Eger - napilap, 1933/1

1933-04-25 / 92. szám

EGEK 1933, április 25 i virág ez a költészet, mely az olasz nép szivének mélyéből in­dult ki és Szent Férése költé­szetében istőződött be. »Ezüst húr a költészet, melyet az Isten kiválaszíoUai pengetnek, da a költészet valójában maga az Is­ten« fejezte be nagy lelkesedés­sel fogadott megnyitóját. A valódi irodalom ás előadói művészethez méltóan társult a két zeneszám, melyet a Kaut- man-Fógel vonósnégyes adott elő a tőle megszokott bravúros finomsággal, áhítatot keltő mó­don. Valóban megérdemelte a nagy tapsot. A felolvasó est valóságos lelki élmény volt azoknak, akik ott voltak éa bizonyára felejthetet­len is mindenkinek. A »Magyar Athén«, a magyar katolikus Athén pedig sajnál­hatja, hogy . . . oly kis szám­ban nyert képviseltető*!. (B-y) A leghíresebb magyar sziklamászó Egerben. Eger, április 24. Amióta magas hegyi tűriz- jautről beszélhetünk folytonosan vitáznak és vitatkozni is fognak azon, hogy a sziklagerincek, a csúcsok, a gleccserek végtelen varázsának rajongói ésszerű lé­lak és testnevelő munkát vőgsz- nek-e, avagy oktalan, testiépiég éa élet elleni merényleteket kö­vetnek el önmagukkal szemben, amikor vékony szál kőtélen lógve, ehány lépés, annyi élet- veszedelem közepatt törik zúz­zák magúkat csak ezért, hogy ötp»ross pihenőt tartsanak a 3— 4000 méteres hegyőriások élette­len tetején. — Vitatkozni őzen a problémán lehet, — aztazocban minden szépért lelkesülőnek el kell ismernie, hogy a természet csodálatos Rendezője töndéri ritkaságokat tartogat a magas­hegyet mászó kevesek számára. Ebből a varázslatos pompából, a tiroli Alpok legszebb csoportján gyűjtögetett élményeiből adott ízelítőt szombaton este Skolil Ottó, a legnevesebb magyar szikiamé »sók egyike, aki a Ma gyár Turista Egyesület Egri Bükk Osztálya meghívására a Polgári iskola tornatermében tartott előadást az 1932 folya­mán aZillerthaiban végzett hegy­mászásairól. Aránylag szép szá­mú, javarészt tűristákből álló közönség előtt nagy szeretettel, minden öntömjénezés híjján,köz­vetlen modorban ismertette az illusztris előadó a Mösele, a Waxeggrat, a Ziigmondy-spitze és más hegycsúcsok meghódítá­sát s mindezt Mailász Otlmár- nak, a jőérzékű magashegyi fotó- barátnak eredeti diapoeitivjeivel illusztrálta. Skolil Ottót — aki mmmmammmmmmammmmmamammmmmmmmmam saját beismerése szerint is jele­sebb szikla és jégaseber, mint előadó, — meleg ünnepiéiben részesítette közönsége. A mint­egy másfélőrés felolvasás után pedig fehérasztsl mellett virrasz­tónak az Alpok s a szubalpin begyek bsrátái. (dr. t.) 1400 utassal érkezett Egerbe az első filléres gyors Az idegenvezetés kellő szervezettsége hiányában az utasok egyedül kószáltak a városban. Eger, április 24. Lezsjlott<va*árnap az egri ide­genforgalom elad nagy napja, befutott a budapesti filléres gyors, amely, úgy tudjuk, az idegen- forgalmi vonatok hosszú soroza­tát vezette be. Eger a múlt év­ben kedvenc városa volt a fő­városiaknak és, ha az időjárás kedvezőfe fordul, valószínű hogy ez az év nemcsak két filléres gyors közönségét fogja Egerbe hozni, hinesa tokkal többet. Az első vonat, épp in a hűvös idő miatt, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert két vo­nat helyett csak egy jött, igaz, hogy húsz kocsivél. A várt 2800 utas helyett 1400 érkezett, ami csalódást okozott az éttermekben és vendéglökben.Nagy hiba, hogy sem a MÁV, sem az Ibu*z, amely jelentős hasznot húz a filléres gyorsokból, nem kockáztatott ®egegy telefonértesítést az egri Idegenforgalmi Hivatalhoz, hogy maneyi utas várható, hogy a város érdeseit közönsége már szombaton délelőtt tudomást sze­rezzen erről. Ezen a hibán a jövőben föltétlenül segíteni kell, ha másként nem, ügy, hogy ez egri hivatal keresse meg a Mávot információért. D 3 vannak itt más nagy hibák is, amik annál febűnőbbek, mi­vel tavaly hasonló jelenségeket nem tapasztaltunk, legalább ilyen mértékben nem. Előfordult a sault évi filléres szezonban is, hogy nem volt elég képzett idegen- vezető és az utasok egy kis ré­sze, akár mert elciatlakozott tár­saságától, akár mert vidéki ki­rándulásról tért vissza, a rendel­kezésre álló vezetők minden jó­indulatú törekvése mellett sem élvezte végig azt a programotot, amit végigéivezhetett volna. Most azonban azt láttuk, hogy az idegenvezetők úgyszólván tel­jesen hiányoztak. Az állomásról beözönlő közönség útmutatás nélkül kószált, lézengett a város­ban. Da nemcsak kalauzolás te­kintetében volt lehetetlen a hely­zet, hanem hiányzott a szak­szerű magyarázat is a műtörté­neti, történelmi látnivalóknál, egyedül a várban látták el az érdeklődd idegeneket részletes felvilágosításokkal. Teljességgel nem értjük ez Idegenforgalmi Hivatal állás­pontját. így gondolják, így kép­zelik el a budapasti közönség kellemes szórakozását elősegí­teni? Vagy talán nem volt egy hét elegendő idő az idegenve­zetők kellő megszervezésére, ha­csak a múlt évi keretek között is ? Hiszen ha úgy oldják meg a kérdést, talán egyéb tervezet híján, mint ahogy egy olvasónk ajánlotta az Eger hasábjain, még mindig elérték volna azt a célt, amelyet ez egri idegenfor­galmi apparátus jó hírneve föl­tétlenül megkíván. Reméljük, hogy a jövőben ezeknek a hibáknak nyomuk sem lesz és az Idegenforgalmi Hivatal bebizonyítja ezután is, hogy életrevaló és mozgékony szervezet, amely szonnal reagál *a szükségletekre és megteremti a filléres közönség kifogástalan kiszolgálásának feltételeit. Ez alkalommal sem győzzük eléggé hangsúlyozni a nyilvános illemhelyek sürgős megépítésé­nek szükségességét, mert ezt a kérdést tovább halasztani nem lehet és nem szabad. Nagysikerű műsoros estét rendezett Gyöngyösön az Egri Érseki Jogakadémia Barátainak Szövetsége Eger, április 24. Április 22-én, szombaton este fényei és minden ízében sikerült találkozót közvetített Gyöngyö­sön az Egri Érseki Jogakadé­mia Barátainak Szövetsége a gyöngyösi társadalom és az egri jogászifjúság között. Gyöngyös város társadalma oly szeretettel és megértéssel fo­gadta az érseki jogakadémia ré­széről érkező kiküldötteket s oly nagyszabású keretet adott a szö­vetség szereplésének, hogy ez a nap sokáig emlékezetes marad a résztvevők lelkében. Az est védnökségét Gyöngyös társadalmának vezetői vállalták el, míg az előkészítő munka és rendezés nehéz feladatát nagy­számú rendezői gárda végezte dr. Hornydk Miklós városi fo­galmazó irányítása mellett. Egerből az egri jogászifjúság- nak 24 kiküldöttje utazott át Gyöngyösre s közülök többeket gyöcgyöxi családok láttak ven­dégül. tabletták cutk az eredeti cso­magolásban a Bayer- keressitel valódiak. Mindenféle pótszert uia­Este 9 órakor kezdődött meg a Hungária-szállő termében a műsoros est, amelyen a gyön­gyösi s a környékbeli társada­lom színe java jelent meg. Megnyitó beszédet Magnin Adorján esperes-plébános mon­dott. Szeretettel * nagy nagy melegséggel üdvözölte az egri vendégeket, akik a két városnak egymással való kapcsolatait most az ifjúságon keresztül még szo­rosabbra fűzik. Közvetlen ta­pasztalatai alapján kiemelte az egri jogászifjűság nevelés» kö­rül mutatkozó új irányok érté­keit, amelyek ezzel bíztatnak, hogy ha ez az ifjúság annak idején kezébe veszi a társada­lom irányítását, nyugodt lélek­kel bízhatjuk rá a magyar jövő sorsának intézését. Ezután Siongott Ervin bájos romantikájú dalokai adott elő gitárkísérettel. A meleg érzéssel megszólaltatott sanzőnok nagy sikert arattak. Hornyák Miklós dr. városi fo­galmazó Apor Elemér egy versét s egy kisprózáját szavalta el mély átgondolással. Előadásmód­jának tisztasága, lendülete a sza­vaiénak hozott elismerést, a lé­nyeget aláhúzó biztonsága pedig a jő iaterpretálőt dicsérte. Urbán Gusztáv dr., jogaka- démiai tanár »A főiskolai ifjú­ság nevelésének eszményei* cím­mel beszélt az ifjú katolikus in- talligenoia kiformálásáról. Meg­rajzolta az ideális tanár típusát, aki nemcsak a tudás hatalmát, hanem az egyéniség, az elvek erejét is megadja az ifjúságnak. A jövő fiatalságának — mondta többek közt —át kell alakítania a mai társadalom gondolkodás- módját, életszemléletét. Az egri jogászifjűság már megértette az idők szociális követeléseit és ál­landóan érintkezést tart fenn a földművesüéggei, munkássággal, bogy a társadalmi ellentétek sza­kadékéin hidat verjen és köze­lebb hozza a magyart a ma­gyarhoz. Ez az ifjúság azzal az elvvel lép ki az élet forgatagá­ba, hogy: fekete kenyér, de fe­hér becsület és következzék bár­mi, teljes elszánással harcol, hogy ezt az elvet érvényesítse. Hit, tudás, szeretet, optimizmus, magyarság, erős lélek a jellem­zői az ifjúságnak, amely elfogja dönteni a világ sorsát és ezek

Next

/
Thumbnails
Contents