Eger - napilap, 1933/1
1933-05-13 / 104. szám
Aha 8 fillér ELŐFIZETÉSI DlJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ -EGY NEGYEDÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, líceumi könyvnyomda— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: ~KL1V. évfolyam 104. szám Szombat Eger, 1933 május 13. Ötszáz magyar vasutas sorsa Romániában. A román állami vasutak ismét ötszáz magyar vaiutait bocsátottak el, azon a címen, hogy nem tudnak románul. Ez a cselekedet vérlázísőan jellemzi azt az embertelen, irtó politikát, a* melyet a román kormány az uj impérium igája alá hajtott magyar kisebbséggel szemben követ. A magyar vasutasokat arra kötelezték, hogy román vizsgáztató bizottság elé álljanak és bizonyságot tegyenek arról, hogy el tudják látni a szolgálatot román nyelven. Tudjuk jól, hogy ez a bizottság milyen lélekkel és előre eltökélt szándékkal vizsgáztatja a magyarokat. Akármennyire sajátították is el az idők folyamán a román szolgálati nyelvet, mégis elcsapják őket, mert irtani akarják a magyarságot és a saját fajtájuknak akarnak helyet szorítani a szolgálatban. A román kormány így eresztett szélnek ismét ötszáz magyar vasutast, ami — ha egy-egy vasutas családra 4—6 tagot számítunk — két-háromezer magyar ember kenyértelenségét ős pusztulását jelenti az elcsatolt román területen. Mert a román vasutak az ilyképen elbocsátott magyar alkalmazottaknak nem végkielégítést, sem nyugdíjat nem adnak. Ez a rendszere az uj hatalmasságoknak, amelyek a magyar nemzet zsírján híztak meg s az eltulajdonított magyar javakon gazdagodtak. A román vasutak most azzal bocsátották el a magyar vasutasokat, hogy hatvankét éves korukban kérhetik nyugdíj eikat. De mit csináljanak addig? Miből éljenek meg a szegény, szerencsétlen magyar vasutasok családjaikkal, amíg hatvankét éves korukat elérik ? Erre a felháborító esetre fel kell hívnunk a közvélemény figyelmét. Mert meg kell sajnosán állapítanunk, hogy a magyar közvélemény hívatott tényezői: az újságok általában keveset, vagy éppenséggel nem foglalkoznak az elcsatolt területek magyarságának és most a Romániában kiebrudalt ötszáz magyar vasutasnak sorsával. A magyar lapok nagy készséggel és bűz- gósággal nyitják meg hasábjaikat a németországi események számára s a Németországban elcszpott emberek panaszait napnap után bőven falsorakoztatják. Az elcsatolt területek magyarságának jajkiáltásait pádig, amelyek végre is közelebb esnek hozzánk és mélyebben tépik a szívünket, nem hallják meg. Ezekre nem adnak visszhangot olyan erővel és olyan érzékenyen, mint a németországi eseményekre. A trianoni szerződés nemzetközi vádelem alá helyezte az akaratuk ellen, megkérdezésük Budapest, május 12. A közigazgatás reformjáról már hosszabb idő óta beszélnek politikai körökben s arról is terjedtek el hírek, hogy az egész reformterv hónapok óta készen fekszik Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter előtt, aki a Házban is bejelentette már reform terveit. Most beavatott forrásból úgy Eger, május 12. Kedden délutántól csütörtök reggelig búcsúztak az egri hívek, barátok, ismerősök a ravatalon nyugvó Blaisejovszky Ferenc apátkanonoktól. A Széchenyi uccai ódon ház lépcsőin állandóan tartott a zarándokló« az emeleti kis szoba felé, ahol békés öregségének derűjével arcán feküdt az érckoporsőban a jő pap, a szellemében nagy és szeretetében igaz ember. Szerdán délután Kriston Endre felszentelt püspök a fökáptalan tagjaival és a pepnövendékekkel szintén a gyászházhoz vonult a koporsőszentelés szertartásának elvégzésére. nélkül idegen hatalmak alá hajtott nemzeti kisebbségeket. Az új hatalmasságok kötelezettcéget vállaltak a nemzati kisebbségek jogainak tiszteletben tartására. A kiiantant államai azonban ünnepélyesen vállalt kötelezettségeikre fittyet hánynak és sajnos, a hívatott nemzetközi fórum, a Népszövetség sem tudja megoltalmazni a nemzeti kisebbségeket az utódállamok zsarnoki uralmával szemben. Tehát nekünk itt Csonkamagyarországon kell védelmi hátteret biztosítanunk üldözött magyar testvéreink számára. Ez a feladata s ez elemi kötelessége a nyilvánosság hatalmával a magyar sajtónak. értelmiünk, hogy a belügyminiszter a legközelebbi jövőben végre szándékszik hajtani a reformtervet, amelynek vezérelvei a következők: a vármegyék számát összeolvasztással hétre csökkenti a belügyminiszter, az alispánokat pedig kinevezéssel állítja pozíciójukra. Komoly sző van arról is, hogy a főispán! állásokat megszüntetik. Csütörtökön reggel 9 órakor ugyancsak Kriston Endre püspök pontifikálta az ünnepélyes requiemet a főszékesegyházban, nagy papi segédlettel. A gyász- misén résztvettek a polgári és katonai hatóságok, az egri katolikus társadalmi egyesületek, testületek is. Innen a püspök és a székesfőkáptalan tagjai harangzúgás közepette a gyászházhoz vonultak, amelynek udvarán már felravatalozták az el- húnytat. A ravatal két oldalán az Emericana Egedia Corpora- tiojának leventéi álltak sorfalat. Megérkeztek ekkorra Miskolc katolikus társadalmának képviselői is, azoknak az egyesüleI teknek vezetői, amelyek annyiszor érezték a volt miskolci plébános jótevő lelkének pártfogását. Nemsokára felhangzottak Kris• ton Endre püspök ajkán a szertartás szavai s a papoövendékek férfikórusa felelt rőjuk a »Cir- cumdederunt«-tal. Az Egri Dalkör énekelt ezután gyászdait, majd kocsira tették a szürke ércko- porsőt és megindult a főszékesegyház felé a hatalmas menet, amelyben résztvettek az összes egri iskolák. A koszorúkkal megrakott kocsi után Eger társadalmának vezető tényezői haladtak, majd a társadalmi egyesületek. Impozáns megnyilvánulása volt ez annak a nagy részvétnek és fájdalomnak, amelyet a város polgárságának minden rétege érzett a pátriárka korban elhunyt főpap elvesztésén. A főszékesegyháznil leemelték a koporsót a kocsiról és az iskolák sorfala közt vitték a kripta előtti térre, ahol Kriston Endre püspök beszentelte. A papnövendékek kórusán felhangzott az »In paradisum« és a halottat lassú menetben levitték a kriptába, ahol jobbfelől, a legfelső sorban, Humán András sírja mellett utolsó pihenőre várta a nyitott cella. A papnövendékek éneke elhalkult s a püspök a Miatyánkot és Üdvöz- légyet imádkozta el a sokasággal. Aztán betolták a koporsót a cellába és megmozdult a kőművesek kezében a vakolókanál és téglát téglára rakva elzárult egy jő ember és jő pap élete itt a földön. Csak emléke él tovább, négy neve, amelyet sok jótéteménye hirdet a őriz szegényem- berek ajkán a tiszta imádság. Ezer pengő Eger város szegényeinek. Blazsejovszky Ferenc, végrendeletében ezer pengőt hagyományozott Eger város szegényeinek. Az adományt Meyer Béla dékán kanonok eljuttatta a polgármesterhez. Ä miskolci lapok az elhunyt kanonokról. Miskolc sei napilapja : a Magyar Jövő és a Reggeli Hírlap kegyeletes hangon tolmácsolják Miskolc társadalmának őszinte Küszöbön a közigazgatás reformja Eger társadalmának impozáns részvéte mellett temették el Blazsejovszky Ferenc apátkanonokot Kriston Endre püspök végezte a temetési szertartást.