Eger - napilap, 1933/1
1933-03-24 / 68. szám
Ä E Ä 8 FILLÉR »■wn— ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ -EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIEAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Orbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1V. évfolyam 68. szám # Péntek * Eger, 1933 március 24 A béke útja. A világ békét sővárgó közvéleményének középpontjába kerültek immár azok a tárgyalások, amelyek Európa üsskősödő sebeinek a radikális gyógyítását tűzték ki célul. MBcDonald és Mussolini római találkozása kiemelte az európai problémákat a tehetetlen és rosszindulatú genfi kupaktanáos aktatáskájából s végre őszintén kutatják a bajok gyökerét. A közismert olasz felfogásról nem is szólva, nagyon figyelemreméltó, hogy angol és amerikai sajtó a köz- szellem nyomására hivatkozva követeli a békeparanceok észszerű módosítását. Szinte fenyegetve hirdetik, hogy semmi körülmények között sem hajlandók a mostani határok fenntartásáért háborúskodni. Csak a jobboldali francia sejtő gurult dühbe, támadja MacDonaldot és védelmezi rögeszméjét : a biztonságod a »békét«. Az Echo de Paris — nyilván erős kötelékek fűzik az ágyűkart&lhez — azon aggódik, hogy Mussolini terve szerint annak a legfőbb tanácsnak, mely a békekötés óta a szerződések végrehajtásán őrködött, űj formájában az lenne a feladata, hogy a békeszerződéseket revízió alá vegye, vagyis lerombolja. Kétségtelen, hogy van ebben némi ellenmondás. De osak látszólag. S csak a holt betűhöz ragaszkodó, milliók szenvedésétől elszigeteli diplomaták tartják ezt lehetetlennek. A frarcia demokrácia nem akarja tudni, hogy a milliók boldogulása a léoya- gss s nem az akták betűinek ez uraim;. A papiros nem állhutja útját az életnek, nem kötheti meg örök időkre az igazság és józanság érvényesülését. Tizenöt év szörnyű gyötrődése, erkölcsi és anyagi lezüllése harsogja még a holdkőroinak a fülébe is, hogy éppen abból származik a világ katasztrófája, hogy a franc áfc konokul őrködnek az igazságtalanságot szentesítő akták fölött. Ha a franciák komolyan akarják biztosítani a békét, akkor le kell rombolnick mindent, ami a célnak útjában áll. Ha Mussolini és MacDonald javaslata a nyugtalanság ősforrását, az európai bajokat csakugyan gyökerénél akarja megfogni, akkor mindenekelőtt a békeszerződésekhez kell hozzányúlni becsületes jó- szándékkal és bátor kézzel. Amikor a békeparancs aláírására megidézett magyar delegátusok egy utolsó, reménytelen tiltakozással az ezeréves Magyar- ország feldarabolása ellen, történelmi, gazdasági, földrajzi okokra hivatkoztak, akkor cinikusan azt felelték, hogy az ezeréves birtoklás nem lehet jogcím, ha igazságtalan. Azóta már megtanulta a világ józanabb közvé leménye, hogy rz ezeréves birtoklás nem voit sem igazságtalan, sem zsarnoki. Akkora gyűlölettől elvakult hatalmak ez ezeréves ország feldarabolásával elhintették az európai forrongás csiráit, s most félnek megváltoztatni azokat a végzetesen elhi. bázott szerződéseket, amelyekből Európa katasztrófája származott? »őrültség azt hinni, — mondja a francia Rspublique vezércikke, — hogy a békeszerződéseket csorbítatlanul fenn lehet tartani. Az egész fejlődés a szerződések szükségszerű kiigazítása irányában halad.« (H B) A rokkantjavaslat vitájában a képviselőház tagjai közül százan vesznek részt Budapest, március 23. A képviselőhöz tegnap délután tartott ülésén harmadazoti olvasásban elfogadta a belső kölcsönről szőlő javaslatot. Ezután a hadirokbantakről és hadigondozottakról szőlő javaslat tárgyalását kezdse meg a Ház. A javaslatot Farkas Elemér előadó ismertette részletesen, hangsúlyozva, hogy a magyar állam költségvetésének 2 és fél százalékát fordítja a rokkantak segélyezésére. A képviselőhöz tegjai részéről már régóta nem nyilvánult meg olyan nagy érdeklődés törvényjavaslattal szemben, mint aminővel a rokbanttörvényt fogadták. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a javaslat általános vitájában 100 képviselő iratkozott fel szólásra, tehát a képviselőknek majdnem ötven százaléka. Mivel így a javaslat tárgyalása igen bosszú ideig tartané, nyolcórás üléseken folytatják a robkanttörvény tárgyalását. Március végén szünteti meg a város a népkonyhákat Többe kerül az inségakció, mint ahogy számították: 90 ezer pengő helyett majdnem 100 ezer pengő a kiadás. Az inségadó felét sem fizették be Egerben. Eger, március 23. A város inségbizottsága szerdán délután ülést tartott, amelyen hozzávetőlegesen megállapították az inségakció eddigi és még várható költségeit és döntöttek arról, hogy meddig szükséges az akció még fennálló intézményeinek: a népkonyháknak fenntartása. A költségek összeszámolásánál kiderült, hogy a bizottság túllépte a költségelőirányzatot, mert sokkal több ínségesről kelleti gondoskodni, mini amenyire számítottak. A hozzávetőleges zárszámadást Frank Tivadar városi tanácsnok a következőkben ismertette : A bizottság az ineégakciőt 91 ezer pengővel tervezte lebonyolítani. Ebbői 55 ezer pengőnek kellett volna inségadó címén a közpénztárba befolynia. A helyzet azonban úgy alakult, hogy eddig mindössze 26880 pengő inségadőt fizettek be, s ez ínség- akciót nem is lehetett volna zavartalanul lefolytatni, ha az állam 50 ezer pangó, később visszafizetendő kölcsönt nem ad a városnak. Az inségbizotiságnak rendelkezésére állt 77 ezer pengő, 8miből 32.935 pengőt inség- munkSra, 9,564 pengőt ruhaneműikre, 13.781 pengőt élelmiszerekre, 3,361 pergőt szellemi ínségmunkások fizetésére, 1193 p-őt kisebb segélyekre, 381 p-Ót tüzelőanyagra fordítottak. A maradvány tehát 15 ezer pangót teiz ki jelenleg, azonban még több negyösezegű élelmiszer stb. számla kifizetetlen,, úgy, hogy a 90 ezer pengős előirányzat csekélynek fog bizonyulni. Közel százezer pengőre tehető az ez összeg, amellyel az akció végelszámolása záru!. A túllépés az inségsmnkáknál, főleg pedig a ruházfisi akciónál történt. Az in- ségtsunkáknál a munkaerőt csak 50 százalékban lehetett hasznosítani. Sok legyengült, erőtlen ínséges dolgozott, de sokan voltak, akik húzták a munkát. Általiban megállapítható, hogy az Ínségesek vonakodtak beszolgálni a kapott segély ellenértékét. Különösen most, hogy az élelmi- ezersegélyek ledolgozására került a sor. Az inségmunkákhoz kirendelt 189 ember közül mindössze 5 jelent meg, az elmaradottak egy része ugyan nem rosszindulatból nem jelentkezett, hanem mert közben elhelyezkedett a megindult tavatzi mezőgazdasági munkáknál. Letárgyalta a bizottság Mis- kolczy István városi képviselő javaslatát ez ioségmunba-bérek felemelése ügyében. Az Ínség- munstások naponta 1 pangó 20 fillért keptak, felét készpénzben, másik felét élelmiszerekben. Az indítvány szerint a bizottság emelje fel a napszámot 1 pengő 50 fillérre. A bizottság s javaslatot egyhangúlag elvetette, mert a rendes munkások, akik egész munkaerejükkel dolgoznak, a mezőgazdaságban 120 pengő nap számot kapnak ma. Tárgyalásra került Práft Nán dór és az egri pékek kérelme a tipusliszl és kenyér árának 2 fillérrel való felemeléséről, amit a búzaárak emelkedése tesz indokolttá. A bizottság a bdtfilléres emelési februlr 1-től visszamenőleg megszavazta. Ezután elhatározta a bízott /
