Eger - napilap, 1933/1

1933-02-21 / 42. szám

Aha 8 fillér

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ -EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON : 11. — KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. ::

XLIV. évfolyam 42. vsam » Kedd « Eger, 1933 február 21.

01a] a tűzre?

A közvélemény még fel aem locsudolt abból a mélysége* megdöbbenésből, amely lelkére sza- fcadt a magyar bortermelés külföldi propagálásának afféle «ikersiló?, amilyenekkel Laekai úr igyekezeti a bortermeiéit ét a Btk, paragrafusait azonos nevezőre hozni, máris újabb panama áporodott illata füstölög a trianoni Magyarország szellőzésien levegőjébe. A változatosság kedvéért most a talpfától van újra szó, mint egykor régen a jobb időkben. Bor után kátrányolajról, a zürichi tízmillió után itthon elpanamácott százezrekről és milliókról. Budapest székesfőváros naponként hatvanezer ingyenebédet ad ki, az üzletek kirakataira fosztogató dühhal veti magát az őrjöngő éhség a mialatt a bolseviki izgatástól megvadított tömeg az Interna- oionálét énekelve villamosokat fordít fel Pestszentlőrincin, egy »befolyásos« kondottiérákból álló közkereseti társaság huszonkét pengőért adja el a MÁV-nak azt az olajat, amelyet potomáron vásárolt a csehszlovák területen. Itt »magysr ipar« lett a sibolt olajból, tán azért, hogy a panama ne maradjon egészen magában. Hogy ne csak a zsebünket fosztogassa, de kompromittáljon egy olyan mozgalmai is, amely azt hirdeti, hogy elsősorban magyar munkásnak adjuna kenyeret. Hát ez az olaj «ok sikerrel égette fel ezt a jelazőháborút. A vízzel kevert talpíaolfij még évekig fogja bűzös füstjével mérgezni annak a magyar közéletnek levegőjét, amely mindennap nyomasztóbban bat sípoló, beteg, már eilentállni is alig tudd tüdőinkre.

*

Laskai botrányainak kipattanásakor olyan elemi erővel tőrt ki a felháborodás, hogy azt hittük, már nincs többé jó össze- köttets», befolyás, sógorság és komaság, amely fedezhetné az élósdiek további garázdálkodását. S mialatt Lrskait letartóztatták, leplombált vagonokban tovább is szállították a deficittel küzdő Magyar Áliamvasútnsk a vizet. Vájjon mit gondolnak ezek a panamista urak : sohasem ke- rül elő az a szeges korbács, amely egyszer kiveri őket a magyar élet templomából? Jönni fog a korbács. Ők addig is csak öntsék a tűzre az olajat.

Egyelőre nem aktnálls az A] közigazgatási tervezet beosztása

Marad a vármegyei beosztás.

Eger, február 20.

Az egész ország sejtója foglalkozott azzal a hírrel, hogy a készülő uj közigazgatási törvény bét kerületre szándékozik osztani az országot. Ez a bír tu- lajdonképen a Magyári-féle racionalizálási terv nyomán indult útnak. A tervezetben az egyik elgondolás hét közigazgatási kerületre osztja fel az országot és a kerületek központjában Szombathely, Győr, Pécs, Budapest, Miskolc, Debrecen és Szeged állnának.

Az u'óbbi időben ez a terv állandó izgalomban tartotta az

ország közvéleményét ás főleg azokat a városokat, amelyek a tervezet u] területi beosztást sérelmesnek találták magukra nézve.

Az uj közigazgatási terv beosztásáról elterjedt hírek a belügyminisztériumban szerzett értesülésünk szerint egyelőre nem aktuálisak. Informátorunk szerint nincs munkában ez a tervezet s bogy később esetleg tor kerűl-e erre a területi beosztásra, erről nem nyilatkoznak oda' fenn, tehát nagyon valószínűnek látszik, hogy a reform gondolatával mégis foglalkoznak.

Török Kálmán és Venczell Ede prépostkanonokokat pápai prelátusokká nevezte ki XI. Pius pápa őszentsége

Eger, február 20.

Nemcsak városszerte, de az egész egyházmegyében, őszinte örömet keltett az a hír, hogy XI. Pius pápa őszentsége az egri főkáptalan két illusztris tagját, Török Kálmán prépostkanonokot és Venczell Ede prépostkanonokot, az egri érseki jogakadémia igazgatóját pápai pre- látussá nevezte ki.

A magas kitüntetés két minden tekintetben kiváló, köztiszteletben éllé főpap személyét érte. Papi erényeikkel, az egyház és a köz életében egy emberöltőn keresztül végzett hatalmas munkásságukkal, áldozatkész lelkületűkkel példaadő módon vilá- goskodtak paptársaik ■ a hívek előtt. Méltán koronázza be tehát egyházi és társadalmi működésüket a jelentős egyházi méltóság fénye, amely a mostan elnyert kitüntetés a pápa elismeréseképpen személyükre sugárzik. A szavak méltatása helyett azonban álljon itt a teltak felsorolása, amely rövid életrajzi adatokon át a legjobban megvilágítja a két kitüntetett fópap igazi érdemeit.

Török Ká’műn 1891 ben történt felszentelése után rövid ideig káplán, majd hitoktató volt Miskolcon, Gyöngyösön, majd öt évig az egri főszékesegyhfiz hitszónoka. 1899 ben lett gyöngyösi plébános. Tizenhat évi plébános- kodása alatt teljesen összeforrott gyöngyösi híveivel, akikért a gazdasági és kulturális emelkedés, valamint a hitbuzgalma és társadalmi szervezkedés terén igen sokat tett. Két cikluson át képviselte Apponyi-párti programmal a gyöngyösi kerületet az 1906-os és 1910-es választások során. Érdemei elismerésiül Gyöngyös díszpolgárává választotta s legutóbb utoát is nevezett el nevéről. 1915 ben lett egri kanonok s azóta vesz részt Eger minden társadalmi és kuitúrális megmozdűlásában.

1926 óta az Egri Egyházmegyei Takarékpénztár elnöke ■ mint ilyen a gazdasági helyzet leromlása folytán válságba jutott pénzintézet megmentője. Munkásságának eredménye, hogy a vidéki pénzintézetek közül az Egyházmegyei Takarékpénztár most a legjobban megalapozott intézetek egyike. Mint egyházjogász irodalmi téren jelentős

munkásságot fejtett ki s müvei: A kath. auioaomia; mozgalmak története Magyarországon 1848- tól napjainkig, A püspöki kosd- jutor állása, A magyarországi kath. egyházi vagyon tulajdonjoga igán becses adalékokat tartalmaznak a felvetett kérdésekre. Országosan elismert egyházi szónok, nemrégiben megjelent Pászíortüzek c. könyvét nagy tetszéssel fogadták. A jótékonyság terén igen sokat áldozott s a művészi szép szeretőiével igazi maecanása a magyar képzőművészetnek.

Venczell Ede 1889 ben szenteltetett pappá, káplánt állomásai Pásztó, Miskolc, Tiszafüred, Eger voltak. Hosszú évekig az egri rőm. kath. tanítóképző intézet igazgatója, az rgrí főegyházmegye tanfelügyelője, majd főtan- felügyelője. 1914-ben a Szent József fiúinternátus igazgatója lett ■ ezt az intézetet a legválságosabb időben nemcsak hogy fenntartotta a kivánalmaknak megfelelően, hanem átalakíttatta, újonnan berendeztette s a mai elismert nívójára emelte. Saját jövedelméből rengeteget áldozott erre a célra, anélkül, bogy pu ritán egyszerűsége folytán erről bárki tudomást szerzett voins. Mint egyházmegyeifőtanfelügye- lőaek igen nagy érdeme a felekezeti tanítói fizetések rendezése. Általában véve a tanőggyei s a tanítóság problémáival sokat és nBgy szeretettel foglalkozott, mint Az Egyházmegyei Tanítótestület elnöke is.

A tanügy iránt érzeti szeretőiét mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy a taníiőképzőintézet internátusa építkezési céljából a maga idejében hatalmas összeget 100 millió koronát adományozott.

1915-ben leit kanonok s a Szent Istvánról nevezett egervári prépost. 1928-ban ez Ersekfőpászlor az egri érseki jogakadémia igazgatójává nevezte ki s most ebben a minden eddigi működési körénél szebb és nagyobb jelentőségű pozíciójában páratlan buzgalommal ét a főiskoiai ifjúság ügyét felkaroló szeretettel viseli lelkén az ősi főiskola felvirágoztatásának ügyét.

Négy éves igazgatói működése alatt sikerült a jogakadémiát elsorvasztani akaró törekvésekkel szembeszállani s a főiskolát mied a belső rend, mind a hallgatók létszáma tekintetében eddig nem látott virágzásra emelni. 1981 -ben főegyházmegyei főesperes lett.