

Eger, 1933 májas 16.

Pünkösd két napján Miskolcon fog kómáiul Szmrecsányfl Lajos érsek

Eger, májún 15.

Miikolc katolikus társadalma, de egész Miskolc városa is nagy ünnepre készül: a pünkösdi ünnepeket a város falai között tölti Stmrecsányi Lajos dr. érsek, pápai trónállő. A Főpásztor a két ünnepnapon a bérmáláé szentségét szolgáltatja ki a miskolci plébániákon.

A város egész társadalma készül az egyházfejedelem látogatására, akit miskolci hívei rajongásig szeretnek s ott tartózkodását a miskolci katolikus hívek külön megtiszteltetésnek veszik

annál ia inkább, mert az egyházfejedelem egykor, mint fiatal lelkész a messze jövébe látó gondoskodással rakta le az egyházközségi élet megszervezésével azokat az alapokat, amelyeken a miskolci katolikus élet felépülhetett.

Az Érsekfépáaztor a pünkösd előtti szombaton érkezik meg az eddigi tervek szerint Miskolcra, ahol az ünnep első napján az alsó-, másodnapján pedig a felsővárosi plébániatemplomban szolgáltatja ki a bérmálás szentségét.

A budapesti Gárdonyi-szobor Eger soha nem lanyhuló kötelessógérzetére figyelmeztet

Eger, május 15.

Szombat óta nagy Gárdonyink szobra ott áll a főváros forgatagában, csilingelő villamosok sínpárja mentén, rohanó autók és autóbuszok, dolguk után törtető embertőmegek országúba mellett. A szobrász mintha át- érezte volna ez egri remeteségből és dicső álsaodásből Budapestre kényszerítőit író ércalakjának megörökítendő gesztusát: a szobor a megtestesült melankólia, a megriadt idegenkedés a nyüzsgő sokaságtól s a nagy nyilvánosságtól.

Lapunk vasárnapi számában a Magyar Távirati Iroda híradása nyomán beszámolt nagy vonásokban a Gárdonyi-szobor leleplezési ünnepségéről. Most a szemtanúi krónikás csak néhány benyomását akarja az Eger olvasóközönségével közölni s az egri vonatkozásokat kiemelni.

A szombati ünnepség beszédes bizonysága volt annak, hogy Gárdonyi a maga életével, egyéniségével, munkásságával ős halálában is egészen Egeré lett. Az egri remetét életében és holtában teljesen idekötik az egri csillagok, az egri vár dicsőséges harcainak általa megénekelt hősei. Nem volt egy szónok se®, aki az egri vonatkozásokat ki ne emelte volna s egri munkásságát ne dicsőítette volna.

Kiemelte az egri vonatkozást és összetartozást az az aráuyla- gos nagy szám ie, amellyel az egriek megjelentek Gárdonyi szobrának leleplezésén.

Eger város közönségét és intézményeit szépszámú küldöttség képviselte. A város képviseletében Trak Géza polgármester Ss dr. Urbán Gusztáv jogtanár jelentek meg, ez egri Gárdonyi Társaságot dr. Bárány László főtitkár és dr. László Vince titkár, az érseki tanítóképzőt, Gárdonyi régi intézetét dr. Csanády László igazgató és Szügyi Irajtler Glsa igazgató- tanító, az egri tanítói kart Gáspár István és Hmovszky Kálmán igazgatók képviselték. Rászívott a leleplező ünnepségen az érseki tanítóképző intézet Mind- szenty Önképzőkörének küldöttsége és az érseki felsőkereskedelmi iskola növendékeinek 20 főnyi csapata dr. Székely László hittanár vezetésével. Elhozott továbbá a kegyelet mindenkit, aki Egerből származott el, vagy bárminő kapcsolatban áll Egerrel.

Az egész ünnepien előmlöit különben az sz érzés, hogy Gárdonyi, nagysága mennyire hoz- záfüződik Egerhez. Itt lett a nyugtalanul vándorló néptanító az egész nemzet tanítója s Eger régi dicsőségének megrajzolásával tulajdonképpen az egész magyar harci dicsőség és hősiesség énekese lett.

Ezt az érzést és gondolatot azért kell különösen kihangsúlyozni az ünnepségről beszámoló krónikásnak, mert a szobor fölállítását célzó tervezgetések idején s később is bizonyos körökből, amelyek a Gárdonyi- kuhurzt mintegy kisajátítani szeretnék, elhangzott ez a vélemény, hogy Eger nem ápolja elég melegen és tettekben megnyilvánuló módon a Gárdonyi-kultuszt h ezért kívánják előbb pótolni a budapesti Gárdonyi-szobor fölállítással ezeket a mulasztásokat N később több más terv megvalósítását is célozzák.

Eger azonban, bármily örömmel is látja, hogy más szervezetek és körök találkoznak a Gárdonyi-kultusz szolgálatában, aminthogy tudja hogy Gárdonyi az egész nemzeté s nemcsak egy városé, mégis jogos önérzettel állepithatja meg, hogy méltóan ápolta mindig kegyeletével nagy fiának emlékét. Életében otthont és nyugalmat adott meggyötört lelkének, halálában pedig a csodálat és rajongás érzéseivel veszi körül, akár a Gárdonyi Társaság működését nézzük, akár a hivatalos város, vagy a város polgárságának megújuló kegyelet-megnyilvánulásait figyeljük az évek során.

Ennek az egri önérzetnek adott méltó hangot a leleplező ünnepségen Zrak Géza polgármester, amikor az ünnapi beszédek során többek között a következőket mondotta:

— Tíz évvel ezelőtt, mikor Gárdonyi Gázát ez egri dóm elöl utolsó pihenőjére kísértük, megadatott nekem, hogy elbúcsúzzam tőle annak az Egernek a nevében, mely neki békés és tartós otthoni adott s akit vándorösztöne egyik helyről a másikra hajtott, míg csak az egri remetefalakig el nem jutott.

— Eb tíz év múltán, mikor a nemzet kegyelete szobrot emel a magyar regényírás e kiemelkedő, nagy alakjának, — amikor az ő élete folyásának egy-egy határ- állomása vetekszik azért, hogy valamit lekgpcíoljon nagy életéből a maga részére, — legyen szabad Egernek is felvetni a

kérdést: mit adott Eger Gárdonyinak és mit Gárdonyi Egernek.

— Beleö barooktől zaklatott élete hajtotta faluről-falur8, vá- rosről-várcsre, míg végre Egerben letelepedett s a világtól elvonulva egészen az irodalomnak élt. A mügakássítetía terv szerint felépített háza, kertje, az egri sánc történelmi levegője, felülről világított dolgozószobája, telve könyvekkel, képekkel, kedves, szeretett otthont nyújtott részére.

— Békés otthonában az élet- ütötta sebek lassan beheggednek. A természet szépségeiben, a történelmi levegőjű vár szomszédságában, a saját otthon szerete- tében megnyugodott lélek hamar rátalált elvesztett hitére.

— Lelki válságának küzdelmes éveiben mondja: »Én pápistának keresztelt istentelen pogány vagyok«, — s már egri remeteségében így ír: »Én pápista embernek születtem, s szeretem is az én minden művészettől ékes, pompás vallásomat.« Az Isién rabjai-ről írott regénye katolikus hitének és szeretetőnek egy nagyszerű vallomása. A sok templomű Égernek konzervatív levegője, népének vallásossága im felfakasztotta s erős buzo- gásba hozta az élet küzdelmei által betemetett azt a forrást, melyet az imádságos lelkületű édesanya nyitott meg a vallásosságra hajlamos gyermeki lélekben.

— Visszaadta tehát Eger lelkibékéjét, Istenét.

— Az irodalomtörténet állapítja meg, hogy munkásságának legteraiékeoyebb korszaka akkor kezdődött, midőn a főváros zajából visszavonult egri magányába. A történelmi múltú város várromjai s kazamátái a történelmi múltba ragadják képzeletét s így alkotta meg első nagyszabású regényét, az »Egri csillagodban, majd a »Láthatatlan emberoben. Ezeket követik szebbnélszebb munkái.

— Egernek történelmi légköre, a régi múltú város hagyományai, természeti szépségei megihletik Gárdonyit s az egri remete itt lett a magyar irodalom kiemelkedő alakjává.

— Második kérdésemre pár