Eger - napilap, 1932/2
1932-07-20 / 162. szám
2 E G E R 1932. jűliui 20. badonfig ellen. Tanuljon a magyar közvélemény ezeknek a nagy országoknak a példáján, tanulja meg azt, hogy semmiféle politikai világnézeti, vagy vallási ellentét nem vezethet oda, hogy olyan értékek kerüljenek veszélybe, amelyek a józan gondolkodású magyarság kilencvenkilenc százalékának kedveseknek és minden védelmet megérdemlőknek látszanak. Ismét szaporodott Heves megyében a keresetnélküli munkások száma A borsodnádasdi lemezgyár korlátozta üzemét és elbocsátottá a munkások egy részét. Hevesmegye területén egyre aggasztóbb mértékben szaporodik a keresetnélküli munkások s ezzel az ellátatlan családok száma. Ez a munkanélküli létszám- növekvés még az idei februárban indult meg, amikor az egeresein szénbányából százas csoportokban bocsátották el a munkásokat, akiknek egy tekintélyes része még máig sem tudott újból elhelyezkedni. Növelték az* tán a munkanélküliek számát|a mezőgazdasági munkások, akik közül a mai napig is körülbelül négyezren vannak kereset nélkül. Ezek az aggasztó tünetek nemhogy megszűnnének, hanem most már egyre ismétlődővé válnak, amennyiben a nyári munkák, amelyek igen rossz kereseti lehetőséget nyújtottak, hamarosan befejeződnek, az emberek tekintélyes része újból tétlenségre lesz kárhoztatva s ellátatlanul marad a télre. Ezen a »természetes» munkanélküliségen kívül még más módon is nő a keresetnélküliek légiója. A különböző üzemek leépítenek, munkáslét- számot redukálnak a válság kényszerű paranosa alatt s így történt, hogy a legutóbbi napokban megint rengeteg család veszítette el a mindennapi szűkös kenyerét is. Epan a megye legszegényebb részén, a péter- vásárai járásban s Bekölce körül. A borsodnádasdi lemezgyár ugyanis, ahová ezeknek a szegény községeknek a lakossága munkába járt, elbocsátotta munkásai egy részét ■ annyira redukálta az üzemet, hogy a megmaradt, csekély létszámú munkások is csak négy-öt napot dől- gozhatnak havonta. Ez az újabb munkáselbociá- tás is igen nagy trhertétel lesz Hevesmegye vezetősége számára a téli inségakció során, mert nem sok kilátás van rá, hogy a gyár hamarosan egész üzemmel dol- gozhatik s így a télen is kereset nélkül maradnak az elbociá- tott munkások, valamennyien. Az ú] kereskedelmi szerződés szerint 50.000 vágómarhát és 1,700.000 mázsa búzát vihetünk be Olaszországba Három nap múlva életbe lép a szerződés. Budapest, július 19. Az olasz-magyar kereskedelmi szerződést már aláírták, a szerződés három nap múlva életbe is lép. — A szerződésről Purgly Emil földművelési miniszter a következőket mondotta: — Július 21-én valóban életbelép a magyar-olasz kereskedelmi szerződés. Minden előkészületet megteszünk arra, a földművelési és kereskedelemügyi minisztérium is, hogy az életbelépő szerződés értelmezése szerint való kereskedelmi forgalom felvehető és zökkenés nélkül folytatható legyen. — Részletes nyilatkozatot ebben a pillanatban még nem tehetek, csak nagy vonásokban beszélhetek azokról a kérdésekről, amelyeket a szerződés érint, így meg kell említenem elsősorban azt, hogy éppen most ment ki Olaszország felé 81 hűtő- vagőnban 2990 marhánk húsé, mintegy 6020 métermázsa súlyban. A legutóbbi szállítmány Nápolyig ment le. 1572 km-t tett meg és kifogástalan állapotban érkezett rendeltetési helyére. Az olaszok a legnagyobb mértékben meg vannak elégedve a magyar szállítmányokkal, amelyekre vonatkozólag a jövőre is jó kilátásaink vannak. A gabonára vonatkozólag csak ennyit mondott Purgly Emil: — Gabonaexportunk Olaszország felé a legjobb kilátásokkal indul. 1,700000 métermázsa búza kiviteli lehetősége van biztosítva. Arról, hogy a kereskedelmi szerződésben milyen egyéb árucikkek kiviteléről és milyen olasz áruk behozataláról van megállapodás, Purgly miniszter még nem nyilatkozott. A legközelebbi napokban tájékoztatja a kormány a nyilvánosságot a részletekről is. Az egri polgári fiúiskola az idén száz százalékkal népesebb volt, mint tíz évvel ezelőtt Az iskolának az elmúlt évtizedben 3384 tanulója volt. Polgári takarékosságra Eger, július 19. Az egri polgári fiúiskola fennállásának tizennyolc esztendeje alatt tizedszer számol be az értesítő az iskola életéről. A beszámoló az állandó fejlődés útját mutatja, ami különösen a tanulók létszámának összehasonlító statisztikájából tűnik ki. A létszám az idén elérte a tíz év előtti 100 százalékát, a párhuza- mosított osztályok ősz száma kilencre emelkedett. Az elmúlt évtizedben 2840 nyilvános, 544 magán, összesen 3384 tanulója volt az iskolának, a tanárok száma pedig nyolcról tizennégyre emelkedett. A Keller Aladár szakfelügyelő, igazgató szerkesztésében megjelent értesítő részletesen foglalkozik az erkölcsi és tanulmányi előmenetellel. A magaviselet békebeli nívón áll, a tanulók közül csak 9 százalék kapott hármas osztályzatot. A tanulmányi eredmény a következő : általános jeles 2'2°/«, jó 14°/o. elégséges 59°/«, javítóra bukott. 11 °/#. Vidékről 93 tanuló járt be vonaton az iskolába. Ezeknek a tanulmányi elemenetele is kielégítő. A tantestület a jövő tanévre is megengedi a beutazást, — azonban csak a jó magavisele- tűeknek. Ismétlődő engedetlenség, vagy rossz tanulmányi előmenetel esetén az engedélyt részben, vagy egészben vissza fogja vonni. A hazafias nevelés volt a tengelye minden iskolai munkának, a feltámadás igazságának, a nemzeti öntudatnak megerősítése. A történelmi dátumok napjain hazafias ünnepséget rendeztek. A jellemnevelés a cserkészetet hívta életre, a testnevelés penevelnek a polgáriban. dig a »Mudin Imre« Sportkörben folyt intenziven. Érdekes sz értesítőnek a takarékosságra való nevelésről szőlő részlete. A takarékosságra nevelés nem volt ciupán egy napnak szalma- lángot, műlő jelszava, Hanel Béla beosztott ig. szervezésében minden szombat a takarékosság napja volt, amelyen a heti begyült fillérek az osztályfőnök közvetítésével és a hirdetőtáblás buzdító elszámolással a Magyar Általános Hitelbank betétkönyvébe vándoroltak. Egyénenkénti és tetszés szerinti volt a gyűjtés és az elért egyéni végeredmény 4 fillér és 1120 P között váltakozott. 147 = 47% tanuló kapcsolódott a gyűjtésbe s a begyűlt végösszeg a tőkésített kamatokkal 23628 P volt. Az iskola személyi terheit az állam viseli. Az 5740 pengőt kitevő dologi kiadásokhoz Eger városa 4300 pengővel járul hozzá. Gazdagon felszerelt természetrajzi, terméizettani, mezőgazda- sági, földrajzi, rajz és slöjd-szer- tár áll az oktatás szolgálatában. Az iskolai múzeum többszáz darabbal gyarapodott. A tanári könyvtár 1284 kötetet számlál, az ifjúsági pedig 733 kötetet. Az elmúlt évben a tanulók 45 százaléka kapott tandíjsegélyt és 2576 pengő volt az elengedett állami tandíj illeték. A segélyező könyvtár 176 tanulónak adott tankönyvet 800 darabot kitevő állományából. Az iskola kebelében a következő egyesületek működnek: az Eucharisztikus Ssövetiég, a »Gárdonyi Géza* Önképzőkör, a «Mudin Imre« Sportkör, a «Bolyki Tamás« cserkészcsapat és a Vöröskereszt Egyesület. Májustól szeptember végéig szabadban kell tanítani az elemi iskolákban Eger, július 19. A gyermekek egészséges testi fejlődésének egyik feltétele, hogy minél több időt töltsenek a szabad levegőn. Earufiáth Jenő dr. kultuszminiszter most megjelent körrendeletében felhívja a tanfelügyelőket, hassanak oda, hogy tankerületüknek mindazon elemi iskoláiban, ahol erre megvan a lehetőség, kedvező időjárás esetén május, juniui, szeptember, esetleg részben október hónapban is a tanítás a szabadban történjék. Erre a célra az iskolai udvarok és a kertek árnyékos helyein egyszerű, házilag is előállítható padok készítendők a gyermekeknek. Hűvösebb és esős napokon, mikor a szabadban tartózkodni nem lebet, a tanítók gondoskodjanak a gyakori szellőztetésről úgy, hogy a tanterem levegője állandóan tiszta és egészséges legyen. A miniszter felhívja a tanfelügyelőket, hogy iskola- látogatásaik során különös figyelemmel legyenek az egészségügyi követelményekre.
