Eger - napilap, 1933/1
1933-03-14 / 60. szám
ÄRA 8 FILLÉH ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIES! NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON : 11.— KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- ;: SZÁMLA : 54.558. :: XLIV. évfolyam 60. szám Kedd Eger, 1933 március 14 Fel akarja függeszteni a kormány a földárveréseket A Magyar Hiradő jelenti: A pénzügyi és földmíveiáeügyi minisztériumban fontos tanácskozások indultak meg ma délelőtt. A megbeszélések szervesen ősz- szefűggenek annak a programnak megvalósításával, amelyet a kormány a mezőgazdaság megsegítésére szándékszik keresztülvinni. A tanácskozótok arról folynak állítólag, hogy a hormány felfüggeszti a földárveréseket s rövidesen ki is adja az erről szőlő rendeletét. Kereskedelmi körökben nem hiszik, hogy a kormány erre a lépésre elhatározná m8gát. Szent István koronája jelenti az ezeréves szentistváni birodalom helyreállítását Eger, március 13. A legitimizmus nagy gondolata örvendetes számú, lelkes közönséget gyűjtött össze vasárnap délután a Szent Korona Szövetség egri csoportjának közgyűlésén. A ferences kullűrház fehér- termét zsúfolásig megtöltötte a jogfolytonosság híveinek hatalmas tábora. Az egri közélet vezető tényezőin kívül ott láttuk a társadalom minden rétegének képviselőit, a tisztviselő mellett az iparost, kereskedőt, földművest, akik mindnyájan a Szent Korona varázslatos fényére függesztették a jobb jövőt meglátui kívánó szemüket s akiknek szíve egy ütemre dobbant meg a nemzet örökös királya iránti szere- tetben. A közgyűlést Török Kálmán pápai prelátus, az egri csoport elnöke nyitotta meg. Beszédét, mely a nemzet nagy pátriárkájának, a jogfolytonosság rendíthetetlen vezérének, gróf Apponyi Albertnak apoteőzisa volt, a közgyűlés közönsége kegyelete jeléül állva hallgatta végig. — Még fájdalmasan vitsza-visz- szarezg szívünkben a kondult harangszű, mely Apponyi Albert grófot,a nemzet legnagyobb fiát sírjába kísérte. A gyászban mindenki osztályos. A hazán átnyi- lalt fájdalom minden magyar szívet bensőségesen egyesített. És ha megcionkult határainkon messze túl is a gyász és veszteség érzete közösségben egyesítette velünk az igazi nagyság előtt meghédolt lelkeket, — ezt a gyászt, ezt a veszteséget nem enyhíti a megpróbáltatásban velünk osztozó rokonérzés sem, mert ez a gyász, ez a veszteség mérhetetlenül meghaladja a szív- beli fájdalom mieden nagyságát, — Meghaladja, mert ez a fájdalom nem csupán egy törzsökós nemzetség gyászköonyeit sírja, hanem a nemzet életében jelent egy nagy gyökérszakadást. Mert Apponyi Albert gröf a nemzet életfájának életszí vő gyökere volt. Belemélyedt a nemzet történelmének mélységeibe s magába szívta mindazt a nemes erkö'cti tartalmat, mely nemzetének a küzdelmes századok során életet biztosított s próbált erősségül szolgál annak minden időkben fennmaradására is. — Nem kell mondanom, hogy Apponyi Albert gróf a kivételes, — szinte az emberi mértéken túlnőtt — nagyságok sorába tartozik. Kóla szólva, írva se a kortársat, se a történelem íróját nem fenyegeti a veszedelem, hogy az ő kiválóságainak felsorolásában a bámulat és csodálat tévedésbe vagy túlzásokba ejti. — Inkább azt mondhatnám, hogy ennek a nagy magyar értéknek felbecsülésére csak az lehet méltó éi hívatott, aki követni tudja a measzevilágítőéijellemc-rővel párosult lángelmének szokatlan gazdagságával és változatosságaival gyönyörködtető megnyilatkozásait. — Merem azt hinni és vallani, hogy a történelem a nagyok között is a legnagyobbak pisdesz- táljára emeli Apponjit a hálás emlékezésre ösztönzi iránta a í késő maradékokat. Ez a kfgye et I ás hálanyilvénítás bizonyságul fog szolgálni arra, hogy a nemzet életében Apponyi neve lesz az egyik összekötő kapocs a nemzet múltja és mindenkori jelene között. Ez a kapcsolat pedig azt fogja bizonyítani, hogy a négy győkérszakadáe után az ö lángizelleme továbbra hevíti s izgatja a magyar virtust és őrködik nemzete ősjogán és hagyományain. — A Szent Korona Szövetség emlékezésének e pillanataiban jól esik a tudat, hogy a mi hazafias törekvéseinkben s különösen az általa annyi hívatottsággal hirdetett jogfolytonosság bátor megváltásában nyomait követjük. — Bátran tesszük e vallomást, mert erős a hitünk, hogy az a Szent Korona, mely az első apostoli királyt ékesítette, nemcsak szent- ságes diadáma, hanem a törvényes király fején az országnak olyan erőssége, mely az állami életnek legbiztosabb fejlesztője, annak oltalma és szabályozója, mert magában személyesíti meg a jog, törvény, az erkölci és igazság uralmának önzéstől- mentes mindan támasztékait. — Kemény torsunkban, midőn a jobb időkben való reménykedésnek annyi gyönge szála egyre szakadozik s egymást váltja a keserű csalódások napja: már csak egy reménye marad a nemzetnek a boldogabb idők várá- sára. Ez az egy remény az ősi jogoknak, ée a jogfolytonosságnak életrekelíése a koronás király személyében és alkotmányos uralmában. — Azigazsfigostörténelem mond ítéletet Trianon, da ítéletet mond a külső és belső ellenségek ádáz összefogása fölött is, mely a nemzet életéből a Szent Koronát a fölként királlyal együtt mindörökre száműzni akarja, Pa mi ne feledjük, hogy Trianon bz ezeréves ország testének feldarabolását és véreink elrablását is leien ti. Ne feledjük, hogy Trianon zsarnoki diktátumainak fenntartásán és sérthetetlenségén Trianonnal együtt azok őrködnek, akik nem akarják látni a fölkent király fején Szent István koronáját! . —Bízunk azisteni Gondviselésben, hogy nem hagyja elhomáiyoiulni a Szent Korona ezeréves fényét, ragyogását. Reménykedünk, bízunk abban, hogy a jó Isten segítségével a magyar igazság a Szent Korona ősi jogainak teljes érvényesülésében győzedelmeskedik! Dr. Angyal Lajos érseki felsőkereskedelmi iskolai tanár, az egri cscpori főtitkára az egri csoport működéséről szőlő, kiváló tollai megírt jelentéséi olvasta tál A titkári jelentés felolvasása után általános figyelem közepette őrgrőf Pallavioini György belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő áilott szólásra. Palia- vicini őrgrőf a Királyság és integritás címen a tapasztalt politikus éleslátásával mutatott rá azokra az összefüggésekre, amelyek a legitimizmus és a magyar jövő legégetőbb kérdése, az integritás között fennél- lanak. Nagy tetszés mellett állapította meg, hogy amíg a megalázó kényszer folytén becikke- lyezett trianoni békediktátum és a trónfosztó törvény bann van a magyar törvénytárban, addig Magyarország boldogulása és feltámadása nem lehetséges. — Ma a királyság helyreállítása nem politikai kérdés már, hanem gazdasági szükségesség is. Ma már rá kellett jönnünk mindnyájunknak arra, bogy a királyság helyreállítása nemcsak a régi czantistváni határok visz- szaszerzásánek a lehetőségét jelenti, de azt is, hogy a régi gazdasági kapcsolatok helyreállításával visszaszerezzük a magyar I nemzet gazdasági függetlenségét j is. Ma Magyarország, mint ag- í rárország terményeit nemciaR i azért nem képes eladni, mert a világpiaci árak alacsonyak, nemcsak azért áll fenn az agrárolló, mert ipari termékeink drágábbak, mint ahogyan mezőgazdasági terményeink eladhatók, hanem főleg azért, mart minden tisér- lei dacára sem tudjuk azokat a pucákat visszaszerezni, amelyek a békeidőkben rendelkezésünkre állottak. Kézenfekvő, hogy a legközelebbi lehetőség Ausztria piacának megszerzése. Abban & pillanatbén, amikor az oizirák piacot egy vámunió vagy politikai szövetség révén vissza tudjuk tzarezoi, a magyar közgsz-
