Eger - napilap, 1933/1

1933-03-24 / 68. szám

Ä E Ä 8 FILLÉR »■wn— ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ -EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIEAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Orbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KI­ADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYV­NYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1V. évfolyam 68. szám # Péntek * Eger, 1933 március 24 A béke útja. A világ békét sővárgó közvé­leményének középpontjába ke­rültek immár azok a tárgyalá­sok, amelyek Európa üsskősödő sebeinek a radikális gyógyítását tűzték ki célul. MBcDonald és Mussolini római találkozása ki­emelte az európai problémákat a tehetetlen és rosszindulatú genfi kupaktanáos aktatáskájá­ból s végre őszintén kutatják a bajok gyökerét. A közismert olasz felfogásról nem is szólva, nagyon figyelemreméltó, hogy angol és amerikai sajtó a köz- szellem nyomására hivatkozva követeli a békeparanceok ész­szerű módosítását. Szinte fenye­getve hirdetik, hogy semmi kö­rülmények között sem hajlandók a mostani határok fenntartásáért háborúskodni. Csak a jobboldali francia sejtő gurult dühbe, tá­madja MacDonaldot és védelmezi rögeszméjét : a biztonságod a »békét«. Az Echo de Paris — nyilván erős kötelékek fűzik az ágyűkart&lhez — azon aggódik, hogy Mussolini terve szerint an­nak a legfőbb tanácsnak, mely a békekötés óta a szerződések végrehajtásán őrködött, űj for­májában az lenne a feladata, hogy a békeszerződéseket reví­zió alá vegye, vagyis lerom­bolja. Kétségtelen, hogy van ebben némi ellenmondás. De osak lát­szólag. S csak a holt betűhöz ragaszkodó, milliók szenvedésé­től elszigeteli diplomaták tartják ezt lehetetlennek. A frarcia de­mokrácia nem akarja tudni, hogy a milliók boldogulása a léoya- gss s nem az akták betűinek ez uraim;. A papiros nem állhutja útját az életnek, nem kötheti meg örök időkre az igazság és józanság érvényesülését. Tizenöt év szörnyű gyötrődése, erkölcsi és anyagi lezüllése harsogja még a holdkőroinak a fülébe is, hogy éppen abból származik a világ katasztrófája, hogy a franc áfc konokul őrködnek az igazságta­lanságot szentesítő akták fölött. Ha a franciák komolyan akarják biztosítani a békét, akkor le kell rombolnick mindent, ami a cél­nak útjában áll. Ha Mussolini és MacDonald javaslata a nyug­talanság ősforrását, az európai bajokat csakugyan gyökerénél akarja megfogni, akkor minde­nekelőtt a békeszerződésekhez kell hozzányúlni becsületes jó- szándékkal és bátor kézzel. Amikor a békeparancs aláírá­sára megidézett magyar dele­gátusok egy utolsó, reménytelen tiltakozással az ezeréves Magyar- ország feldarabolása ellen, törté­nelmi, gazdasági, földrajzi okok­ra hivatkoztak, akkor cinikusan azt felelték, hogy az ezeréves birtoklás nem lehet jogcím, ha igazságtalan. Azóta már megta­nulta a világ józanabb közvé leménye, hogy rz ezeréves bir­toklás nem voit sem igazságta­lan, sem zsarnoki. Akkora gyű­lölettől elvakult hatalmak ez ezeréves ország feldarabolásával elhintették az európai forrongás csiráit, s most félnek megváltoz­tatni azokat a végzetesen elhi. bázott szerződéseket, amelyek­ből Európa katasztrófája szár­mazott? »őrültség azt hinni, — mondja a francia Rspublique vezércikke, — hogy a békeszerződéseket csorbítatlanul fenn lehet tartani. Az egész fejlődés a szerződések szükségszerű kiigazítása irányá­ban halad.« (H B) A rokkantjavaslat vitájában a képviselőház tagjai közül százan vesznek részt Budapest, március 23. A képviselőhöz tegnap dél­után tartott ülésén harmadazoti olvasásban elfogadta a belső kölcsönről szőlő javaslatot. Ez­után a hadirokbantakről és hadi­gondozottakról szőlő javaslat tárgyalását kezdse meg a Ház. A javaslatot Farkas Elemér elő­adó ismertette részletesen, hang­súlyozva, hogy a magyar állam költségvetésének 2 és fél száza­lékát fordítja a rokkantak se­gélyezésére. A képviselőhöz tegjai részéről már régóta nem nyilvánult meg olyan nagy érdeklődés törvény­javaslattal szemben, mint aminő­vel a rokbanttörvényt fogadták. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a javaslat általános vi­tájában 100 képviselő iratkozott fel szólásra, tehát a képviselők­nek majdnem ötven százaléka. Mivel így a javaslat tárgya­lása igen bosszú ideig tartané, nyolcórás üléseken folytatják a robkanttörvény tárgyalását. Március végén szünteti meg a város a népkonyhákat Többe kerül az inségakció, mint ahogy számították: 90 ezer pengő helyett majdnem 100 ezer pengő a kiadás. Az inségadó felét sem fizették be Egerben. Eger, március 23. A város inségbizottsága szer­dán délután ülést tartott, ame­lyen hozzávetőlegesen megálla­pították az inségakció eddigi és még várható költségeit és dön­töttek arról, hogy meddig szük­séges az akció még fennálló in­tézményeinek: a népkonyháknak fenntartása. A költségek összeszámolásá­nál kiderült, hogy a bizottság túllépte a költségelőirányzatot, mert sokkal több ínségesről kel­leti gondoskodni, mini amenyire számítottak. A hozzávetőleges zárszám­adást Frank Tivadar városi ta­nácsnok a következőkben ismer­tette : A bizottság az ineégakciőt 91 ezer pengővel tervezte lebo­nyolítani. Ebbői 55 ezer pengő­nek kellett volna inségadó címén a közpénztárba befolynia. A hely­zet azonban úgy alakult, hogy eddig mindössze 26880 pengő inségadőt fizettek be, s ez ínség- akciót nem is lehetett volna za­vartalanul lefolytatni, ha az ál­lam 50 ezer pangó, később vissza­fizetendő kölcsönt nem ad a városnak. Az inségbizotiságnak rendelkezésére állt 77 ezer pen­gő, 8miből 32.935 pengőt inség- munkSra, 9,564 pengőt ruha­neműikre, 13.781 pengőt élelmi­szerekre, 3,361 pergőt szellemi ínségmunkások fizetésére, 1193 p-őt kisebb segélyekre, 381 p-Ót tüzelőanyagra fordítottak. A ma­radvány tehát 15 ezer pangót teiz ki jelenleg, azonban még több negyösezegű élelmiszer stb. számla kifizetetlen,, úgy, hogy a 90 ezer pengős előirányzat cse­kélynek fog bizonyulni. Közel százezer pengőre tehető az ez összeg, amellyel az akció végel­számolása záru!. A túllépés az inségsmnkáknál, főleg pedig a ruházfisi akciónál történt. Az in- ségtsunkáknál a munkaerőt csak 50 százalékban lehetett haszno­sítani. Sok legyengült, erőtlen ínséges dolgozott, de sokan vol­tak, akik húzták a munkát. Ál­taliban megállapítható, hogy az Ínségesek vonakodtak beszolgál­ni a kapott segély ellenértékét. Különösen most, hogy az élelmi- ezersegélyek ledolgozására ke­rült a sor. Az inségmunkákhoz kirendelt 189 ember közül mind­össze 5 jelent meg, az elmara­dottak egy része ugyan nem rosszindulatból nem jelentkezett, hanem mert közben elhelyezke­dett a megindult tavatzi mező­gazdasági munkáknál. Letárgyalta a bizottság Mis- kolczy István városi képviselő javaslatát ez ioségmunba-bérek felemelése ügyében. Az Ínség- munstások naponta 1 pangó 20 fillért keptak, felét készpénzben, másik felét élelmiszerekben. Az indítvány szerint a bizottság emelje fel a napszámot 1 pengő 50 fillérre. A bizottság s javas­latot egyhangúlag elvetette, mert a rendes munkások, akik egész munkaerejükkel dolgoznak, a me­zőgazdaságban 120 pengő nap számot kapnak ma. Tárgyalásra került Práft Nán dór és az egri pékek kérelme a tipusliszl és kenyér árának 2 fil­lérrel való felemeléséről, amit a búzaárak emelkedése tesz indo­kolttá. A bizottság a bdtfilléres emelési februlr 1-től visszame­nőleg megszavazta. Ezután elhatározta a bízott /

Next

/
Thumbnails
Contents