Eger - napilap, 1933/1
1933-01-10 / 7. szám
a E G E H 1983. január 10. tssmzs&smLäst eltörölni leh9ssan. Tudjuk jól, hogy kitartásra, hosszas, meg' győző munkára van m§g szükségünk, sasig a világ teljes tudatára ébred a velünk szemben elkövetett igazságtalanságoknak s a világközvdlemény ellenállhatatlan ereje fogja félreéllítani azokat, akik önző és kiosinyea szempontok alapján szembe akarnak szállni a koreszmék érvényesülésével. A magyarság sorsa itt ét a megszállt területeken ma szenvedés és lemondás. Da ez a szenvedés és lemondás nem a sír reménytelenségét jelképezi, hanem a feltámadás várakozását. A történelem végzetes erőpróbáján sokat vesztettünk, csaknem mindent. Nagy veszteségek csak nagy áldozatok, magtörhe- ’ teilen kitartás alapján tehetők ismét jóvá, Tudni kell ezt a magyar népnek ős a magyar nép tudja is ezt. Előző kormányaink hivatalosan szinte nem is beszéltek a revízióról, mert érezték, hogy a békekötések óta még nem pergett le annyi esztendő, hogy itt lenne az alkalmas pillanat a trianoni békeszerződés revíziójának hivatalos felvetésére. A sors kegye ezt a lehetőséget a Gömbös kormánynak juttatta. A miniszterelnök bemutatkozó beszédeiben nyíltan, kertelés nélkül jelentette be a világnak, hogy igenis legfőbb programra- pontjának tekinti a revizió érdekében való hivatalos fellépést. Az eszköz, amellyel igazunkért és jogainkért harcolunk, a bőkés | meggyőzéi ereje. Nőm olyan le- - becsülendő fegyver ez, mint a- I hogy a szuronyok és hadigépek ; barbár fölényében bizakodó el- ; lenfeleink ezt sokszor elhitetni ! akarnák. A fegyver csődöt mond, ; ha hiányzik a meggyőződés; a- | mely a kiadott parancsot végre- i hajtaná, ellenben a belátáson i alapuló igazság ereje elöbb- utőbb ellenállhatatlanná válik és megbénítja az erőszak fegyvertárát. A trianoni békeszerződés revíziójának gondolata diadalmas eszményként kezd bevonulni a világ köztudatába s a külföldről hozzánk érkező minden egyet üzenet újabb és újabb bizonyítéka annak, hogy közeledik az idő, amikor a megcsu- folt igazság diidalmasan hódítja vissza elorzott jogait. Négyesy László halálára Négyesy László egyetemi tanár, a kiváló esztéta január 7-én, szívszélhüdésben elhűnyt. Az országos gyászban, mely Négyesy László dr. nak elhunytál kiséri, Eger különösebb ills- tődöttséggel vesz részt. Innen indult el folyton emelkedő ét kivételes magasságra jutott élet- utjára ■ a nagy nyilvánosság előtt utoljára itt hallatta bölcs és kellemesen zengő szavát. Ami e két életbatárkő közé esik, az alkotó, teremtő és nevelő munkában eltöltött félezázad, az egész nemzeté voliugyan.de mi, egriek, mindig különösebb érdeklődéssel, tisztelettel és büszkeséggel szemléltük, mert Ct a mi sajátos értékünknek tekintettük és tekinthettük is az ő mindig boldogan megnyilatkozott érzése alapján. Lelkének Eger földjébe beágyazva maradt gyökérszálai ugyanis nem szakadtak el soha. Boldogan emlékezett vissza az itt töltött diákévekre (1878—1880.), büszke volt, hogy épen nevelőintézetében, az egri gimnáziumban kezdte meg tanári pályáját (1885.) ■ hogy itt írta feltűnést- keltő • neki az előre és felfelé haladásra utat nyitó első nagy művét. (A magyar vers. Megj. Egri főgisnn. 1886 7. Ért.) A fiatal évek kedves és feledhetetlen emlékei el-elhozták közénk s ilyenkor édes ellágyuláisal szedegette ossza »a sok szép emléket, mint a méh a virágról a mézet« s ha nem jött is el, nem volt a városnak vagy Alma Materének olyan kiemelkedőbb eseménye, amely lelkét meg nem fogta volna s ilyenkor mindig egy-egy hangos levéllel k3pcio- lődott ba a mi őrömünkba vagy bánatunkba. A Gárdonyi Társaság újabb kötelékkel is hozzánk kapcsolta. Alapításától tiszteleti tagja voit, hívő szavunkra mindig készséggel jött s felsőbbséges tudásával, biztos ítéletével gazdagította irodalmi és esztétikai ismereteinket. Utoljára nem hívásra, hanem magától jött. Mintha érezte volna, búcsút akart venni szeretett városától. Ekkor is, mint mindig, gyönyörködtünk európai látókörű, izig-vérig magyar érzésű fejtegetéseiben, amelyekben nemcsak elméje csillogott, de meleg szíve is izzott. Mindezekért most, amikor az ország s benne különösebben működésének állandó intézményei: a Pázmány Páter- tudományegyetem, az Akadémia, a Kiifaludy-táraaság, az Aurora stb. mélyen s a nagy veszteség igaz fájdalmával gyászolják, ravatalára mi is elhelyezzük Eger szeretőiének és hálájának friss virágokból font koszorúját. AZ EMBER ÉLETE. J HA RENDES AZ EMÉSZTÉSE / Hasznos tudni, mindazoknak, kik az ártalmatlan és tisztán természetes hashajtó ásványvizek iránt, nagyobb bizalommal viseltetnek hogy Schmidthauer keserövize hatékony forrás sókban egész Európa leggazdagabb ilynemű ásványvize. Rendszerint már kisadag: V« vagy */s pohár elegendő. miáltal a nagyobb mennyiségek fogyasztása feleslegessé válik, tehát gazdaságilag is viszonylag a legolcsóbb. Szombaton tartja Egerben évi közgyűlését a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület 1Eger, január 9. A Hevasvármegyei Gazdasági Egyesülőt január 14 én, szombaton tarlja Borhy György felsőházi tag elnökletével évi rendes közgyűlését, a vármegyeháza kistanácstermében. A közgyűlés tárgysorozatán a tisztikar megválasztásán kívül aktuális problémák szerepelnek. A közgyűlés előtt az igazgató- választmány tart üléet. Közgyűlés a Szvorényi úti és Mária uccai földműves olvasókörben Eger, január 9. A Szvorényi úti Róm. Kath. Földműves és Önsegélyző Olvasókör Vízkereszt napján délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését több száz tag jelenlétében. Kovád Ferenc elnök néhány szóval megnyitotta a gyűlést. Nagy Lajos jegyző évi jelentését olvasta föl, amelyben az egyesület működését ismertette. A múlt évben a legnagyobb esemény volt az egyesület alapszabályának a mai kornak és a miniszteri rendeletnek megfelelő átdolgozása. Régen húzódott ez a kérdés és hogy megvalósult leginkább dr. Petro Kálmán or- szággyűlési képviselő, az egyesület ügyészének az érdeme. — Ismertette a kulturdéiutánokat, a nagyböjtben rendezett lelki- gyakorlatot, hazafias ünnepélyeket, táncmulatnágokat stb. Kriston Endre felszentelt püspök, az egyesület díszelnöke szólt hozzá elsőnek ez évi jelentéshez. Megköszönte ez üdvözlést és mindenkinek boldog újévet kíván. Sokak lelkében ugyan felvetődik az a kérdés, — mondotta — lehat-e ma az új évet boldognak kívánni; mikor nemcsak nálunk, hanem ez egész világon gazdasági válság van? Ne panaszkodjunk mindig,hanem nézzük az érem másik oldalát is. Ne csak mindig as fájjon ami nincs, hanem értékeljük azt ami van. A tagok közül legtöbbnek van egy kis háza, szép családja. A jónak a bírása pedig magában véve öröm. Van olyan olvasókörük, amely működésével mintának szolgálhat mesczevi- dékre. A jó Isten sok mindent elvett, de meghagyott még sokat, azért legyünk hálásak azért amit meghagyott. Lelkes éljenzés fogadta a díszdnök szavait. Ezután Láng Nándor szólt hozzá az évi jelentéshez, a legnagyobb elismerés hangján. — Rakusz Barnát pénztárnok évi jelentőst tett, majd Hangácsi János könyvtárnok jelentette be, bogy a könyvtárból egy év alatt 1657 könyvet vittek ki olvasás végett. Dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő az egyesület ügyésze felszólalásában örömmel állapította meg, hogy az egyesület kebelében megértés és béke uralkodik. A vezetőség nem dolgozott hiába, mert évi munkájának meg van a szép eredménye. Az alapszabály átdolgozásának érdemét a vezetőségre hárította, amely megértette a kor követelményeit. Végezetül megválasztották az üresedésben levő állásokra a tisztviselőket és a különféle bizottságok tagjait. A közgyűlésen az egyesület dalárdája is szerepelt Tarnay Kálmán karnagy vezetésével. * A Mária uccai Földműves Olvasókör Vizkersszt napján délután tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen mintegy kétszázan jelentek meg. 16th Antal aleluök meleg szavakkal nyitotta meg a gyűlést, Nagy Kálmán háznagy az egyesület évi jelentését olvasta fel és kegyelete* * szavakkal psren- tálta el a múlt évben meghalt egyesületi tagokat. Az egyesület vallásos megmozdulásait ismertette, majd a feulturelöedSsokat, amelyeket vasárnaponként tartanak. A ddkör szép és eredményes működést f*jt ki Lestál Miklós karnagy vezetésével. A könyvtárból 863 könyvet vittek ki olvasás végett. A pénztári jelenlét után tiz uj tagot vett fel az Olvasókör,
