Eger - napilap, 1933/1

1933-05-11 / 103. szám

Aba 8 filléb ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPRAi 2 PENGŐ — EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Crbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KI­ADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYV­NYOMDA— TELEFONI 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLIV. évfolyam 103. szám « Csütörtök * Eger, 1933 május 11, Felró Kálmán a bortermelőknek tett Ígéretek beváltását sürgette a kormánytél A kereszténység szociális tartalmáról és a felekezetek főiskolai oktatásának jogáról beszélt Eger képviselője a költségvetési vitában. Eger, május 10. A képviselőhöz tegnap esti ülésén Petro Kálmán dr. az egri kerület országgyűlési képviselője felszólalt a költségvetési vitában és bírálatot mondott a kormány működéséről, sürgetve azoknak az ígéreteknek beváltását, ame­lyekkel a szőlősgazdákat évek óta hitegetik. Szúiott a szociális igazságok és a keresztény er­kölcs érvényesítéséről az élet minden vonalán, majd a feleke­zetek főiskolai oktatásának kér­déséről beszélt. A kedd esti vita ötödik szó­noka volt Petro Kálmán, akinek beszédét a Ház mindkét oldalán nagy figyelemmel hallgatták a képviselők. Felszólalásában először pénz­ügypolitikái kérdéseket fejtege­tett, rámutatva arra, hogy a gazdamoratőrium a közhitei szempontjából többet ártott, mint használt. A pénzügyminiszter expozéjában a lemondás szüksé­gességét hangoztatta, azonban ehhez a lépéshez nagy energia kell és igazi keresztény szellem s ha ez érvényesül az ország politikájában, akkor mindenki beletörődik a kényszerintézke­désekbe. A keresztény politika szociális embert kíván. AuktorO' kát emlegetnek, de nem tudja, mért nem említik a legfőbb auk­j tort, XIII. Lső pápát, aki már negyven esztendővel ezelőtt hir­dette a szociális igazságokat. Keresztény erkölcsnek kell ér­vényesülni a gazdasági és po­litikai életben és az erkölcs te­kintetében nem lehet különbsé­get tenni politikus és magánem­ber között. Az Egyház azt hir­deti, hogy az embereket kon­centrálni kell. Da ha éhes em­berekkel akar valaki összefogni, annak nyújtani is kell valamit. Amit a keresztény erkölcs kíván : az a kenyér. A jogakadémiák megszünteté­sének tervét tette ezután szóvá Petro Kálmán. Nyilatkozatot aka­rok provokálni a kultuszminisz­ter űrtől, — mondotta, — övé-e a gondolat, hogy a felekezeti oktatás csúcspontját meg akarja szüntetni? Érdeke e a kormány­nak, hogy megszüntesse a jog- akadémiákat, amelyeket törvé­nyek biztosítanak? Végül határozati javaslatot nyújtott be, amelyben az 1921. évi XV. törvénycikk mődosítását kívánja, még pedig abban a for­mában, hogy a jövőben a. fo­gyasztási szeszt főleg borból ké­szítsék. Amennyiben ezt a nyári szünet előtt nem tudná megcsi­nálni a kormány, akkor a 33-as bizottság útján rendeletileg hozza meg a kormány est az intézkedést. gével, egyéniségének vonzó me­legségével. Szelleme az utolsó pillanatokig megtartotta frisse- ségél s csak nemrégiben jelent meg egy cikke az Egyházmegyei Közlönyben, amelyben a Blikk- Sebe alapítvány történetét írta meg. Ez az alapítvány vet egyéb­ként fényt mély szociális lelkü- letére, mert ö volt az, akinek nemes befolyása érvényesült az alapítvány létesítésénél, amely azóta sok száz árva gyermek életének, boldogulásának adta meg anyagi alapját. Blazsejovczky Ferenc 1843 ok­tóber 27-én született a borsod- megyei Sály községben. 1866 ban szentelték pappá a mindjárt ez­után a Kállay család nevelője lett Kállósemlyénben. 1867-ben Kápolnára helyezte Bartakovics Béla érsek káplánnak, majd 1869-ben Hejőbábára nevezte ki plébánosnak. Innen Diósgyőrbe, majd Miskolcra nevezte ki plé­bánosnak Samassa József bíbo­ros-érsek. Miskolcon töltötte éle­tének legszebb alkotó éveit. Rö­vid idő alatt hívei rajongással vették körül, mert szerető gon­doskodásának jeleit mihamar látták. Miskolc katolikus kultúr* életének fellendítésére 6 vetette fel a Katolikus Otthon eszméjét és megvalósításáért nagy anyagi áldozatokat hozott. Ezenkívül több alapítványi tett, a nagy ér­deme a miskolci plébánia kibő­vítése s a templom renoválása. Miskolc kultűrális ős társadalmi egyesületei bármikor fordultak hozzá támogatásért, mindig meg­hallgatásra találtak, még akkor is, amikor egri kanonok lett s otthagyta a miskolci plébániát. 1908-ban nevezte ki az őrsek- fópásztor kanonokká, amikor is Egerbe költözött. Itt nemsokára betegség támadta meg, amely állandóan otthonához kötötte és megakadályozta abban, hogy te­vékeny részt vegyen városunk katolikus társadalmi életében. De jótékonyságának szálai ki­terjedtek a Széchenyi utcai ház­bői és stallumának javadalmát nagyrészben templomépítésre, s más egyházi és Közcélokra for­dította. Miskolc és Eger város s a magyar katolikus világ nagy részvéte kiséri sírjába. Halála alkalmából az egri Székesfökáptalan a következő gyászjelentést adta ki: »Az egri Székesfökáptalan szo­morú szívvel és Isten akaratá­ban megnyugodva jelenti, hogy szeretett kartársa Blazsejovszky Ferenc egresi c. apát, pankotai főesperes, főszékesegyházi ka­nonok, életének 90., áldozőpap- ságának 67. évében a betegek szentségeinek ismételt áhitatos felvétele után 1933. május hő 9-én délelőtt féltíz őrekor vissza­adta nemes lelkét Teremtőjének. Elköltözött kartájunknak lel- keüdvéért az engesztelő szent­mise-áldozatot május 11-én 9 órakor fogjuk a főszékesegyház­ban az Úrnak bemutatni; holt­testét a szentmise után fogjuk a Széchenyi-utcai lakásán beszen­telni és utána a főszékesegyház sírboltjában a dicsőséges feltá­madás reményében nyugalomra helyezni. Eger, 1933. május 9-én. Az örök világosság főnyesked- jék neki !< Az a veszély fenyeget, hogy az idén Is elkésik a termésértékesítő rendelet Mérhetetlen károkat okozhat a gazdáknak a rendelet elkésése. Kedden délelőtt meghalt Blazsejovszky Ferenc apátkanonok Csütörtökön délelőtt fél tíz órakor temetik a kanonoki testület nesztorát a főszékesegyház sírboltjába. Eger, május 10. Kedden délelőtt gyász borult a régi házra, amely hosszú évek éta zárta magányos csendjébe az egri székesfökáptalan nesz­torának életét. Blazsejovszky Ferenc apát, kanonok, fél 10 óra­kor, Istenben nyugvó lélekkel, 90 éves korában elhunyt. Blazsejovszky Ferencben nem­csak az egri egyházmegye, ha­nem a katolikus világ is egyik legértékesebb tagját vesztette el. Nemes és tiszta papi élete min­dig példaként állt. paptársai és a felnövekvő fiatal papság előtt z azok közül valő volt, akik az egyházi rend méltóságának min­dig és mindenütt a legnagyobb tiszteletet és megbecsülést biz­tosították. Nagy tudása nemcsak az egyházi tudományok terén szerzett neki osztatlan tekintélyt, — széles látóköre s az emberi szel­lem megnyilvánulása iránt valő érdeklődése polihisztorrá tették. Emellett nem volt az elméletek embere, ismereteit, lelkének ér­tékeit szétosztogatta hívei közt a jő pap keresetlen egyszerüsé­Eger, május 10. Gazdakörökben nagy aggoda­lommal várják és az érdekkép viseletek már sürgetik is az uj termésrendalet kiadását. Az el­múlt évben és tavaly előtt is nagy kárt okozott ugyanis az a körülmény, hogy a kormány ké­sedelmesen publikálta a rende­letet s a gazdák és kereskedők egyaránt tanácstalanságban ma­radiak. Tavaly július 21-én, azelőtt pe­dig julius 11-én került csak nyil­vánosságra a rendelet s ez volt az oka annak, hogy a Közép- eurőpában leghomarább érő bu- | zánkkal nem juthattunk idejé­ben azokra a piacokra, ahol biz­tosén jól értékesíthettük volna az újbúzát. Nagyon fontos, hogy ezidén ne essünk bele ugyanebbe a ké­sedelembe s az érdekelt gazdák és kereskedők már május végén pontosan informálva legyenek a termésértékesítés körülményei­ről. Tekintettel azonban arra, hogy a földmívelésügyi kormány még máig sem döntött b boletta sorsáról, igen valószínű, hogy a termésrendelet az idén is elké- , sík, mérhetetlen kárára a gsz- | dáknak.

Next

/
Thumbnails
Contents