Eger - napilap, 1933/1

1933-03-25 / 69. szám

A HÄ 10 FILLÉH ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA': 2 PENGŐ - EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Crbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KI­ADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYV­NYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1V. évfolyam 69. szám # Szombat * Eger, 1933 március 25 Világesemények kergetik egymást a telet lassen legyűrő tavaszban. Az önmagá­ra talált Németország irtő had­járatot kezdett a birodalom te­kintélyét aláásó, a nemzeti egy- •éget és minden német ideált lábbal taposó szociáldemokrácia és kommunizmus ellen. Recseg­nek, ropognak a weimari elkot- icány eresztékei és a romokon újjáelakulőban van a harmadik birodalom. MacDonald az angol világbirodalom miniszterelnöke személyesen siet tárgyalni Mus­solinival, hogy a tizenkettedik órában Európa feje felől elhá­rítsa az újabb világháború rémét és a népek gyúlöleta között rá­mutasson azokra a módozatokra, amelyek az annyira hirdetett és sóvárgott békéhez vezetik Európa meggyötört népét. A revízió ma már nemcsak a világháborús békék éltei megkínzott nemzetek problémája. A revízió hivatalos programponttá vált a nagyhatal­mak tanácskozásain. Az elrabolt magyar területeket szuronyok millióival és ágyúk erdejével őrző kisantant végső szüksőgban újabb egyezséget köt a zsákmány biz­tosítására. Most már nincs előttük féitettebb kincs. Még nemzeti ezuverénitáiukat is áldozatul dob­ják egymásnak, csakhogy a kon­cot tovább is karmaik között tarthassák. Ezek a világesemé­nyek olyan kérlelhetetlen követ­kezetességgel kergetik egymást, mint ahogy a tavaszi nepfény megtöri a dermesztő tél erejét. Minden jel arra vall, hogy va­lami készül Európa életében. Olyan őserők törnek elő, ame­lyekkel nem számoltak sem Marx mérsékelt és szélsőséges követői, sem azok a nagy-és kishatalmak, amelyek a világháború össze­omlása után rabszijra fűzték a legyőzött népeket. A szociálde­mokrácia és a kommunizmus ellen a krisztusi tanítások és az em­beri józanság ősereje kavarog fel a lelkek mélyéből. A szovjet brutális tévtanai ellen éppen az a szociális igazság indít keresz­tes háborút, amelyet először a vörös Moszkvában tepodtsk meg sáros lábbal és amelynek egye­düli igaz hirdetője Krisztus földi helytartója, a pápa. A revízióért is azok a fegyverek indulnak hódító útra, amelyek 15 év óta I ; szabdalták és marták a magyar­ság életfáját. A pénzügyi és gaz­dasági nyomor nyitja fel a világ mai hatalmasainak szemét, annak beismerésére, hogy mindan po­kolbeli rossz indulatnak meg van a visszaható ereje. És bizonyos, hogy amint egyszer majd nuga a félrevezetett tömeg fogja meg­adni a kegyelemdöfést a vörös őrületnek, úgy a világ sorsát in­téző hatalmak fogják kibogozni azt a csomót, amelyet ők maguk kötöztek a világháborús békék­kel. Az emberi civilizáció, a főid­re száműzött ember örök isteni és emberi igazságai saját fegy­verükkel ütik vissza azokat, akik az emberi élet ez örök értékei ellen olyan könnyelműen vét­keznek. A világesemények ker­getik egymást. É< mi, a mosolygó magyar nép. pattanásig feszült figyelemmel várjuk a jobb jövőt, amelyet az Európa egére felra­gyogott revíziós szivárvány hir­det a nagy magyar vihar után. («• 8) A kormány felbontja az állammal kötött összes szerződéseket Politikai körökben igen élén­ken tárgyalják azt a hírt, amely megbízható forrásból szivárgott ki tegnap és valódisága esetén új helyzetet fog teremteni az állami szerződések dzsungelé­ben, amelyben az utóbbi időben egyre több visszaélést fedez fel a megriadt közvélemény. A miniszterelnök a bír szerint egyszakaszos törvényjavaslatot szándékozik a Ház elé terjasz­leni, amely kimondja, hogy min­den, as állammal kötött szerző­dbe érvénytelenné válik a tör­vény életbeléptekor. Az új törvény meg akarja szüntetni azokat a visszás álla­potokat, amelyek az állammal kötött szerződések terén előfor­dultak. A miniszterelnök terve bizo­nyos »gazdasági« körökben nagy megütközést keltett. Az inségadó további fizetésétől függ, bogy fenn tud|a-e tartani a város a gyermekétkeztetési akclét Az inségbizottság legutóbbi ülésén Husovszky Kálmán ipar­iskolai igazgató a tanítóságnak azt a kérését terjesztette elő, hegy a bizottság a népkonyhák megszüntetésével egyidejűleg ne szüntesse meg a gyermekek ebé* deltetési akcióját, hanem leg­alább a húsvéti szünet beálltáig adjon ebédet a szegénysorsú gyermekeknek. Meg fog történni úgyis, hogy a népkonyháról el- bocsájtotíak közül nem jutnak mindjárt keresethez, legalább gyermekeik ne éhezzenek. Frank Tivadar városi tanács­nok kijelentette, hogy a kérés teljesítése attól függ, hogy az inségadó nagy hátralékát befi­zetik-e a városban. Eddig ugyan­is a kivetett 55 ezer pengő Ín­ségedéből csak 26,880 pengő folyt be, amit már a bizottság elköl­tött ez inségakoiőra. Ha a hát­ralékos összegből befolyik ele­gendő pénz, a 800 gyermeket még két hétig élelmezni tudják. A bizottság tehát kérő szóval fordul az adófizetőkhöz : fizessék az inségadőt, hogy a gyermek- étkeztetési akoiőt folytatni le­hessen. „A történelmi Magyarország területén a magyar nemzet nélkül nem lehet egészséges gazdasági életet teremteni“ A Jogakadémiai Kor vitadélutánja. Eger, márctm 24. A nemzetiségi kérdés nem ak­tuális Magyarországon — mond­ják. Talán így van me, de nem így volt a múltban ős reméljük, nem így lesz a jövőben. Ha Magyarországon a múltban he­lyei nemzetiségi politikát foly­tattak volna, íBlán nem állnánk itt Trianon nyomorultjaikén?. A Jogakadémiai Kör csütörtökí vikadélutánján a »Nemzetiségi jog«-ot tárgyalta Zára Máriő Elemér III. éves joghallgató. A kérdés jogi természetével foglalkozva megállapította, hogy nem volt egységes magyar nem­zetiségi koncepciónk, mert ez- irányú tevékenységünk nem egy­séges elvi elgondolásból fakadt, hanem az események alakulása által befolyásolt s egymással el­vileg és gyakorlatban ellentmon­dó intézkedésekből állott. Elismerhető-e egyáltalában a nemzetiségi jog? Ha az állami örcélúság gondolatát valljuk, akkor a kissebbsógl jognak nincs értelme. Van azonban ennél ma­gasabb szempont, a természet­jog. A természetes szociális normák arra köteleznek, hegy mindenkinek megadjuk a ma­gáét. Ezek a normák as állami jognak alapjai és kötelező ere­jük a pozitív törvényhozásét megelőzi. A »nemzetiségi eiv<-et, (min­den nemzet legyen egy állam,) a kisebbségi jogból ki kell hagy­nunk, mert jogosultsága nem igazolható, másrészt a gyakorlat­ban keresztülvihetetlen. Azért, mert valamely nemzetiségnek le kell mondani a felelősségről és a vezető szereplői, külön nem­zet maradhat. Nem ez uralkodás a nemzeti törekvések célja, ha­nem az önfenntartás. A népek életműködéséhez azon­ban államforma szükséges, amit csak nemzetre lehet alapítani. A izupremácia azt & népie­met illeti, mely a többi közül többsége és képassógei áltai ki­emelkedik. A magyar nemzet államalkotó képessége már a történelem fo­lyamán bebizonyosodott és a je­lenlegi helyzet még jobban iga­zolja erre való hivatottságát. A nemzetiségekkel egyesült új államok viszonyai bizonyítják, hogy belső fejlődésük nem tette őket képessé az állam&lkotásra s ma már egyre világosabb min­denki előtt,hogy & történelmi Ma­gyarország területén a magyar nemzet nélkül és ellenére tartós viszonyokat és egészséges gaz­dasági életet teremteni nem le­het. Magyarország integritása

Next

/
Thumbnails
Contents