Eger - napilap, 1932/2
1932-07-24 / 166. szám
2 1982. július 24 EGEB »4» >,»»*****-** A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara íparosszakosztálya letárgyalta 1932. évi VIII. L-c. végrehajtásáról készült rendelet- tervezetet A miskolci Kereskedelmi és | Iparkamara iparosizakosztálya csütörtökön letárgyalta az Ipar- testületekről és az Ipartestületek OrszágosKözpontjáról szőlő 1982. évi VIII. t. c. végrehajtásáról a kereskedelemügyi miniszter által készített rendelettervezetet. A Kereskedelmi és Iparkamara által készített és előterjesztett észrevételek, továbbá az Ipar- testületek Országos Szövetsége által június 19. én a nagyobb ipar testületek elnökeinek részvételével Budapesten tartott értekezleten elfogadott módosítások, valamint az Egri Ipartestület részéről beküldött, 19 paragrafusra vonatkozó, részben módosító, részben újabb módosításokat tartalmazó indítványa, beható vita tárgyát képezte. Kívánatos volt ez azért, amennyiben a törvény 1—60. §-ainak több rendelkezése nem elégíti ki ez iparosságot, hatásköri összeütközésre is adhat alkalmat. Az iparosszakosztály bz Ipartestületek Országos Szövetségének határozatai és Radii Károly javaslata alapján a minisztérium által készített Ipartestülelek alapszabálya és az Iparteslüle- tek Országos Központja alapszabály tervezetét tárgyalás alapjául sem fogadta el felületes és hézagos összeállítása miatt és kimondta, hogy az országos központi szerv és a kamarak együttesen dolgozzák ki mindkét alapszabály tervezetet. Ezután tárgyalás alá vette § ónként a végrehajtási utasítás rendelkezéseit. A 15., 16., 20., 22 —24., 31-34., 41., 43., 47—49 §-ok rendelkezéseit változatlanul elfogadta. Élénk vita indult meg a többi pontoknál a kamara képviselői és az iparos-szakosztály részéről. Elfogadta a kamara módosító javaslatát a 2, 3, 5, 11, 18 §-aira vonatkozólag, elvetette a 7, 10, 14, 17, 25, 26, 30—34, 44 és 45 § okra vonatkozó módosításokat, ezzel szemben elfogadta az Ipar- testületek Országos Szövetségének és ez Egri Iparteatületaek részben módosító indítványait Radii Károly javaslata alapján. Erős vita tárgyát képazte különösen a kamarának a 7, és 44 §-aira vonatkozó javaslata az Egri Ipartestület ellenkező javaslatával szemben. A kamara érzékenykedéso a 7. §-nál nem helytálló, amennyiben a végrehajtási utasítás az ipartestületet ipar- hatósági teendők végzésére utasítja, így átiratában, megkereséseiben kétségtelenül egyenjogú hatósági szerv a kamarával. A kamara az ipartestületi jegyzőknek a kamarákban tartandó időközi tanácskozásokon a kötelező megjelenést kívánja biztosítani ipari közigazgatás, ügyvitel, stb. kérdések egyöntetű állásfoglalás szempontjából. — Ezen törekvés ellen is állást kellett foglalni, mert teljesen felesleges, hogy az ipartestületi jegyzők esetleg a kamarák befolyása alá kerüljenek. Ugyancsak erős vita fejlődött ki a 44. §-nál a kamara indítványával szemben, hogy a központba a kamara által kiküldendő választmányi tagot függetlenül a törvény rendelkezésétől, hogy közgyűlési kiküldöt-e az illető vagy nem, külön választhassa meg. A samara aggodalma és indokolása nem helytálló, sőt ellenkezőleg, aggályos. A törvény rendelkezése helyes, hogy csak a közgyűlési kiküldöttekből választhatók a választmányi tagok, az egyedüli biztosíték, hogy a választmányba a kamarák részéről kizárólag iparos kamarai tag választassák meg és pedig lehetőleg az iparosszakosztályi elnök. Az iparoiszakosztály az Egri Ipartestület részéről beküldött módosításokat Radii Károly indokolása alapján a kamara javaslatával szemben egyhangúlag elfogadta. Az ipartestületeknek észrevételei és a kamarák iparosszak- osztályainak határozatai alapján a törvény végrehajtásáról szóló rendelettervezet a kereskedelemügyi minisztériumban a kamarák és az érdekképviseletek július hó 29. és 30. napjain együttesen tartandó értekezletén fog letár- gyaltatni. Az elfogadott végrehajtási utasítás alapján semmi akadálya nem lesz annak, hogy a miniszter a közgyűlési kiküldöttek választását rövid időn belül elrendelje, megalakulás után az Ipartestületek Országos Központja működését megkezdhesse. Felelősségteljes hivatásában első és legfontosabb kötelességének fogja tartani, a tönk szélén álló, a legnagyobb nélkülözések között élő kisiparosság talpra állítása, megélhetésének biztosítása, az elviselhetetlen közterhek csökkentése és a végrehajtások felfüggesztése érdekében, a miniszterrel való közvetlen kapcsolata alapján mindent elkövetni a sorozatos sérelmek megszüntetésére, nehogy a vágpusztúlás fenyegesse a jobb sorsra érdemes kézműves iparosságot. R. 180 egri háztulajdonos a vizdijak 50 százalékos leszállítását kéri a várostól »Vigye keresztül a város, hogy a vízdíjakat ne adóztassák meg.« Eger, július 23. A háztulajdonosok helyzete ma egyáltalán nem mondható túlrőzsásnak. A jövedelem állandóan csökken és a csökkenőét nem követi, vagy csak lassan követi a közterhek némelyikének (házadó, pőtadők) leszállítása, vannak azonban olyan közszolgáltatások, amik változatlanul állanak fenn, hozzájuk járul azonban még a szociális terhek egyre növekvő súlya. Ilyen körülmények között az egri háztulajdonosok 180 háztulajdonos aláírásával kérelmet intéztek a város képvi selőtestületéhez, hogy a vízdíjakat ütvén százalékkal mérsékelje s a leszállított dijakat közvetlenül a lakóktól szedje be. Az utóbbi kívánsággal azt a régi sérelmet akarják orvosolni a háztulajdonosok, hogy a törvényes rendelkezések szerint a vizdíjat a tulajdonos jövedelmeként kell kezelni, tehát meg is adóztatni, holott a háztulajdonos csak pénzhordó a lakó és a város között, és ebből semmi haszna nincs. A kérelem valószínűleg már a legközelebbi közgyűlés elé kerül, ős elintézése tekintetében jóslásokba nem bocsátkozhatunk. Nem tartjuk azonban valószínűnek, hogy a város a kérelmet a költségvetés felborítása nélkül teljesíthesse. A vizdijak (alapdíjak nélkül) beállított költség- vetési jövedelme közel 70 ezer pengő, tehát a háztulajdonosok kérelme 35 ezer pengőt tesz ki, ami több, mint a vízművek személyi illetménye. A víz és csatornaművek jövedelméből a legszűkebbre szabott dologi kiadásokon felül a két Speyer kölcsönt, a szőnsavtala- nítást és a csatornaépítés többlet- költsége miatt felvett 150 ezer pengős kölcsönt amortizálja a város, emellett azonban a háztartás céljaira is kénytelen az üzemi pénztárt igénybevenni az adójövedelmek ba nem folyása miatt. Még ha a háztartásnak nem is volna szüksége az üzemi pénztárra, — a hitelezőkkel szemben fennálló tartozásait teljesítenie kell a lehetőség szerint, a víz- díjak redukálása így legfeljebb a hitelezők által engedett moratórium, vagy törlesztési enyhítés kapcsán volna megoldható. Átépített pályát állított a Mese a fejlődés szolgálatába Eger, július 23. Már hetek óta lázas munka folyik a Mese sporttelepén. A nagyszabású átalakítási és újjá- alakítási tervezet egyik legnagyobb része ma befejeződött, amennyiben az atlétika céljára minden tekintetben kitűnő pályát kapott a Mese és egyben mondhatjuk: Eger ifjúsága. Ennek az átalakításnak nagy jelentősége van, mert nemcsak a helyi érdekeket szolgálja, hanem a kerület szempontjából is a versenyek megrendezését segíti elő. Már 14. év óta vajúdik ez a kérdés Egerben, míg végre olyan ember vette a kezébe, aki nem ismerve a fáradságot ős akadályokat, teljes odaadással és megfelelő szakértelemmel keresztül vitte a pálya átalakítását. Ez a kiváló és agilis vezető férfi Raabe Róbert, aki nemcsak a pálya építésében buzgőlkodik, hanem az atléták nevelésével is kiváló eredményeket ér el, amit első sorban az elmúlt esztendő sok igen jő eredménye bizonyít. Ebban a nagy munkában kiváló segítőtársai voltak: Mészáros János, az Államépítészeti Hivatal műszaki rajzolója, aki a technikai munkákat végezte szakavatott kézzel, Soós János az atlétikai szakosztály vezetője, aki önzetlenségével és szakértelmével a gyors megépítést segítette elő és dr. Szabó Gyula, aki különösen az átszervezéssel kapcsolatos klubhelyiség megteremtésével és létrehozásával szerzett feledhetetlen érdemeket. A pályának átalakítót állapotában impozáns külseje van. A futó kör hossza teljesen 300 méter. Kitűnő alappal, apró salak- töltéssel kiválóan megfelel, egy I. osztályú pálya kívánalmainak. Sajnos, a vízszolgáltatás még mindig nincs megoldva. Reméljük azonban a hivatottaktól értesülve, hogy rövidesen megvalósul ez a terv is. Vasárnap délután megtörténik a pálya hitelesítése is, amely után az első nagyjelentőségű kerületi és egyúttal válogató atlétikai versenyt bonyolítja le a Mese. Ez az atlétikai verseny az idei nyár egyik legnagyobb sport eseménye. Különös érdekessége lesz a pálya avatásnak a női atléták első bemutatkozó rész vétele, ami már maga elegendő
