Eger - napilap, 1933/1

1933-03-08 / 55. szám

Ä ß Ä 8 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA': 2 PENGŐ — EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KI­ADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYV- • NYOMDA — TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1V. évfolyam 5o. szám * Szerda # Eger, 1933 március 8 Adókönnyítések. A pénzügyi kormány a lulyos gazdasági helyzetre való tekin­tettel mindenképen arra törek­szik, hogy a gazdák és egyéb kisemberek terhein könnyítsen. Az előző héten egy kormány­rendelet leszállította a zálogle­velei kölcsönök törleiztőrészle- tét, most pedig újabb rendelet­ben a szegény emberek adóter- hén könnyített elég lényegesen, amikor a késedelmi kamatokat leszállítja és a többgyermekes családapák adóját a gyermekek számához viszonyítva csökkenti. Mindkét rendelkezés szociális megfontolásokból fakad és an­nak a törekvésnek a szolgála­tában áll, hogy adórendszerünk ■lentől jobban simuljon az ará­nyos, igazságos és szociális te­herviselés ideáljához. De még ennél tovább is megy a rendelet, amikor felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, bogy indokolt esetekben, különösen elemi csapások és károsodások esetén a következő esztendőknek augusztus 15 ik napjáig ugyan­csak 6°/o ős késedelmi kamat mellett engedélyezhet fizetési ha­lasztást és részletfizetést. Ily esetekben tehát az adőhátrálé- kos még akkor is csak 6% ké­sedelmi kamatot fizet 9°/* he­lyett, ha folyó évi adóját az év végéig ki nem fizette. A sokgyermekes családok ér­dekében az új rendelet a követ­kezőket írja elő: Azok a jöve­delem és vagyonadó alá nem eső adózók, akiknek négynél több gyermekük van, a terhűkre elő­írt földadóból, házadóbői és álta­lános kereseti adóból, valamint mindezeknek járulékaiból az ötö­dik és minden további gyermek után 5—5% os adómérséklésben részesülnek. Azoknál az adózók­nál, akiknek négynél több gyer­mekük van és jövedelmi adó­alapjuk a hatezer pengőt nem haladja túl, a szabályszerűen megállapított adóalapból az ötö­dik és a hatodik gyermek után 200—200 pengőt, azonfelül min­den további gyermek után még #00 pangót levonásba kell hozni. A csökkent adőalep természete­sen azzal az előnnyel is jár, hogy az alacsonyabb jövedelemadőtét alkalmazását vonja maga után. A kisbirtokosok és gazdák érdekében a pénzügyminiszter a húsz katasztrális holdnál nem nagyobb földhaszonbérlet után utáu fizetendő általáról kereseti adó és illeték kivetését és leró vását egyszerűsíteni fogja. Az adóvégrehajtás során eddig az ingóságok állagára kellett a végrehajtást folytatni. A mostani rendelet lehetővé teszi, hogy oly esetekben, amikor az ingődolog, vagy üzem haszonvételéből is kielégíthető a közadő tartozás, úgy a végrehajtást ne az ingó­ságokra vezessék, hanem ezek Az állami alkalmazottak és nyugdíjasok körében nagy meg­döbbenést keltett az a tegnap elterjedt hír, hogy a pénzügy­minisztériumban tervezetet ké­szítenek elő, amely szerint a köz­alkalmazottak és nyugdíjasok lakbérét egyesíteni akarják az alapfizetéssel. Ilyen módon burkolt fizetés­csökkentés keletkeznék, mert a nagyobb fizetés magasabb kere­seti adő alá esik. A közalkalma­Eger, március 7. A bor kétségtelenül legna­gyobb, utóbbi időben legkeser­vesebb problémája Egernek. Mig az ország más őstermelői vidé­kén a gabona a megélhetés döntő tényezője, Eger városa a borter­mésen és értékesítésen áll vagy bukik. Az elmúlt évek mindkét szempontból katasztrőfális hely­zetet teremtettek, mert vagy nem volt termés, vagy ez érté­kesítésben álltak elő olyan ne­hézségek. amelyeket nem tud­tunk leküzdeni s így nyakun­kon maradt a bor, s az eladási haszonvételére. E rendelkezés j folytán a kisgazda könnyebben mozoghat és gazdáikodhatik.mert az ingőságokat adő f jében ott ahol a gazdasági haszonvételből fedezni lehet az adótartozást nem foglalták le. De a rendelet a gazdasági ré­szes aratók és munkások járan­dóságát is mentesíti a végrehaj­tás alól, ami annyit jelent, hogy a gazdálkodó köztartozásai fejé­ben a részes munkások és a dohánykertészek megillető részét nem lehet lefoglalni. zottak jövedelme körülbelül 10 —12 százalékkal volna kevesebb az eddiginél. Az elterjedt hírek szerint az új rendszer május elsejétől lépne életbe. Az állami tisztviselők és nyugdíjasok köreiben lehetet­lennek tartják a lecsökkenteti jövedelmek újabb megcsonkítá­sát. Abban reménykednek, hogy a kormány semmi körülmények között sem járűl hozzá a pénz­ügyminisztérium szándékához. kényszerűség olyan árakat pro­dukált, ami még a termelési költségeket sem fedezte. A nagy készletek apasztását, következésként az egészségesebb áralakűláit a belföldi fogyasztás akadályainak (borfogyasztási adő. szeszkérdés, kartellek) meg­szüntetésén kívül nagy részben a kivitel lett volna hivatva elő­segíteni. Mit tett tehát a kivitel ? Fi­gyelve a Statisztikai Hivatal most megjelent adatait, kiderül, hogy a magyar borkivitel 1932- ben 167,749 hektolitert tett ki, kereken 60 ezer kektoliterrel kevesebbet, mint 1931 ben. Ha ak ötmillión felüli évi át­lagos termést számítjuk, ez a mennyiség igán csekély, ha pe­dig az egri borvidék szerepét vizsgáljuk a kivitelben, az ered­mény egyenesen elszomorító. — Az export az egyss borvidékek következő sorrendjét tünteti fel: 1: Alföldi borvidék 30'29 száza­lék, 2; Budafoki borvidék 2834%, 3: Badacsonyi 895%, 4: Gyön^ gyös—visontai borvidék 660% (11,070 hl.), 5: Tokaj—hegyaljai 6‘24%i 6: Soproni 4 86%, 7: Vil­lány—pécsi 3 59%, 8: Szekszárdi borvidék 217%, 9: Móri bor­vidék 176%, 10: Egri borvidék 2 67% (2800 hektoliter). Az egri borvidék után sorrendben kö­vetkeznek a somogy—zalai, bu­dapesti, neszmélyi, pest—nógrádi, Somlyói, miskolo—abauji, végül a nyírségi borvidék 015% alsó határral. A statisztikai adatok tehát azt mutatják, hogy Eger a tizedik helyen áll a magyar borkivitel­ben és a 167,749 hl. exportba mindössze kétezernyolcszáz hek- liter bort adott. Ez egyenesen megdöbbentő tény s h» magya­rázatot keresünk az egri szőlő­termelők anyagi romlására, a szőlőmunkálok nehéz viszonyai­ra, Eger alacsony kiviteli száza­léka részben megadja a feleletet. Most már esek az a kérdés, mi lehet az oka annak, hogy az egri bor iránt nincs exporlérdeklődés. Az egyik hibát ott jelölhetjük meg, hogy az egri bornak nincs kellő propagandája külföldön, ami kevés vol>, a szerencsétlenül sikerült magyar borházak temet­ték el. Da ha a többi borvidékek aránylag nagy exportjával ösz- szehasonlftást teszünk, be kell látnunk, hogy a hivatalos pro­paganda hiánya csak második helyre szorulhat. A világot be­hálózó borkereskedelmi szerve­zet megtalálja a jő árút, — ha megfelelő mennyiségben vásá­rolhat. És itt van a főhiba. Egerben nagyon sokféle bort termelnek, a nagykereskedelem szempontjából pádig nehézkesek a kis tételek. Ezen a hibán az egy típusra való lehető áttérés­sel kell segíteni, amire már évek óta próbálják rávenni termelő­inket az illetékes tényezők. Azt Hir szerint egyesíteni akarják a köztiszt­viselők lakbérét és fizetését A magyar borkivitelben csak 1*67 százalékkal szerepelt az egri bor az elmúlt év folyamán Míg Gyöngyös vidékéről 11 ezer hektolitert exportáltak, Eger vidékéről csupán 2800-at. Borkivitelben tizedik, mustkivitelben negyedik helyen állunk. Mi az oha a feltűnő hanyatlásnak?

Next

/
Thumbnails
Contents