Eger - napilap, 1933/1
1933-02-18 / 40. szám
Ä H A 8 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA j 2 PENGŐ - EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1V. évfolyam 40. szám ♦ Szombat # Eger, 1933 február 18 A technika és rabszolgaság. A mai abncrmis idők nagy ei- ienlmocdáseihoz tartozik, hogy amikor a technika népről napra Jobb, kényelmesebb és gyorsabb közlekedési eszközöket bociét rendelkezésünkre és amikor a kenyérmagvakbói, meg a lsgfou- toiaba ipari nyersenyagokből eddig elképzelhetetlen mennyiségek vannak felhalmozva a viliig különböző pontjain, az emberiség jőrésze nyomorog és 22 milliót meghalad a nyilvántartott munkanélküliek száma. Sokan az emberi élet mecha- nizfilásében látják a bajok főokát. De vájjon, tényleg az élet mechanizálása, a technika, a gép szülőoka-e a világválságnak ? Vájjon tényleg a technika-e a hőse ennek a gazdasági és társadalmi tragédiának? A technika célját és lényegét illetőleg nagyon eltérők a felfogások. Amikor b technikát tesszük felelőssé a gazdasági és társa- delmi válságért, rendszerint megismétlik azokat a panaszokat is, amelyeket régen hangoztatnak a technika, illetve az emberi élet mechanizálása ellen. A technika — mondják — rabszolgává teszi az embert, kényszeríti az emberhez méltatlan, lelket és testet ölő, egyforma automatikus munkára, kiöli az emberben a szellemet és megfosztja az alkotás örömétől. Amint a Bzociálisták apostola, Marx mondja: «a gép a munkást rész emberré bontja, a gép tartozékává alacBonyítja le«. Azt mondják : a technika a munkásoknak százezreit foglalkoztatja egészségtelen gyárbe- lyiségekben, a bányák mélyében és az embereknek százezreit gyűjti össze a nagyvárosok napfényt és levegőt nélkülöző egészségtelen bérkaczárnyáiban. Akik ilyen könnyen dobálóznak e kifejezéssel «rabszolga», amelynek hallatára ma borzalom tölti el lelkünket, azok elfelejtették a rabszolgák rettenetes szenvedéseit a régi Babylon építéseinél, az egyiptomi piramisok emelésénél és azokat a jeleneteket, amelyekben a római latifundiumokon, korbáccsal hajtották a felügyelők a rabszolgát mezei munkára. Azok nem gondolnak azokra a szerencsétlen rabszolgákra, akik napestig forgatták a nehéz malomköveket, de bekötött szájjal, nehogy éhségtől gyü- tőrten a lisztből ehessenek, avagy az evezőpsdhoz láncolva hajtották a gályát, 8mfg meg nem váltotta a halál őket. A középkorban sem volt rő- zsásabb a helyzet. Általában. A különbség legfeljebb az volt, hogy a rabszolgák helyét a jobbágyok váltották fel. És ha bár Eger, február 17. Ismeretes, hogy a kormány a 40 millióra tervezett belső bölcsön keretében 15 millió pengőt bért a nagybirtoktól. A részletek megbeszélésére a napokban bizalmas értekezletre hivta meg Imrédy Béla pénzügyminiszter a legnagyobb birtokokat. A terv az, hogy a 15 millió pengős kölcsönt egymillió hold tehermentes nagybirtokra osztják szét. Holdanként tehát 15 pengővel járulnának a negybir- tokoiok ehez a kölcsönhöz és az értekezletnek az volt a célja, hogy ezt az egymillió holdat a tulajdonosok szerint megállapítsa. Ez a teher nem mondható tűióriási tömegek dolgoztak, — az ő- és középkorban is — technikai alkotásokon, a technika nem gyakorolt nagyobb hatást a tömegekre. Lényegesen megváltozott a technika szerepe az emberiség, társadalmi és gazdasági életében, amikor a XVII. század utolsó negyedében a gőzgép, az első mérföldkő a tudományos géptechnika hirtelenül, gyönyörűen ívelő útján. ságosan nagynak, mert ezer holdra tizenötezer pengő esik. Az állem a kibocsátandó pénztárjegyeket három év múlva váltja vissza, tehát a hitelműveletnek három éves finanszírozásáról van sző. Pénzügyi körökben számítanak arra, hogy a földbirtokosok egy része készpénzben tudja a kölcsönt folyósítani, a többire vonatkozólag pedig a lebonyolítást ugyanúgy tervezik, mint a- hogyan az ipar kölcsönét finanszírozza az Ipari Munkaszervezési Intézet. Valószínűen ezt a feladatot az altruista pénzintézetekre bízzák, amelyek ennek megfelelő hitelkeretet kapnak a Nemzeti Banktól. Isten ellen. Mert minden politikai, társadalmi, gazdasági küzdelemnek ez az igazi alapja: a hit harca a hitetlenséggel. Oroszország, Spanyolország, Mexico igazolják, hogy milyen mérhetetlen érték-pusztulás jelöli a hitetlenség ideig-őráig tartó diadalait. Valaha fegyverrel kezükben szálltak síkra Krisztus vitézei a hitetlenek ellen, ma együnk tisztánlátásával és szívünk szeretőiével kell megvívtunk a modern élet új keresztes hadjáratát. Szavai lenyűgöző hatást váltottak ki a hallgatóságból, amely percekig ünnepelte az illusztris előadót. Dr. Barsy István ügyvéd »A cioportvezetők szerepe a KatolihuiNépszövetiégbec« című előadásában azokat a szempontokat ismertette, melyek szükségessé teszik, hogy a klérus vezérlete alatt világiak vívják meg a katolikus kötélét harcát, amely nem a templomokban, hanem a fórumon fog eldőlni. Eddig csak védekeztünk a liberalizmus támadásai ellen, most itt az ideje, hogy az aktív katolikus közéletet követeljük. Előadása után az elnök szzal a kérelemmel zárta be a gyűlést, hogy a pénteki és szombati előadásokon is pontosan 1/i6 órakor jelenjenek .meg a hallgatók. w Egymillió bold tehermentes birtokra osztják fel a tizenötmillió pengős állami kölcsönt Mérföldkő az egri katolikus szervezkedés útján A Katolikus Népszövetség Egri Csoportja előadássorozatának első estje. Eger, február 17. A legtökéletesebb siker jegyében folyt le a Katolikus Nép- szövetségEgriCsoportja előadássorozatának csütörtökön megtartott első estje. Eger egyházi és világi előkelőségeinek vezetésével ziűfolásig megtöltötték a Katolikus Népszövetség líceumi termét a társadalmi egyesületek képviselői és a város összes társadalmi rétegeiből alakult közönség. A gy ülést Art« lonEndre püspök, a Katolikus Népszövetség heves- megyei osztályának elnöke nyitotta meg, kegyelete* szavakkal emlékezve meg az ország nagy halottjáról, gróf Apponyi Albertról, aki nemcsak a magyarságnak, de a katolicizmusnak is törhetetlen erejű harcosa volt s akit ezért állított a pápa öizentsége az Actio Caiholioa élére. Utána dr. Kürti Menyhért c. tanker, főigazgató tartott filozófiai mélységekben gazdag előadást »A világnézetek harci« címer. Nemcsak hittel, da az igazságok erejével felfegyverkezve kell abba a harcba indulnunk — mondotta — amelyet a történelem évezredekre utaló tanulsága szerint a Gonosz vív az Negyven mimos hitelt kap a kisipar. A kereskedelemügyi saioiizté* riumban ma fontos tanácskozás volt, amelyen a kisiparnak nyújtandó segítség módozatairól folytak megbeszélések. A tanácskozás során kialakult az a felfogás, hogy a legrövidebb időn belül segítségére kell sietni a halódó kisiparnak a erre a célra 40 millió pengős hitelt szavaznak meg. Nagy sztrájk Győrött. A győri textilművek gyártelepén csütörtökön 800 munkás közül 650 nem állott munkába, A sztrájkot azzal indokolják, hogy a gyár a Bedaaux rendszert akarja bevezetői. Ezz9l szemben a gyár vezetősége kijelentette, hogy irrfl sző Bites, ellenben azt akarják, hogy egy munkás az eddigi két szövőszék helysts j egy kisegítő munkás alkalmazá- > sávéi 4 szövőszéken dolgozzék.
