Eger - napilap, 1933/1

1933-04-19 / 87. szám

2 EGEB 1983. április 19 Halló, itt rádió Budapest, szentmisét közvetítünk az egri főszékesegyházból... Az egész ország érdeklődéssel hallgatta a húsvéthétfői egri közvetítést. Eger, április 18. Húsvéthétfőn Eger fslá irá­nyult ez ország közfigyelme. Amit esek a legritkább esetben tud kiharcolni vidéki város : in­nen közvetített szentmisét reg­gel kilenc órakor a rádió. Ez a kivétele», de mindenképpen indo­kolt eredmény Eger nagymultú a a jelenben is fejlett egyházi énekkultúrájának elismerését je­lenti és szereínők hinni, hogy az ősi székváros a jövőben is meg­kapja ezt a helyet a rádióköz- vetítések «oräo, amely súlyánál, egyházi tekintélyénél fogva mél­tán megilleti. Az egri rádióhallgatók, sőt a- mint a különböző vidékekről ér­kezett üdvözlésekből kitűnik, az egész ország rádiósai nagy ér­deklődéssel és figyelemmel vár­ták a bamoudő szavait: halló, ■zentmiiét közvetítünk az egri főszékesegyházból. A közvetítés gyönyörűen si­került. Amennyit veszít egyéb­ként a kórus éneke értékeiből a templom akusztikai nehézségei miatt, annyira szépen, tisztán, minden zavaró momentumtól megszűrten adta vissza a rádió Meiszner Imre főszékesegyházi karnagynak »Missa in bonorsm i SatsCli Stephani Regis et Paironi Regnum Huagarorum« című ha­talmas miséjét, amelyet egy hat­van tagú reprezentatív vegyes- kar és zenekar szólaltatott meg. A uehézveratű, koncepciózus mű minden részlete tökéletesen gördült és vitte a lelkeket az áhítat űijén, különösen a tiszta boldogságában áradó Benedictus tett mély hatást a hallgatókra. A kar és a zene pompásan együttműködött a a mise érté­két M. trank Margit, özv. Wag­ner Jánosné, N Matuska Gitta, Hmzthy Zoltán, dr. Gamer Re­zső és Sturm József szép szőlő- énekei emelték. A miséi Meissner Imre lendületes Fugája fejezte be, amelyet a szerző adott elő. A hsrnagy s a közreműködő énekesek és zenészek hosszú és önfeláldozó munkája megta­lálta jutalmát abban 8Z elisme­résbe?, amely osztatlanul nyil­vánult meg a közvetítés iránt. A szentmisét Török Kálmán prelálu», prépost kanonok csieb- rálta nagy papi segédlettel a szi- nültig megtelt templomban, az evangélium után dr. Holik Sá­muel tbeologiai tanár mondott gondolatokban gazdag szentbe- izédet a feltámadás értelméről. most új kapcsolat támad a ma­gyarok és osztrákok között, a vendéglátó családoknál — ahol a tanfolyam résztvevői el van­nak helyezve — négy keletje van az egrieknek, mert hát annak, aki annál a tisztes osztrák ház­nál most a családanyái, vagy a nagymamái tisztet tölti be, bizony jólesik a bír arról a vidékről, amit 6 csak úgy — szóból ismer. Di hát mit is tudja az a ma­gyar fiú, vagy lány, akit a né­metnyelv elsajátítása vitt idegen országba, miárt érdekli azt az öregedő osztrák nénit olyan me­legen, hogy egy közbeesőiéiben állő magyar úrnak hogy megy a sora és miért csodálkozik az a klagenfurti mama, vagy nagy- j mama olyan nagyon, mikor üteg- i hallja, hogy az illető úrnak ősz a haja és nagy pooakja van. Hát nem kell-e ilyen köztiszte­letben állő úrnak a tekintély külső jeleit is viselnie? Az új fiatalsággal űj barátság szövődik.És talán űj szerelem is ? Eger, április 18. Jelentette az Eger, bogy nagy­pénteken délbsn agy súlyos mű­tét uíán az irgalmatok kórhá­zában meghalt a kétszeres gyil­kos Szikora Gyula, akit régi, kiújult gyomorbaja vitt el az igazságszolgáltatás kezéből. Az ügyészség értesítette a meghalt gyilkos családját ■ a hozzátar­tozók már szombaton reggel megérkeztek Egerbe, hogy Sei­Ezt csak a fiatalok tudják. Cső dának nem volna csoda, mikor azok a huncut kis osztrák lányok olyan hamar megtanulják még a csárdást is a magyar fiúktól, akik nekik a Burggartet ben.vagy a Smdwirih tágas tánctermében teszik a szépet. Talán korábban is megtarmlják ez osztrákok a csárdást, mint a magyarok a »der, die, das« t. Pedig hát ez is fontos és ne gyanúsítsuk meg azt az édes kis csöppséget, hogy a magyar fiút csak azért nem engedi hallgatni és csak azért tanítgaíja a német szóra, hogy jő hírüket vigye és a mamának a jövő évi kurzusra is legyen magyar vendége. Öreg barátom! Üzensz-e te is fiaddal valamit anuak a nagy­mamának, akit te tanítottál va- ! laha csárdást táncolni, vagy meg­lepetést akarsz szerezni lányod­nak, hadd tapasztalja saját fülé­vel, hogy te olyan híres ember vagy, akit még az osztrákok is ismernek — újságból? a. m. kora eltemetéséről gondoskod­janak. Egerbe jött a gyilkos egyik lánya, fia és annak felesége. Va­sárnap délután aztán az irgal­matok kórházának htlotiashá- záből eltemették Szikorái, aki­nek hclttestét eredetileg Gyön­gyösre akarták szállítani, később azonban erről a tervről lemond­tak. Klagenfurti lányok csárdást táncolnak Vasárnap délután eltemették Egerben Szikora Gyulát Városunknak különös kapcso­lata van Kariatida fővárosához, Klagenfurthoz. A kapcsolatot nem az teremti meg, hogy a két város lélekszámávai, rendezett uccíiv&l körülbelül egyforma, az sem, hogy Klagenfurt is iskola­város mint Eger, fürdőváros mint Eger — lévén a wörihi tó révén mindig nagy fürdőközönsége, — még csak ez sem, hogy kisvá­ron úri társadalma ép oly ked­ves környezetet biztosít a ; láto­gató idegen számára, mint ha valaki Eger városát keresi fel. Egészen más az, ami öreg legé­nyeink szivét megdobbanja ha Klagenfurtról hallanak, no meg az öreg — bocsánat — háború előtti eladőlftnyok szivét is, — mert hát Klagenfurt akkor egy messze-messze fekvő nagy vá­rost jelentett, ahová elvitték a hevesmegyei legények elejét — würtenbergi hatoshuszárnak. »Változó a sors szeszélye, vál­tozó az élet*. Az öreg legények is elfelejtették már régen azt a szép osztrák lányt, aki miatt itt­hon halálra keseregte magát va­laki és az a háború előtti eladó lány is megnyugodott, mert hi­szen mégis csak az ő férje lett az a dalia huszárgyerek. Régi idők, régi emlékek. Az­óta uj fiatalság nőit fel, de az uj fiatalsággal uj romantika támad, űj barátságok szövődnek. A régi barátságok pedig, melyek egy- egy személyhez fűződtek, átne­mesedtek és egy személyről az egész népre tágultak. Az a hu­szárgyerek, aki az »abadta né­metjét* nemcsak a nótából is­merte, hanem közvetlen közelből tapasztalhatta a kedélyes osztrá­kok szívességét, vendégbarátsá­gát, nem szidta már többé az osztrákokat. (A lányokról most érzelmi okokból ne beszéljünk.) És még ma is valami különös érzés tölti el annak a rezervis- tánsk a szivét, amikor egy egy Kärntner Lied melódiája üti meg a fülét és amikor itthon a nyári rekkenő melegben egy-egy kellemes szellő járja át a rónát, gondolata visszaszáll Klagen­furt felé, mert ki tudja, — ta­lán épen a Karavánkák havasai felől jön ez az üdítő szellő. Az Eötvös kollégium tanárá­nak, Häokel Ernő egyetemi lek­tornak segítségével, — aki min­den év júliusában nyelvkurzust rendez Klagenfurtban a magya­rok számára a karinthiai Landes­regierung védnöksége alatt, — A News Chronicle nem találja aggasztónak a német politikusok római tartózkodását. A kisántánt lapjainak hiszté­rikus riadalmára, amely a német politikusok római tartózkodása őta állandósult a revíziótól való félelem mist*, most mintegy vá­laszt ad a News Chronicle leg­utóbbi száma. Megállapítja a lap, hogy a német államférfiak olasz­országi tárgyalásait nem lehat aggasztónak találni, kivált Anglia szempontjából. Mussolini inkább mérséklő hatással van az európai helyzetre, és a békés haladás híve. Az olasz miniszterelnök soha sem volt híve a német bé- kereviziőnak és különösen nem az Anschlussnak. Olaszország óvakodni fog az angolellenes po­litikától éi egyedül a magyar békeszerződés revízióját szorgal­mazza. Ez a revízió pedig Anglia szempontjából, — írja a News Chronicle, — Nagybritániának nem lehet káros. * Az igmándi vízben ős­gyógy erő rejlik, mesterséges pót­lás nem sikerült eddig. A szovjet propagandája ellenére óriási tömegek ünnepeltékOroszország- ban a husvétot. A szovjet minden mesterke­dése, amellyel a husvét megün­neplését meg akarta akadályoz­ni, hudaroot vallott. Moszkvában óriási tömegek gyűltek össze a még nyitvalevő néhány templom előtt és tízezres tömegekben za­rándokolt be a fővárosba a vi­dék lakossága i;. A feltámadáii körmenetet nem lehetett meg­tartani, mert az óriási tömeg úgy ellepte a templom környé­két, hogy elsodorta volna a pap­ságot. Budapestre jön a Do. X nevű német repülőgép. A Do X nevű repülőgép, amely a világ legnagyobb repülője, a jövő hét folyamán Budapestre érkezik. A hatalmas gép a ma­gyar fővárosban valószínűleg két napot fog tölteni. Hirdessen az »EGER« napilapban!

Next

/
Thumbnails
Contents