Eger - napilap, 1933/1

1933-03-29 / 71. szám

2 EQEB 1933. március 29. A frontharcosok és a rokkantkérdés. Az Országos Frontharcos Szö­vetség társadalompolitikai osz­tálya a Kapósban foglalkozott & rokkantkérdéssel és a parla ment előtt fekvő rokkant-tör­vénnyel. Dr. Hegedűi Bírtalan országos intéző-bizottsági tag, előadó ismertette a rokkant-ügy problémáit a az ismertetés után megtartott magas színvonalú vi­ta eredményeként az Országos Frontharcos Szövetség hivatalos álláspontját a következőkben je­lölte meg: A szövetség szükségesnek tart­ja a rokkantkérdés komoly ren­dezését és üdvözli a parlament előtt fekvő törvényt, amelyet a frontharcos kérdés-komplexumok megoldása első állomásának te­kint. Azonban ennek megalko­tása után, de végrehajtása előtt kíván ja a rokkant-státusnak front­harcos katona-orvosok által valő felülvizsgálását. Eonsk célja a sok «selben kisebb százalékra minősített rokkantak igazságo­sabb értékelése éa a nem hsro- téren megrokkantak, as úgyne­vezett álrokkantak leleplezése és kiselejtezése, hogy eszel is na­gyobb összeg juthasson a valódi rokkant frontharcosok támoga­tására. Da kívánja a szövetség azt is, hogy azok a rokkant frontharcosok, akik eddig bár­milyen erkölcsileg elfogadható oknál fogva a rokkant státusba való felvételűket, dacára harctéri sebesülésüknek, nem kérték, nem kérhették, vagy nem vétettek fe>, erre haladéktalanul módot kap­janak. Mert igazságtalannak tart­ja, hogy azok a rokkantak,akik eddig jobb anyagi viszonyok között éltek, s nem akarták az államot & maguk járandóságával is terhelni, most, hogy a rosszabb viszonyok között erre rászorul­nak, kétségtelenül hazafias és erkölcsi értékű magatartásukért büntetésben részesüljenek. Nem is szólva erről, hogy igen tok szegányiorau hadirokkant, kü­lönösen az eldugott tanyavilág- ban, csak elkésve jutott ahhoz, hogy igényét bejelentse, illetve vizsgálatra jelentkezhessél Az Országos Frontharcos,Szö­vetség egész erkölcsi súlyával támogatja a rokkant fronthar­cosokat jogos kívánságaikban, s e határozatot a fentiek hang­súlyozásával már az illetékes tényezőknek is megküldötte. — Négy országgal folytat a kor­mány kereskedelmi tárgyalásokat. A magyar-osztrák kereskedelmi szer­ződés arányszáma, mint ismeretes, a gyakorlatban eltolódott. Most Nicki Alfréd meghatalmazott mi­niszter Bécsben tárgyal a kontin­gens helyreállításáról, azonkívül egyidejűleg Romániával, Námetor szággal és Svájccal folynak tár­gyalások bizonyos kereskedelmi megállapodások létesítésére. Vasárnap, április 2-án nagy ünnepség keretében megalakul az egri frontharcosok főcsoportja Frontharcos diszszázad katonazenével fogadja az állomáson gróf Takách-Tolvag József . ng. altábornagyot, országos elnökét. Eger, március 28. Két héttel ezelőit adtunk hirt először az egri frontharcosok helyi főcsoportjának a közeli napokban történő megalakulásá­ról. Azóta serényen folytak az előkészületek az ünnepélyen résztvevő országos elnökség méltó fogadtatására. A fronthar­cosok vasárnaponként, zártrend­be tömörülve gyakorlatoztak, eleinte a halaspiaci iskola udva­rán, majd, amikor ez udvar szűknek bizonyult, kiút a kato­nai gyakorlótéren, ez elmúlt va­sárnap pádig a katonazone hang­jai mellett. Ez alkalommal a zárirendü alakulat katonaze­nével átvoault a város főuccá- ján is és a szokatlan látvány érthető feltűnést keltett. A járó­kelők hirtalen nem tudták elkép­zelni, hogy kik iehetaek az Eger­ben még igen szokatlan forma­ruhába öltözött parancsnokok vezénylete alatt menetelő civi­lek ? A szervezőbizottság fáradsá­gos és kitartó munkája tehát eljutott odáig, hogy a jövő va­sárnap, április 2-án megalakít­hatja helybeli főcsoportját. \ Az ünnepélyen maga az or­szágos elnök gróf Takách-lolvay József ny. altábornagy is meg­jelenik és kíséretével a délelőtti gyorsvonattal érkezik. Fronthar* cos-diszszázad fogadja az orszá­gos elnökséget az egri pályaud­varon. A fogadtatás utáu a front­harcos alakulat a katonazenével az élén a főszékesegyházba vo­nul, ahol 10 órakor kezdődik az istentisztelet. Szentmise után ve­szi kezdetét az ünnepély a vá­rosháza tanácstermében ünnepi alakuló közgyűlés keretében, melynek programmján többek között szerepel a helybeli elnök­ség ét a tisztikar megválasztása, ünnepi beszéd, az uj tisztikar fogadalomtétele stb. A közgyűlés után következik a Hősök emlékének megkoszo­rúzása és a frontharcos alakulat diszmenete az emlékmű éa az országos elnökség előtt. Ezt kö­veti bözebéd a Koronában. Ezzel az ünnepség véget ér, a főcsoport vezetését a fogadal­mat tett elnökség és tisztikar veszi át és ezzel megkezdheti a főcioport szociális ős nemzetvé­delmi működését. A Mária-slralmak történeti fejlődését ismertette Saád Henrik a Gárdonyi Társaság felolvasé ülésén Eger, március 28. A Gárdonyi Társaság vasár- népi felolvasó ülőiét nagy ér­deklődés előzte meg, mert váro­sunk előkdő kultúrália társasága ezúttal a zeneművelődés terüle­téről hozott értékes anyagot Eger közönségének Saád Henrik ze­netörténész és esztéta előadásá­ban. Különös érdekességet adott az előadásnak a téma illusztrá­lása, M. Frank Margit, Meissner Imre és a ciszterci gimnázium énekkara közreműködésével. A felolvasó ülést zsúfolt te­remben nyitotta meg dr. Kürti Menyhért o. tenkerületi főigaz­gató, a Társaság elnöke. Beszé­dében az imádság művészi ér­tékével foglalkozott, felvetette a kérdést van-e, lehet-e az imád­ságnak, istenes éneknek művészi súlya, jelentősége. Az Isten imá­daté, a szentek tisztelete az em­beriség legősibb érzései közé tartoznak, és állandóan foglal­koztatják a hívők gondolatvi­lágát. A fantázia megtisztult magasságai ■ az érzések kifeje­zésének tökéletessége jellemzik a művészi munkát s az imádsá­gokban mindkét elem megtalál­ható, ez egyszerűbb lelkek fo­hászaitól Bzj emelkedett szelle­mek formailag csiszolt imád­ságáig. Példaként hozta fal a magyar irodalom büszkeségének, Babits Mibáiynak«Amor sanctus« himnuszgyüjteményél, amely bi­zonyságul szolgálhat arra, hogy a modern lélek is meghajol az imádság művészi volta előtt, mert az Istennel való érintkezés legszebb formáját látja binne, A nagy hatást keltett megnyi­tó után dr. Urbán Gusztáv ren­des tag olvasta fel »Katicabogár« című, szociális témájú novelláját. Saád Henrik, a kiváló zene­történész »Álla a keserves anya« címen olvasta fel nagy elmélye­désről és a tárgy legaprőléko- ■abb ismeretéről tanúskodó ta­nulmányát, amelyben a Mária- siralmak keletkezését és fejlődé­sét világította meg. Nem hideg történeti alepokoD, hanem a me­legen érző szív gyöngédségével, a pap rajongásával, s a törté­nelmi vizsgálódás hűségével raj­zolta mag a siralmak fejlődésé­nek vonalát, amely a katolikus szellemiség fejlődésének irányát követte e érzéseiben, kifejezésé­ben mind közelebb jutott a Szűz­anya fájdalmának szinte az át- lényegűléshez hasonlatos meg­értéséhez. Z -ne, ének és szöveg- történeti szempontok szerint tár­gyalta az első pillanatra egy­szerűnek látszó témát s egy za- nstörténeími monográfia hatal­mas boltíveit építette fel belőle a íudős alaposságával. A rendkívül értékes előadás anyagát M. Frank Margit mu­tatta be gazdag szopránján Meiss­ner Imre barmoniumkiiéretével, továbbá a ciszterci gimnázium énekkara Rássy Paulin ciszterci tanár vezetésével. A kórusban előforduló szőlőrészeket Anda- háty Géza VI. és Valentin Kál­mán II. o. tanulók énekelték. Az énekszámok teljes precizitással, szép előadásban peregtek le. A TESZ érdemkereszt­jével tüntették ki Okolicsángi Imre alispánt. Eger, március 28. A tízesztendős Move most tar­totta meg évi rendes közgyűlé­sét, amelyen újjáválasztották az egyesület tisztikarát és kiosztot­ták a tagok között szokat a ki­tüntetéseket, amelyeket a ma­gyar társadalomnak a forrada­lom utáni újjáépítésének mun­kájáért a Tesz adományozott. A Move országos vezetői közül hár­man kapták mag a Tesz érdem­keresztjét, köztük Okolíciányi Imre alispán, az egri Move el­nöke is. Bécsben feloszlatták a szociáldemokrata védőrséget. Becs, műre. 28. Ausztriában egyre jobban el­harapózik a lakosság körében a félelem, hogy a legközelebbi nppok valami tragikus változást hoznak az állam életébe. Az osztrák minisztertanács úgyszól­ván minden este tanácskozik és napról-napra fontos közigszga- tási és gazdasági vonatkozású rendeleteket alkot. Az osztrák nemzeti szociálista párt erélyes sürgetésére a kor­mány ma délelőtt újabb rende­letit adott ki, amelyben elren­deli a szociálista vádőrség, az úgynevezett Sohutzbund felosz­latását. — Április elsejéig be kell fizetni a gazdasági cselédek balesetbiztosí­tási díjait. A földművelésügyi mi­niszter rendeletet adott ki, amely­ben felhívja a községi elöljárósá­gok figyelmét arra, hegy a Gazda­sági Munkáspénztár részére a gaz­dák által fizetendő hozzájárulási díjat március 31ig be kell fizetni a gazdasági cselédek és szerződött iparosaik után.

Next

/
Thumbnails
Contents