Eger - napilap, 1933/1
1933-01-08 / 6. szám
2 EGEK 1933. január 8 igazságként kellett megállapítanunk ez üzemi igazgatónak, mint az átszerelés ci/ctív megindítójának ős az üzemi vezetőjének felelősségét. Ez első látásra nyilvánvaló. Hogy ebben a felelősségben osztoznak-e más tényezők is, azt csak ez illetékes faktorok minden részletre kiterjedő alapos vizsgálata fogja tudni eldönteni. Addig is a polgárság megnyugvással veszi tudomásul az üzemek szanálására irányuld javaslatnak a polgármester által történt gyors és pontos végrehajtását. Januárban kivételesen 14-én tart ülést a törvényhatóság klsgyülése és a közigazgatást bizottság Eger, január 7. A vármegye törvényhatóságának kiegyűlése és a közigazgatási bizottság minden hőnap 15-ik napján szokta tariani ülései í a vármegyeházán. Az idei első ülése, a januári azonban eltér ettől a terminustól,, mert Hedry Lőrinc dr. főispán és Okoliosányi Imre alispán ezen a napon akadályozva lesznek. Ezért a kisgyűlés és a köz- igazgatási bizottság januári ülését 14 én délelőtt tartják. Öt százalékról nyolcra emelték lel az Iparosok és kereskedők illetékét A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara teljes ülése. Eger, január 7. | Csütörtökön tartotta a miskolci $ Kereskedelmi és Iparkamara szó káscs évnegyedei teljes ülését, amelynek legfontosabb tárgya az 1933. évi költségvetés letár- gyaláss volt. Az slnöki olőter jesztések és jelentésekhez több felszólalás hangzott el, különösen azért, mert a kamarának még a múlt évben tett felterjesztéseire vonatkozólag a kereskedelmi minisztérium részé' ről eddig semmiféle intézkedés sem történt az ipari ős kereskedelmi sérelmek megszüntetésére. A költségvetésnél az eddigi 5%-os illetéknek 8%-ra való felemelését kellett javasolni. Az adőilep állandó csökkenése miatt az 1932. évben élig 50.000 psDgőt kitevő kamarai illeték folyt bs, amely összeg nem fedezte a 77.000 pengő évi szükségletet. Radii Károly és többek felszólalása után a teljes ülés a kamara esükeégleteicek, továbbá az ipari és kereskedelmi érdekek hathatósabb védelmének biztosítására ez illeték felemeléséhez hozzájárűlt, figyelembe véve azt a körülményt, hogy ez illetéktöbbletek a mai viszonyok mellett a legnehezebb helyzetben lévő kisiparosságot alig nehány fillérben érintik, mivel a 23.600 tagot számláló kisiparosságra és kereskedőkre a többletből mindössze 5—6000 pengő esik, a többit, 23—24.000 pengőt a gyáripar fizeti. Wittich Andor főtitkárt saját kérelmére 34 éves teljes szolgálati idejének kitöltésével a nyugdíj választmány javaslata alapján nyugdíjazták. ▲ felsőházi tagválasztások bejelentése után az ipari és kereskedelmi szakosztály egyhangúlag hozott javaslata alapján a tsljes üiés elfogadta Radii Ká- roíynak írásban b adott indítványát, hogy a felsőházi törvények az iparosságra és kereskedelemre vonatkozó sérelmes rendelkezései módosíttassanak ■ a 460 ezres létszámú ipari és kereskedelmi érdekeltségnek kamaránként egy-egy ipari és kereskedelmi felsőházi tagság biztosíttassák számarányukhoz képest. — Az indítvány alepjSn a társkamarákat hasonló állásfoglalásra kérik fel és együttesen terjesztik a kérelmet küldöttségi- leg a kereskedelemügyi miniszterhez. A h. főtitkár ezután bejelentette az Ipartestületek Országos Központja közgyűlési küldötteinek választási eredményét, mely szerint a kamarai körzethez tartozó 30 ipartestületben mindenütt a hivatalos jelöltek győztek. A minden 100 ipartestületi tagonként számba vett 1 egység alapján az összes 116 egységgel (11600 taglétszám) a rendes tagságra a legtöbb szavazatot Radii Károly líceumi nyomdaigazgató, az egri ipartestülat elnöke kapta. A póttagok közül öten, — köztük Valent Miklós egri póttag, — egyenlő ssava> z?toí kapván,a kereskedelemügyi minisztériumban sorshúzás utján fogják megállapítani a póttag- sági sorrendet. A forgalmi adőváltság kiépítése, a mérnöki képesítésnek az ipari szakképzettség igazolásánál való figyelembe vétele, a kereskedelmi és ipari alkalmazottak jutalmazása tárgyában előterjesztett javaslatok elfogadása után a délelőtt 10 órától délután 5 óráig tartó teljes ülés véget ért. A városi háztartás felülvizsgálatát befejezte a belügyminisztérium kiküldöttje A jövő héten az üzemek ügykezelésére kerül a sor. Eger, január 7. Ennek a hétnek az elején kezdte meg munkáját a városházán Hődy Sándor dr., belügyminisztériumi főtanácsos, aki arra kapott megbízást, hogy Eger város háztartási, pénzügyi és üzemi gazdálkodását felülvizsgálja és arról jelentést készítsen. Jelentette ez Eger, hogy ez a vizsgálat a vármegyei számvevőség bekapcsolódásával megkezdődött és a legnagyobb alapossággal és körültekintéssel folyik. Egy bét leforgása alatt a háztartás egész vonalán, — a pénztár revízióján kezdve, — befejeződött ez a munka. Természetesen ma még nincs módunkban ennek a vizsgálatnak az eredményét nyilvánosságra hozni. de mihelyt az ellenőrzéssel megbízott főtanácsos elkészül a revízióval, nemcsak a háztartás, hanem a városi üzemek ügykezelésénél is, tájékoztatni fogjuk az Eger olvasóit a vizsgálat adatairól. A mai napon mégegyezer átvizsgálják a háztartási és pénzügyi ügyvitelre vonatkozó iratokat és könyveket, a jövő hét elején pedig a minisztériumi kiküldött hozzáfog az üzemiek felülvizsgálatához. Ez a munka hosszabb ideig fog eltartani, mert előbb még tanulmányozni fogják azt a szakértői véleményt, amelyet vitéz Pétery István műszaki tanácsos készített a gépüzemeknél folytatott munkájának eredményéről. A szociális béke feltételei 1933-ban Vezető gondolatok a Rerum Novarum és a Quadragesimo Anno-ból. Eger, január 7. Elhangzottak az újévi köszöntők, megnyilatkoztak a gazdasági élet vezetői éa programmot adtak a politikusok, megjelölték az új esztendő új tennivalóidéi kijelölték az utat, amelyen haladni kell. Sok mindenféle szempont vezette ezeket a nyilatkozókat és augurokat s valameny- nyien hangoztatták, hogy az 1933-ik esztendő legsúlyosabb feladata aszociális béke biztosítása b ezzel kapcsolatban a gazdasági élet talpraáilítáea. Ebben a bajban a motorizá't emberiségnek ebben a nagy csődjében, a sokféle felfogás között még véletlenül is alig hallatszott olyan hang, amely igazi őszinteséggel mutatna rá ebből az iszonyú helyzetből a helyes kivezető útra. Nam ártana, ha a politikusok, a közgazdászok, a □ egy elmélettudósok tudomásul vennék végre szókét ez igazságokat, amelyeket a krisztusi tanításokból szűrt le az egyház • amelyek elfogadásável bizonyára sokkal hamarább lábolna ki az emberiség abből a mélységből, ahová a libsralizmus és más körülrajongott elvek taszították. Nasa árt, ha barátok és ellenfdak egyformán tudomásul veszik ezeket az elveket, a Re- rum Novarum éa a Quadragesimo Anno egyre gyakrabban citált tanításait és látják, hogyan gondolkodik a katolikus Egyház azokról a problémásról, amelyek ma leginkább égetnek ■ milyen | egyszerű, de hatásukban kiszá- | míthatőan [biztos orvosságokat j ajánl azokra a sebekre, amelye- | két a közgazdaság »tudósait vi- j lágsserte nem tudnak meggyőz gyítani tíz esztendeje. Az igazságos állam. Mindenek fölött áll az igazság, hogy ez állam nemcsak a gazdagokért, hanem a szegényekért is egyforma mértékben van. A dolgozó a természetes jog alapján nem lehet aiacsonyren- dübb polgár, mint a gazdag, hanem azonos joggal bíró egyén az államközösiég gondolatában. Ha tehát egy álbuinhözössségben az egyik rész javára, nem törődnek a másikkal, nem fordítanak gondot a dolgozó munkás védelmére, úgy az állam nem követelheti meg, bogy igazságosnak □evezzék, akkor midőn mindenki a maga tetszetősebb érdekét védelmezi benne. (R;r. Nov.) Mire valók a törvények. A szükséges törvények és rendeletek nem szolgálhatnak mentségül az állam részére, igazságtalan lépések megtételére. Az állam törvényei és rendeletéi az engedelmesség gondolatát szolgálhatják csupán, tehát föltételük az, hogy az őrök isteni törvény szellemében igazodjanak. (Rer. Nov.) Út a szociális békéhez. Ha az államban a közösséget alkotó egyének hibáiból eredő bajokat orvosolni akarják, két; •égtelen, hogy azon az úton ér
