Eger - napilap, 1933/1
1933-02-14 / 36. szám
2 EGER 1983. február 14 hatalmas* összegeket befizették, most már még több joggal követelhetik, hogy kívánságukat a kormány honorálja. A városok egy része ezt a Kedvező alkalmat kihasználva már meg is tette a szükség?* lépéseket és legutóbb Debrecen polgármestere is fel- terjesztést intézeti a belügy é* pénzügyminisztériumhoz, kérve, hogy a Speyer kölcsönre fizetett 1250000 pangót utalják vissza Dabreces városának. Eger város vezetősége is felírt ebben sz ügyben a kormány* hoz é* remélhető, hegy méltánylással fog találkozni. Akkor, &- mikor a város elsősorban a kormány által ráoktrojált Spsyer kölcsön miatt jutott abba a nehéz helyzesba, amelyből igen nehéz lasz kilábalnia, nem túlzott követelés fnnek a kérésnek teljesítése. Különöstn ha tekintetbe vesszük hogy ha valamelyik magyar városnak, akkor Eger nafc igazán szüksége volna arra az összegrp, amelyet a kormány esetleg ki fog utalni a közületek számára a trauszferalapbő). Elutasította az igazoló választmány a városi választás ellen beadott fellebbezést Eger, február 13. A városháza kisíanficstermé- bsn ma délelőtt 11 órakor ttr- toita ülését Okolicsányi lore alispán elnökletével a városi ígazoló-váiatztmány, hogy a decemberben lezajlott választások ellen beadott fellebbezéseket lé- tárgyaljé. A maklém negyed választási eredményét ugyanis Veres Miklós és Kakuk Ignác megtámadták és ez alispánhoz beadott fellebbezésükben azt állították, hogy a szavazőkörletben még négy őrá után is, amikor pedig már a szavazást le kellett volna zárni, még mindig fogadtak el szavazatokat. Az igazoló választmány körülbelül 20 percig tartő tárgyalás után a fellebbezést elutasította. Határozatában kimondotta, hogy a választásnál szabálytalanság nem történt, mert négy óra után csak azok szavazhattak le, akik a sz*vözóhelyi«égbea tartózkodtak. Ilyenformán a választás megsemmisítésének semmi törvényes alapja nem léván, a fellebbezést el kellett utasítani > a nagy számban felvonultatott tanúk kihallgatáséra sem volt szükség. Április 15-ig újjáalakítják az egyházközségi képviselőtestületeket az egri egyházmegyében A Kath. Egyházközségek Igazgatásának Szabályzata 21, §-a akként intézkedik, hogy ez egyházközségi képviselőtestületi rendes- és póttagoknak a fele há- romővenkint kilépjen a képviselőtestületből és pedig az első alkalommal ez elnök által a kép viselötsstülsti gyűlésen eszközölt sorshúzás útján. Az így megüresedett képviselőtestületi rendesés póttagsági helyek választással töltendők be. Az egri egyházmegyében ez egyházközségek általában ez 1930. évben alakultak meg és általában ugyanennek ez évnek március Szerbia katonai segítséget nyújt Romániának, ha az országban forrongás törne ki. Bécs, február 13. A Reuter ügynökség jelenti. Most pattant ki a híre annak a fontos megegyezésnek, amely a legutóbbi bukaresti látogatás alkalmából Károly román és Sándor jugoszláv király között létrejött. Arról van sző, hogy Ju- goizlfivia arra az ssetre, ha Romániában zavargások törnének ki, katonai segítséget nyújt a rohavában folytatták le a képviselőtestületi {választásokat, így tehát a hároméves képviselőtestületek a Szabályzatnak megfelelően most Euegűjít'mdők lennének. Az egységes eljárás okából és a nyilvántartás megkönnyítése céljából azonban szükségéé, hogy sz összes egyházközségi képviselőtestületeket, tehát azokat ir, amelyeknek három éve még nem telt le, egyidőben újítsák mag. Az ÉrEekföpísztor, most kiadott körlevelében el is rendelte a képviselőtestületek újjáalakítását b a választások végső batáridejét Őprilisl5-ben jelölte meg. mán kormánynak a forradalmárok áveréséhez. A megegyezés kötése abból az alkalomból pattint ki, hogy Románia egész területén forradalmi hangulat uralkodik éa állítólag csak rövid idő kérdése a király detroaizáláse. A megegyezői nyilvánosságra- hozásával valószínűleg a forradalmi hajlandóságú népet akarják leszerelni, amely a román katonaságtól már nem tart, mert a hadseregben is forradalmi hangulat uralkodik. % «SV-X. <N>«S>V *V>C Hasznos tudni hogy SCHMIDTHAUEi iieserüvizG nemcsak a legjobb természetes hashajtó, de kiöblítési szerepénél fogva gyorsan eltávolítja a káros baktériumokat a szervezetből. Rövidesen Egerbe hozzák a kommunizmus alatt meggyilkolt Mészöly Géza őrnagy gyilkosait 14 év után egg névtelen levél hívta fel a hatóságok figyelmét a bujkáló gyilkosokra. Eger, február 13. A kommutiizmui alatt elkövetett alávaló gyilkosságok sorában is egyike volt a ^kegyetlenebbeknek Mészöly Géza őrnagy meggyilkolása, akit Eger- ban, a Tihaméri vasúti őrház előtt valőságoi embarvadftszat után öltek meg a proletárdiktatúra bérencei. A feommün bukása után hosszú ideig keresték a gyilkosokat, azonban nem sikerült őket kézrekeríteni. Mészöly Gézának az volt a bűne, hogy meg akarta buktatni Egerban a véres proletár uralmat s ezért kellett neki meghalnia. Meggyilkolásának hiteles történetét az 1919. szeptember 12 én megjelent Egri Népújság írta meg, a komrnün bukása után, a következőkben : 1919. május 2.-án a régi katonák Mészöly Géza őrnagy vezetésével meg akarták buktatni Egerben a kommunizmust. Az akcióról azonban idöelőtt tudomást szereztek Budapesten, a- honnan Tormási zászlóaljpa- rancsuok vezetésével egy terror csapatot küldtek le Egerbe. Ennek a különítménynek az volt a feladata, bogy az egri katonák mozgalmát vérbe fojtsa és kommunista uralmat megerősítse. A terrorcsapat közeledtének birére Mészöly őrnagy paranoiára felszedték a vasúti sio6ket, a vörös katonák azonban gyalogszerrel bevonultak a városba és az ellenforradalom vezetői menekülni voltak kénytelenek. Menekülni akart ^Mészöly őrnagy is. Feleségével és egy főhadnaggyal szakadó esőben, sötét éjjel kísérelte meg a menekülési, az irányt azonban eltévesztették s a Tihaméri vasúti örházhoz jutottak, amelyben egy Fiosőr József nevű kommunista vasúti őr már több Lenin-fiut is elbújtatott. Mészöly bekopogtatott az őrház ablakán, majd a vasúti őr hívására bement a szobába. Az ajtó mögött kihúzott szuronnyal várta az egyik terrorista s amint belépett dulakodni kezdett vele s rövid birkózás után leszúrta az őrnagyot. A lulyosau sebesült Mészöly kiszabad! otta magát és menekülni igyekezett az udvaron át, azonban a teirorulák utána rohantak és több lövéssel iete- rítatték. Mikor az őrnagy már a földön holtan feküdt, rohamkéseikkel még akkor is több helyen összeszurkálták. MészölynS néhány lépésnyire a vasúti sínek között állott e onaan volt kénytelen végig nézni férje kegyetlen meggyilkolását. Mikor a sebesült Mészöly minekülni próbált 8 üldözői gyilkos lövöldözést kezdtek, a szerepeié Jen asz- ■zony idegei felmondták a szolgálatot s ájultsn rogyott össze. Az őrnagy holttestét a Lanin- fiűk teljesen levetkőztették, ruháját és értékeit pedig elrabolták. Mikor felesége magához tért, a terroristák ez asszonyra is ráfogták a fegyvert, s durva szidalmak között mondották neki: *Férjét a hullakoosi már elvitte, de vérét amott még megnézheti.* A bestiális gyilkosságot a kommunisták igyekeztek eltussolni és azt a bírt terjesztették, hogy Mészöly őrnagy megzavarodott elmével maga kezdett lövöldözői s az akkori kommunista lapoknak meg sem voll szabad említeni az esetet. Tizennégy évig bujkáltak homályban az embertelen gyilkosok, míg két hónappal ezelőtt egy névtelen levél fel nem hívta a hatóságok figyelmét azokra, akik 1919 tavaszának egy viharos éjszakáján kegyetlenül megölték az egri ellenforradalom hősét. A budapesti főkapitányság hosz- szű ideig tartó nyomozás után szombaton délelőtt kézrekerítette egy újpesti borbély személyében az egyik volt vörös katonái, aki rövid t8gadfis után beismerte, hogy valóban ott volt Mészöly őrnagy meggyilkolásánál, ő azonban nem használta fegyverét, az őrnagyot két társa lőtte agyon.
