Eger - napilap, 1933/1
1933-04-16 / 86. szám
I EQEB 1983. íprjli* 16 Dolfnss kancellár tiltakozik római útjának politikai beállítása ellen Róma, április 15. Dolfuss osztrák kancellár ki- jalanteiíe, hogy azos a hírek, amelyek római látogatásával kap- ciohtbm messzemenő politikai kombinációkba bocsátkoznak, túlzottak. Neki, — úgymond, — nem voit egyéb cálja, minthogy a húsvéti ünnep-kel a katholikus világ központjában töltse el. A nyilatkozat végén igen óvatosan fogalmazva bjísmeri a kancellár, hogy tanácskozott Musso- linivel a világpolitikai helyzetről ét az európai béke fenntartásának lehetőségeiről is. Ausztria, mondotta végül a kancellár, teljes mértékben támogatja Mussolinit törekvéseiben. % Hasznos tudni hogy SCHMIDTHAUEK ^ IlíTmTtitp n kASA™™?* Wik. nemcsak a legjobb természetes hashajtó, % de kiöblítési szerepénél fogva gyorsan eltávolítja a káros baktériumokat a szervezetből. A vármegye jóváhagyta a városi gépüzemek szanálási tervezetét, de a képviselőtestületnek meg kell változtatni a gépüzemi szabályrendelet fegyelmi szakaszait Ä városi tisztviselőknek nem szabad a budapesti járműhasználatot útiszámlába venni. Eger, április 15. A törvényhatóság ki»gyű ése most tárgyalta másodfokon szt a tervezetet, amelyet a városi képviselőtestület januári közgyűlése fogadóit el a gépüzemek anyagi viszonyainak rendezéséről, gazdálkodásának megszorításáról. A határozattá emelt tervezet átszervezi az üzletvitelt és az üzemi apparátust és olyan takarékossági intézkedéseket érvényesít, amelyek évi 190 ezer pengő megtakarításával lehetővé teszik, hogy ez üzemek kilábalhassanak szorongatott helyzetükből. A tervezetet a kisgyülás jóvá- begyta, azonban felhívta a városi képviselőtestületet, hogy a vízvezetéki szabályrendelet fegyelmi szakaszait változtassa meg. A jelenlegi helyzet az, hogy ez üzemi alkalmi zattakat csak a képviselőtestület vonhatja felelősségre és a fpgyelmi eljárás kiküldöttei által folytatja le első s egyszersmind végső fokon, f liebbezés kizárásával. A ; kiigyűlés kívánsága az, hogy ; az üzemi szabályrendelet helyet te az alkalmazottakat a köz- \ tisztviselőkkel azonos fegyelmi elbánás alá, amikor is az alispán intézkedik első fokon. Ezt a kívánságot az üzemi vizsgálattal kapcsolatos fegyelmi kérdések érlelték meg a törvényhatóságban. Letárgyalta a kisgyülás a városi tisztviselők kiküldetési napi díjainak újabb szabályozásáról szőlő közgyűlési határozatot is. Eddig a városi tisztviselők az államiaknál megállapított napi- díjak másfélszereséi számíthatták : fel. A januári kisgyülás a népi- i díjakat az állami tisztviselőké- vei egy nívóra szállította le. A 1 törvényhatóság jóváhagyta a ■ határozatot, azonban a határo- ; zat záradékától eltárőleg bimon- | dotta, hogy a tisztviselők a bu dapesti járműhasználatot nem ! vehetik at utiszámlába a napi díjon felül, mert ennek ellenőr ' zése számvevőségi szempontból lehetetlen. Erőteljes mozgalom indult meg a Gárdonyi-múzeum felállítására Egerben, vagy a fővárosban akarják berendezni a múzeumot. Eger, április 15. A múlt év október 30-án volt tíz éve, hogy Gárdonyi Gáza kezéből kihullott a toll, amellyel oly sok remekművet elko olt, da az író népszerűségé h múló évek alatt sem fogyatkozott meg, sőt növekedett, mert megszapo rodott olvasóinak tábora, megerősödött a Gárdonyi kultusz. A felejthetetlen iró műveinek szeretető és bectülőse keltette fel aztán sokak lelkében azt a szándékot, hogy Budapest egyik terét a Gárdonyi szobrával' díszítsék. Ez a szándék nemsokára meg is valósul. Horvay János megbízást kapott a szobor elkészítésére, amelyet ez év májusában lepleznek le. Közben a szoborbizottságban újabb gondolat merült fel, amely ugylátszik a szobornál is impozánsabb módon fogja bizonyítani az olvasóközönségnek Gárdonyi iránt érzett szeretetét. Az nevezetesen, hogy Budapesten vagy Egerben Gárdonyi múzeumot létesítsenek. Ennek a felállításán moat buz- golkodik az országos Gárdonyi Géza irodalmi társaság. Ebben a múzeumban olyan emlékmű vet állítanak fel, aminővsl a világirodalom egyetlen nagysága sem dicsekedhetik. Lelkes művészek tervezik, de igazi érdekessége az anyaga lesz. Mert ez az emlékmű csupa babérlevélből alakul, * minden levélre egy egy Gárdonyi olvasó Írja rá a nevét. Eleven szimbóluma lesz ez az iró és a közönség lelki összetartozásának. Magyar emberek tízezrei találkoznak össze egy nagy magyar iró iránt érzett tiszteletükben és szeretetűkben. Az ezüst babérlevelek költségét egy magát megnevezni nem ki vánő mecénás fedezi. Az emlékbizottság most indította mag ezt az akciöt, amely- lyel kapcsolatban a kővetkező felhívást bocsátották ki: »Tíz éve, hogy Gárdonyi Géza kezéből kihullott a toll. Mindnyájunknak drága emlékét egy Gárdonyi múzeummal szeretnénk megörökíteni. Ebben a múzeumban hirdesse majd minden olvasótól egy babérlevél, hogy százezrek lelke hogyan forrott egybe nagy írónk tanításaival. A Gárdonyi könyvek olvasóitól nem anyagi támogktást ké rünk, hanem ennek a láthatatlan és elszakíthatatlan köteléknek egy-egy aláírással való kifejezéséi. Gárdonyi olvasói és a muzeum közötti kepoiolat létrehozását Hubay Sándor és Vadnay Sán dór urak voltak szívesek önzetlenül elvállalni. Kérünk minden magyar embert, hogy fenti urakat és mindazokat. akis névre szőlő igazolványukat felxutatják, nemes munkájukban támogassák és pártfogolják őket. Országos Gárdonyi G’za emlékbizottság.f Meg vagyunk győződve róla, hogy ez a felhívás magtalálja az utat azokhoz a tízezrekhez, akik eddig is rajongói voltak a nagy egri remete nemes művészetének és bizonyosra vesszük, hogy az Emlékbizottság felhívása nyomán Gárdonyi ezüst babér koszorúja méltóan fogja dokumentálni a magyer közön- | *ég szeretetét é* beosülásét a | nagy géniusz iránt. Telek- és ház-értékek a régi Egerben Részletek Breznay Imre »Eger a XVIII. században ám am innatlan.fnrnalnm c. könyvének »Házak A házvételi rendelkezések, a vétel ellen való tiltakozás (pro testatio), ellentmondás (oontra- dictió) es megsemmisítést (enni- hilálási) kéró felszólalások, valamint az ezek alapját tévő vérségi és szomszédi jog (ius sanguinis és ius vicinitatis) ismertetése és példákon való bemutatása után, — lássunk egy pár példát a telkek és házak td*s- vételára s azok árára különböző helyeken és különböző időkber. 1728-ban háromszor-három négyszögöl telek kerül eladásra a Csurgó uccában (ma : Szarvita- ucca) 12 Rhen. írtért, ugyanabban ax esztendőben a Makiári Suburbisban, vagyis hőstyán ugyanilyen nagy telek-rész 7 írtért cserélt gazdát; amott tehát 80 dénárra becsülték a hely négyszögölét, a Maklári-hőstyán pedig 462/3 dénárra. 1730 ban a városház épülete mellett 10 ős fél Öl hosszú s 9 öl széles telek-rész megy őt a Pichler Gallus tulajdonába 50 frt ért, egy négyszögölnek ára tehát csak mintegy 30 dénár. 1771-ben julius 20-án Hripkő György házának telkéből egy részt ad el a mai Zilár József u óiban (ma : 3 számú) és pedig »ölit jő helyhez képest per Rhen fit 4 br 24 c 1774. jan. 28-án leltározták a Várkonyi alias Sánta Mihály hagyatékát s a mai Csiky Sándor- utca 6 sz. alatt lévő Jurosek-féle pince telkét (akkor híz is volt rajté) ■ négyszög-ölenként 3 írtra becsülték. Lássunk most egy-két ház eladást a különböző időkből! 1729 máj, 7-én eladta a házát Tarődy István alispán Handler György Ignác egri kanonoknak 2600 frt-ért. Ez a ház ez angolkisasszonyok mai épülete és telke nagyobb volt 2500négyszög-ölnél.' Wagner József kanonok 1735. okt. 29-én vette a házát Biiogh Ádámtó! 620 frt-rt. Ez az angol- kisasszonyoktól nyugatra szomszéd és 900 négyszög-ölnél nagyobb a telke.1 Most Kriston Endre püspök lakik benne. Úgy entbben az esztendőben vette meg Kilián Dániel kanonok (jul. 15) a mai nagypréposti házat Aranyotsy kanonoktól »Piter Francwcanuiok és T. Ni. Káptalan Szomszédságában» 3000 Rbeo frt-ért. Ennek is nagyobb trlka 2200 négyszög ölDél. Most Török Kálmán prelátus kanonoké. Eger városa 1733. dfc. 9-ón vásárolta meg az u. n. »Generális» házat az Enczinger családtól ».. . Nyolc Száz, id est 800 Rhenes Forintokon és Hat Körmöszi Aranyon...» A házat azután később, 1760—62 ben építette föl tábornoki lakásnak.2 Addig, mint egy hét évtizeden át, a jezsuita gimnázium volt benne. N gyón érdekes ház-eladási szerződés az, melyet 1722. iz^pt. 11-röl találtam a városi Pro!o collumban. Vindekné(a maiLmg- bázről van szó, mely a Barátok- hídja mellett, a Káptalan-utca 24. az. alatt vbd) elad egy házat 1 Ez a ház ama kevesek közé tartozik, amelyről minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy kik voltak a gazdái a török kiűzetésétől. Szelepei ugyanis már a Comm. Neoaoq. 17. sz. alatt a kővetkező bejegyzés: „Georgius Chala cum more sua Anna, ei duabus domibus faeiendo unam, una eum horto solvit Provisori Edelspacher-interim 70 Pl taxatam. 130 fl.u Ezért a házért tehát Csala György Eger város kántora, majd nótáriusa fizetett Edels- pachernek 70 frt-ot, de kssöbb 130 frt-ra értékelték. A ház az 1721. évi Consoriptio- ban is unokáinak nevén van (Csala Sándor árvái). Ezektől vette Balogh Adám, aki. 1735-ben adta tovább Wagner kanonoknak 620 frt-ért. (Káptalan-utca 6. sz,) 1 Czobel, az akkori generális, nem ment bele lakni, mert a mai Kánitz-báz (Szalay- báz) a Széohenyi-utoa 47. sz. alatt az övé volt s tőle veje, Szeleczky Márton konziliárius örökölte.
