Eger - napilap, 1933/1

1933-03-19 / 64. szám

*B» 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA': 2 PENGŐ -EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KI­ADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYV­NYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54.558. :: XEIV. évfolyam 64. szám * Vasárnap ♦ Eger, 1933 március 19 Ma délelőtt Horthy Miklós elnökletével kormányzótanácsot tartottak Ma délelőtt 11 órakor a kor­mány tagjai megjelentek a ki­rályi várban Gömbös Gyula mi­niszterelnök vezetésével, bogy részt vegyenek a Horthy Miklós elnökletével tartandó kormányzó­tanácson. A kormányzótanács megtar­tásáról már tegnap hírek terjed­tek el éa bizonyos politikai kö­rökben messzemenő következte­téseket fűztek ehhez a tanács­kozáshoz, amely ezután minden hónapban megismétlődik és ille­tékes helyről származó nyilatko­zat szerint ninci különösebb je­lentősége. A kormányzótanácson Imrédy pénzügyminiszter ismertette az ország gazdasági helyzetét. Keddre halasztották a döntést a városi inségakció ügyében Eger, március 18. Megírtuk, hogy Trak Géza polgármester ciütörtökre hívta össze az inségbizottságot, annak a megvitatására, hogy a városi inségakciőt, a népkonyhák intéz­ményét időszerű e még fenntar­tani s ha igen, mennyi ez az idő, ameddig fenntartásuk a város szociális nyugalma szempontjá­ból szükségesnek mutatkozik. A csütörtöki ülés elmaradt, mert a polgármester részletesen be akart számolni az akció ered­ményeiről s a városi számvevő­ség még nem készült el a mér­leggel. így az inségbizottság kedden ülésesik, amikor is letár gyalják az inségakció zárszám­adását és a további teendőket. A Jövő vasárnap felolvasó ülést rendez a Gárdonyi Társaság Eger, március 18. A Gárdonyi Társaság tavaszi felolvasó ülését ebben az évben március 26-án délután 6 órakor rendezi a ciszterciek főgimná­ziumának tornatermében. A fel­olvasó ülés programmját most állította össze az elnökség a meg­szokott gondossággal, úgyhogy mint mindig, a jövö vasárnap is magas nívójú kultúráin élve­zetben lesz része a Társaságot becsülő egri közönségnek. A felolvasó ülés elnöki meg­nyitóját Kürti Menyhért dr. el­nök mondja. Urbán Gusztáv dr. novellát olvas fel, Saácl Henrik pedig zenetörténeti tanulmányát, »Álla a keserves anya« címmel. Az előadásnak mintegy illuszt- ráciőjaképsn szőlő- és karéne­keket illesztettek be a tanul­mányba. A szólószámokaí Maisz- nerné Frank Margit adja elő Meistner Imre harmőniumkísőre- tével, a karénekeknél pedig a gimnázium énekkera működik közre, Hogyan lőtték agyon a cseh pénzügyőrök a putnoki vásárról megszállt területre Igyekvő magyarokat Sorkatonák is voltak a fináncok és csendőrök között. Eger, március 18. Az egész magyar közvélemény megdöbbenése és felháborodása kisérte azt a példátlanúl durva és embertelen támadást,'amelyet a felvidéken garázdálkodó cseh uralom csendőrei éa finánosi kö­vettek el a trianoni határ melleit ennek a hónapnak az elején a megszállt területen lakó magya­rok ellen. Mint ismeretes, a put­noki vásárról hazafelé tartó 29 magyart támadtak meg a lesbe állott csehek és a védtelen em­berek közül kettőt agyonlőttek, többet pedig megsebesítettek. Módunkban van most hiteles közlések alapján ennek a gyáva és alattomos embervadáizatnak j részleteik nyilvánosságra hozni s tesszük ezt főként azért, hogy dokumentáljuk: mennyire őazin- | ték azok a barátságos nyilatko- | zatok, amelyeket a cseh kor­mány tagjai időnként Magyar- ország felé fuvoláznak s ame­lyeket nálunk sajnos sokan ed­dig hajlandók voltak készpénz­nek venni. A március 2-án tartott putnoki vásárra a megszállt tarületről mintegy 30—40 magyar jött át, hogy itt élelmiszereket vásárol­jon. A vásár után egy 29 főből álló csoport Szentkirály és Aba- fala felé igyekezett, amikor a határtól 4—500 méterre, hajnali öt óra tájban körülvették őket az előre elbújt cseh fináncok és csendőrök, akiknek mindegyiké­nél villanylámpa volt. Mikor a csoportot körülvették, meggyuj- tolták lámpáikat és lövöldözői kezdtek a sűrű csoportban álló emberekre, akik sem támadni, sem védekezni nem akartak a fegyveres erű ellen. A magya­rok küzül ketten azonnal meg­haltak, többen pedig sebesülten a földre zuhantak. A megszállott területről ka­pott, teljesen megbízható infor­máció 8lapjáa megállapítható, hogy a cseh hatóságok előre ké­szültek az embervadászatra. A putnoki vásár napján ugyanis Abafaláről, Csízből és Torosai- járói összpontosítottak csend­őröket, fináncokat, sőt a 28—30 főnyi fegyveres osztagban, amely védtelen embereket mészárolt le, 4—5 íorkatana is volt, a regu­láris cseh hadseregből. Kíváncsian várja a magyar közvélemény, hogy a csehek hi­vatalos vizsgálata, amelyet meg­indítottak, milyen eredménnyel végződik és micsoda hazugság­gal veri ismét arcul az igazsá­got ez a kulturnemzetté dekla­rált és nyugaton olyan nagyon dédelgatett iesipuskás náció. Ki lehet-e zárni a nőt az egyetemi képzés lehetőségeiből? Válasz egy előadásra, mely rólunk, nélkülünk foglalkozik a mai magyar leány problémáival. Eger, március 18. Olvastuk b. lapjukban, az egri »Jogakadémisi Kör« ifjúsági el­nöke által tartott s a kör egyik vitadélutánjának keretében el­hangzott felolvasás tartalmát, mely a mai ifjúság legégetőbb problémáival foglalkozik. N im érezzük illetékesnek ma­gunkat, hogy a felolvasáshoz hozzászóljunk, kivéve azt a ré­szét, mely a nőknek egyetemi pályára velő özönlőiéről, s azon akadályokról szól, melyekkel a mai fiatal embsr, ha nősülni akar, lépten-nyomon szembetalál­ja magát. Foglalkozzunk az első témá­val. Azt hisszük leghelyesebb, ha a szóban forgó felolvasás egy mondatát idézzük: «Léptessen életbe a kormány egy nagyon szigorú numerus clausuit a nők­re, melynek értelmében etek egészen kivételes tehetségek jut­hassanak az egyetemre. A nők bsözönlése az egyetemekre bűn a társadalommal szemben, de főként bűn a családdal szem­| ben.« A XX. században nem le- 'hét ilyen dolgot állítani, mert még a rómaiaknál is természe­tes volt, hogy a nő egyenjogú volt a férfivel. Különben is a férfiak közül még a leggyengébb tehetségünk is egyetemre men­nek, pedig nem volna sz sem káros, ha az ipari pályán intel­ligensebb emberek vennék át a vezetőit. Miért ne mehetnének akkor a nők közül a közepes tehetségüek is egyetemre, hiszen külföldön politikai pályán is ér­vényesülnek a nők? A család dal szemben pedig azért nem vehetjük bűnnek, mert éppen sok szülőnek öreg korára táma­szául szolgál egy kereső nő. Az már kétségtelen, hogy a I nő, bár teremtő, alkotó munkára nem oly alkalmas, mint a férfi, de ettől eltekintve bármely té­ren éppúgy, ha nem jobban, megállja a helyét. Ugyanis a gyakorlati pályák nem kívánnak olyan nagy szellemi tehetsége két, hanem inkább kitartó, lel kiismeretes, pontos munkaerőt,

Next

/
Thumbnails
Contents