Eger - napilap, 1933/1

1933-04-01 / 74. szám

2 EGER 1933. április 1. gát e nagy oialád, — fejezte be — éa eírva veiz bűciűt Tőled kedvei Dezső bátyánk ... A gyásszertartás befejeznie után megindult a gyáizmenet, amelyet két disziiiakoa rendőr nyitott meg. Ezután a tűzoltőiág következett, tmely tzerelvénnyel vonult ki a temetőire, majd az iparotok, olvaiőkörők következ­tek zászlóikkal, ulőbb a Dalkö­rök következtek. A menetben ezután Kriiton Endre felizentelt püipök haladt aiiziiztenciájával, majd a négy ló által vont gyászfeocii követ­kezett, amelyet a oialád, a vá­rói éi különböző képviieletek követtek, majd a gyáizoló tö­Eger, március 31. Az államháztartái megsegíté- ■ének kérdőié az első helyet foglalja el a körülöttünk örvény­lő probléma-tengerben. Ha ezt sikerülne megoldani, egy csa­páira megszűnnének a többi égető kérdések. Ezt a problémát tárgyalta a Jogakadémiai Kör csütörtöki vitadőlutánján farkas Béla elő­adó. Nagy készülteégű, értékei fel­olvasásában bevezetőiül az ál­lamháztartás összeomlásának okait a következőkben jelölte meg: A világ gazdasági és pénz­ügyi válságának természetszerű következménye volt, hogy a há­borút és szerencsétlen békéket követő rendkívüli viszonyok mi­att megromlottak a hadviselt ál­lamok pénzügyei. Ez a jelenség kezdetben csak a legyőzött államok gazdasági életében mutatkozott, később azonban a gazdasági élet ter­mészetéből eredő egymásra utalt­ság és szoros nemzetközi kap­csolat révén átlépte a győztes államok határait és az egész vi­lág közgazdaságát súlyosan érin­tő válsággá szélesedett ki. Az önbizalom hiánya, a pénz nagy tömegének kis helyre való özönlőié, a termelés és fogyasz­tás kiegyensúlyozatlan volta ré­szint fokozta, részint okszerűen követte a válság lavináját. Felvetette a kérdést: erköl­csös-e az emberiség általános boldogulása szempontjából a világ mai pénzgazdálkodása, a- mely hatalmi oentralizálásával a népek boldogulását megakadá­lyozza. Nem, mert a pénzgazdálkodás oiak akkor áll helyes erköloii alapon, ha nem pusztulást okoz, hanem életet teremt. meg. Amerre a temetési menet elhaladt, a leeresztett redőnyű üzletek mellett a járdákon nagy tömeg ember állott. Lassan ha­ladt a Széchenyi és Telekesy uccán a menet, a Fájdalmas Szűzről nevezett temető felé. Itt a kápolna előtt még egyszer be- ■zentelte a halottat Kriiton End­re pűipök s hat ember felemelte a koporsót, hogy a frissen ásott sírhoz vigye. Még egf rövid ima, gyász- ének s a koporsót leeresztették a sírba, amely fölött pár pero múlva nagyra emelkedett a domb. Jankovics Dezső megtért az örök nyugalomba. Rámutatott az előadd a ter­melés és fogyasztás közötti rend­szertelenségre és kifejtette, hogy míg a termelésben az emberiség hetvenöt százaléka vett részt, addig a fogyasztás csak huszonöt százalékra hárul. Miután igy vázolta a világ­válság okait áttéri a mi speciá­lis viszonyaink ismertetésére. Háború utáni kormányaink nagyösszegű külföldi kölciönö- két vettek igénybe, amelyeket hatalmas beruházásokra fordí­tottak, a kamatokat fizetni nem tudták, s kénytelenek voltak a legszerencsétlenebb segítséghez folyamodni. Megcsavarták az adó­prést és leszállították a fizetéseket. 1924—1929-ig 931 millió pengőt fordított a kormány beruházá­sokra. Ez a hatalmas összeg ré­szint fölösleges, részint mellőz­hető, sokszor improduktív célo­kat szolgált. A mi államháztar­tásunk csődjének okait itt talál­juk meg. Természetes, hogy mi­kor a helyzetet ilyen világosan felismerték, megindultak a men­tési kísérletek. Tömegestől jelen­tek meg a tervek, amelyek mind egyetértettek abban, hogy űj adőkat bevezetni, fizetéseket to­vább oiökkenteni nem lehet, ha­nem más módon kell gondoskodni űj bevételi forrásokról. Farkas Béla előadó egy ilyen tervet ismertetett, melynek értel­mében monopolizálni kellene a kávé és rizsbehozatalt, mert ezek a koncessziók hatalmas jövedel­met biztosítanak ma az impor­tőröknek. Továbbá felvetette a fizetési eszközök szeporításának gondo­latát infláció nélkül, mégpedig éroérmék veretélőt. A történelem folyamán a mindenkori fiskus pénzgazdálkodásának egyik se­gítő eszköze volt a kis- és közép- címletű érmék forgalomba hoza­tala. — Váltópénzkontingensünk még kimerítve nincs, semmi aka­dálya tehát igényba venni ezt a segítséget. A javaslat utolsó részében egy hosszú lejáratú nyeremény- kötvény kibociájtását ajánlotta. A közönség nagy tetszéssel Eger, március 31. Már a miskolci relé-adóállo­más megnyitásakor is minden­felől hangzottak el panaszok ar­ra, hogy a reléállomás nem jól működik, előadás közben akár­hányszor megszakad a közvetí­tés, vagy [olyan zavarok lépnek közbe, amelyek teljesen lehetet­lenné teszik a rádióvevőit. Ak­kor néhány nap után a za­varok megszűntek, de körül­belül 10 nap előtt ismét jelent­keztek ezek a kellemetlen, za­varó momentumok a miskolci rádióadó közvetítéseinél. Kérdéssel fordultunk ebben az ügyben a posta vezetőségéhez, amely tudvalevőleg a reléadőál- lomás ügyeit is intézi. Itt azt a magyarázatát adták a tényleg meglévő kellemetlen közvetítés- zavarásnak, hogy a Miskolci Vil­lamossági rt., amely tudvalevő­leg a villanyáramot szolgáltatja az adónak, nem tudja a feszült­séget egy vonalon tartani. Óriási feszültség-ingadozások Eger, március 31. Rövidesen megkezdődik ez idegenforgalmi szezon Magyar- országon és a magyar városok már készülnek a hazai és kül­földi látogatók fogadására. Eger­nek az idén, a jelek szerint igen jő esztendeje lesz, a szépen nö­vekvő idegenforgalom a tavalyi­nál is nagyobb méreteket fog ölteni. Most még hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani azoknak a csoportoknak számát, amelyek külföldről jönnek Magyarország­ba és itteni tartózkodásuk alatt Egert is meglátogatják, mint egyikét azoknak a helyeknek, Májusban lesz a világ- gazdasági konferencia. Május elején, vagy közepén ül össze Londonban a világgazda­sági konferencia MacDonald el­nökletével, hogy a gazdasági helyzetről tanácskozzék és a vál­ságból kivezető utat megkeresse. — A konferencia tanácskozásait most már nem halogatják to vább, mert MacDonald azzal fe­nyegetőzött, hogy ha a konfe rencia most sem ül össze, lemond az elnökségről fogadta az előadást, amely után nivős vita fejlődött ki dr. Kozma Győző, dr. Pálosi ErviD, dr. Szé­kely István, Aci8y Ferenc, Garay László,Ringelhann György, Ácsay Dénes, Birdos Ferenc felszóla­lásai kepeién. Ad. vannak, amelyeknek a leküzdése a legnagyobb erőfeszítéssel sem sikerült és ha a legközelebbi időben nem sikerül orvosolni a bajt, akkor a villanytelep feszült- ■égszabályozó készülékeket fog felállítani, bogy lehetővé tegye a reléállomás felhasználását. Ezeket a zavarokat tehát a közeljövőben teljeien ki fogják küszöbölni a miskolci adóállomás munkájából, annál is inkább, mert most kerül sor a relé átvételére. Eddig ugyanis az állomást el­készítő gyár, a Standard vezette a leadásokat és közvetítéseket, amelyek tulajdonképpen csupán próbaadások voltak,hogy a posta­igazgatóság meggyőződhessék a reléállomás haizaálhatóiágáről. A nepokban teljeien ót fogják vizsgálni a miskolci adóállomást és ezután a posta fogja kezelé­sébe venni és akkorra az összes üzemzavarok megszűnése után, teljes mértékben lehető lesz a reléállomás közvetítéseit és adá­sait élvezni. ahol a magyar kultúra legszebb dokumentumait őrzik. Mindenesetre igen jő jel,hogy a nyár elején már egy körül­belül 350 tagból álló bajor autós turista látogatja meg Egert. A bajorok a KMAG meghívására jönnek Magyarországra 120 autó­val s Budapest után Egerbe jönnek, majd innen tovább Lilla­füredre. Hogy a számra nézve is igen nagy csoport mennyi időt fog városunkban tölteni, csak később állapítják meg a túra rendezői. Mindenesetre ajánlatos volna, ha a városi idegenforgalmi hivatal ebben az ügyben tár­gyalna a KMAG vezetőivel. Elutazott Moszkvából az angol nagykövet. Az angol nagykövetet a Moszk­vában akkreditált diplomáciai testület tegnap buciúztatta el, igen melegen. A nagykövet Lon­donba utazott és nem is tér vissza többet Moszkvába. Ma reggel ült vonatra a követ, akit a szovjetkormány képviseleté­ben senki sem buciűztatott el a pályaudvaron. Hirdessen az »EGER« napilapban I Hogyan lehet segíteni a bajba jutott állami háztartáson Farkas Béla joghallgató előadása a Jogakadémiai Kör vitadélutánján. A miskolci villamosáram feszültségének Ingadozása okozza a rádiórelé zavarait 350 bajor autéstnrlsta Jön Egerbe Juntas végén

Next

/
Thumbnails
Contents