Eger - napilap, 1932/2
1932-07-30 / 171. szám
2 EGEK 1982. július 3q. a súlyos helyzetre mázként i> megtörténhetik. De azt őszintén megmondhatjuk, hogy megoldást kell találni magának az iparos és kereskedő társadalomnak arra vonatkozólag, hogy mint sok más helyen, úgy a kereskedelem és ipar terén is szabályozni kellene az uj műhelyek és kereskedések megnyitását. Erre az utóbbira biztosan sokan azt felelik, hogy hát nem lehat ám a szabad ipar és kereskedelem idején kinai falat, korlátokat emelni. Igazuk is van ezeknek, mi a magunk részéről szintén a szabad ipar és kereskedelem mellett törünk lándzsát, de aki komolyan gondolkozik, az látja és tudja, hogy most kivételes helyzetben van az egész világ, minden megfordult, ami azelőtt szabad volt, ez ma gúzsba van kötve. Ilyen körülmények között tehát reméljük, hogy a vidék iparos és kereskedő társadalmának nagyrésze a józan belátás alapjára fog lépni és nem dől ba annak a demokrata propagandának, amely sztrájkra buzdít és amelynek más célja nincs, minthogy egy pár ellenzéki képviselőnek politikai karrierjét megalapozza. A magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalások döntő stádiumba Jutottak Budapest, július 29. A magyar-osztrák keraskedel- mi szerződéses tárgyalásoknak, most van a döntő napja Báciben és így érthető érdeklődéssel tekint a magyar gazdaközönség a tárgyalások elé. Az eddigi megállapodások szerint a magyar delegáció — tekintet nélkül a folytatólagos tárgyalások eredményére — szombaton hazaérkezik Budapestre és a két delegáció a jövő héten Budapesten folytatja tanácskozásait. A modus vivendire vonatkozó megállapodásokat, amelyeket még a múlt héten Budapesten parafáit a két delegáció, az osztrák kormány még mindig nem parafálta és így e pillanatban bizonytalan, bogy a modus vivendi mikor léphet életbe. Osztrák részről — bécsi jelentések szerint — azt hangoztatják, hogy a modus vivsndi pa- rafálása előtt a két delegációnak meg kell állapodnia véglegesen legalább a kereskedelmi szerződés alapelvei tekintetében. A tárgyalások továbbra is barátságos hangulatban s a megegyezésre való törekvés jegyében folytatódnak és az alapelvekre vonatkozóan élesebb ellentét már nincs a két álláspont közt. Drágulni fog a cukor Eger, július 29. A cukorfronton újabb meg lepetésre lehet számítani. Arról van ugyanis sző, hogy a cukor- nagykereskedők egy nagyobb csoportja szeretne kizárólagos jogot szerezni arra, hogy ők lássák el a kiskereskedelmet cukorral. Ez az újabb ügyeskedés tulajdonképen a vásárlő ellen irányul, mert a szabadkereskedelmet akarja a cukorfronton megakasztani. Ha ez tényleg bekövetkezik, mi szegény vásárlók fogjuk meginni ennek a levét, mert valószínűnek látjuk, mint beavatott helyről értesültünk hogy a cukor ára rövid időn belül emelkedni fog. Egerbe lehet-e még hozni a „Hungária-puccolan“ gyártelepét ? Augusztus végén kerül piacra az uj egri cement, s a cementkartel máris árleszállítással védekezik a kartelenkívűli árú ellen. Az egri vár kazamatái is puccolanból készültek. Eger, július 29. Az elmúlt héten adtunk hírt arról a szenzációs felfedezésről, amely a tihaméri HellebronSh- telken egy új camentanyagothozott napfényre. Az új trass ca- ment neve puccolan és rendkívül előnyös tulajdonságai vannak. Évekig tárolható, sav- és vízálló s ami a legfontosabbak közé tartozik a mai gazdasági viszonyokat tekintve, — jóval olcsóbb, mint a MÁK vezérlete alatt álló cementkarteil árúja. Az új cementet a Hungária Műtrágyagyár bányássza és minden remény megvan arra, hogy már az első évben 10 ezsr vagont tud forgalomba hozni még abban az esetben ir, ha a belföldi piacot látja el. Igaz, hogy Magyarország múlt évi cement- fogyasztása 16 ezer vagont tett ki és így az első pillanatban tűi optimisziibusnak látszik az űj árú ilyenmértékű előretörése, azonban a puccolan olcsósága arra komoly alapot ad, különö sen ba hozzávesszük, hogy a megbízható és olcsó árú fokozni fogja az építkezési kedvet s így a fogyasztást is. A puccolan azonban nemcsak belföldi piacra készül, hanem exportárú is, azokra a helyekre, ahová nem gr&vitál a német és olasz hasonló összetételű cement. Az űj cementről igen érdekes cikket közöl a Magyar Közgazdaság legutóbbi száma. A cikk írója megemlíti, hogy az ilyenfajta trass cementeknek milyen nagy műltjuk van az építkezés történetében. Már a rómaiak csatornaépítésre használták fel ezt az anyagot s ezek a csatornák, ba most napvilágra kerülnek, talán még tartősabbak és ellenállóbbak a természet viszontagságaival szemben, mint lefektetésük idején. Az egri vár kazamatái, amelyeknek tökéletes épsége csodálatba ejti a szakembereket, szintén egervidéki puccolánból készült. Mega az any8g évszázadok óta puha kő alakjában, mintegy tu- faszerű anyag, meglehetősen népszerű a környéken és sok ház is épült belőle. A puccolan tehát nagy versenytársa lesz a portland- és bauxilcamentnek. A MÁK-nak és az Egeresednek, a cementkartel vezetőtagjainak nagy gondot okoz a váratlanul támadt ,konkurrencia és mivel a puoaolan piaci megjele-« nése augusztus végén várható, a kartelben -megindultak a tanácskozások az árak védekező leszállítására. Nekünk, egrieknek azonban az olcsőság nagy nemzetgazdasági érdekén kívül szűkebb és fontosabb érdekeink vannak a pucco- lannal kapcsolatban. Ezt az érdeket ismerte fel a Makiár II. negyedi rőm. kát. földműves olvasókör, amikor városi közgyűlés elé viszi a lakosiás kívánságát, hogy a Hungária Műtrágyagyár a cementgyárat Egerben, az anyag termelő helyén állíttassa fel. Munkaalkalmat, keresetet jelentene ez az egri népnek, ami a mai viszonyok közt arannyal sem mérhető érték, ezért a város vezetőségének mindent el kell követnie, hogy a Hungáriát megnyerje a kívánságnak. Ez kétségkívül nem lesz köny- nyű dolog, mert a legerősebb eszköztől, a szerződéstől már elesett a város. A feltárás előkészületei olyan csendben folytak, hogy a város már osak akkor vett róla tudomást, amikor a föld tulajdonosa megkötötte a Hungáriával a szerződést, holott a feltételek közé talán sikerült volna beszorítani az egri cementgyár létesítésének kötelezettségét is. A Hungária ennek eleget tett volna, snert aránylag kis terhet jelent, ami miatt nem lett volna okos kockáztatni a nagyszabású tervet. Ma már felépültek a Hungária budapesti telepén azok az épületek, ahol a cementet gyártani fogják. A gépek legnagyobb része is megérkezett s már csak néhány fontos alkatrész felszerelésére van szükség. Hír szerint a gyár 8—10 napon belül megkezdi teljes erővel az üzemet. Kevés a valószínűsége annak, hogy ilyen körülmények között a Hungária, pusztán szociális kívánságokra hallgatva, honorálja Eger kívánságát és rekonpenzá- ció nélkül otthagy egy hatalmas összegű beruházást, viszont a város nincs olyan helyzetben, hogy a Hungáriát kártalanítsa. Ha tehát a város tesz is valamit ebben ez ügyben, az már csak az erkölcsi megnyugtatás érdekében történhetik. A magyar gyümölcs hazai fogyasztásának problémája A váratlanul ránkszakadt osztrák vámháború újból meggyőzött bennünket arról, hogy az emberiségből kiveszett az évszázados kapcsolatokon nyugvó jószomszédi viszony. Bár minden nemzet érzi a gazdasági elzárkózás átkát, mégis nem törekszenek a gazdasági kiegészülés útjait kiépíteni, hanem az adok- veszek törvényének kigúnyolásával arra törekednek, hogy saját terményeiket ráerőszakolván a szomszédra, attól lehetőleg minél kevesebb árut vegyenek át. Ezt a visszás állapotot különösen súlyosan érzi a magyar nép, amely mezőgazdasági terményeinek feleslegével csak a külföldi piacokon tud boldogulni, mely piacok pedig ma — ép- | pen a két legközvetlenebb szomszéd, a cseh és az osztrák elzárkózás miatt — számára elveiz- tek. Azok az intézkedések, amelyekkel a kormányhatőságok, a Nemzeti Bank és a Kiviteli Intézet, arra törekedtek, hogy az osztrák határzár következtében piacainkon visszamaradt zöldség- és gyümölcsmennyiségek más külföldi államokba, főként Németországba, Svájcba és Lengyelországba szállíttassanak, késedelem nélkül érez'ették hatásukat. Gyümölcs- és zöldségtermelő piacainkon higgadtan ítélték meg a beállott súlyos változást. Kereskedelmünk, átérezve a helyzet komolyságát, messze- [ menőleg sietett a kereskedelmi
