Eger - napilap, 1932/2

1932-07-14 / 157. szám

t

abä 10 FILLÉR

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.

SZERKESZTŐSÉG« EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON J 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54 558. u

XLI1L évfolyam 157. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1932 július 14.

Magyarország jóvátételénél is alkalmazni lógják a lausannei elveket

Walko külügyminiszter nyilatkozata a lausannei egyezmény magyar vonatkozásairól.

»Nyilvánosságra kell hozni a lausannei egyezmény szövegét«

r London, julius 13.

ki angol külügyminiazter az •r alsóhéz ülésén kifejezte azt a kívánságát, hogy a lausanneiegyez- mény szövegét nyilvánosságra kell hozni. Kívánságához az al- sőház ii csatlakozott. A miniszter most táviratot intézett a nagyhatalmakhoz, amelyben a nyil- vánosságrahozatalhoz beleegyezésüket kéti.

Ausztria nem akarja beengedni a magyar gyümölcsöt és főzeléket.

Bécsben megkezdődtek a kereskedelmi szerződési tárgyalások a magyar és az osztráK kormány megbízottai között. Ausztria azzal fenyegetödzik, hogy t nem engedi meg a jövőben a magyar gyümölcs és főzelék bevitelét. így akar nyomást gya- j, korolni Magyarországra, hogy miaél több osztrák ipari cikket engedjünk be. Egy bécsi lap szerint a fenyegetés nem maradt hatástalan. Persze mi osak a magyar kormány közléséből tudhatnánk meg a valódi tényállást, de egyelőre mély hallgatásba burkolódznak a hivatalos körök. Az osztrák kormány azt állítja, hogy kétszer annyit vásárol Ausztria Magyarországtól, mint Magyarország Ausztriától s ezt az állapotot nem tarthatja fenn tovább. Ha így van, gondoskodni kell rőla, hogy a magyar gazdasági terményeknek és állatoknak megfelelő ellenszolgáltatások fejében biztosítsuk a fontos osztrák piacot.

Pusztító zivatar Pécsett.

Pécs felett kedden délután egy óra hosszat tartő nagy felhőszakadás vonult el. A Mecsekről lezúduló nagy víztömegek döntötték a mélyebben fekvő városrészeket; a pincék métermagas vízzel teltek meg. A víztömegek annyira megduzzasztot- ták a város határában lévő csatornát, hogy ez körülbelül kétszáz holdnyi területet elöntött.

Igen nagy kárt okozott az áradás a Péccsel szomszédos Pajnádpusztán, ahol a kazlak és a cséplőgépek viz alá kerültek. Az aprőjőszág nagy része elpusztult.

A délután folyamán a mentők és a tűzoltók állandóan munkában voltak.

Budapest, július 13.

Walkő Lajos külügyminiszter, aki kedden délután érkezett haza, a lausannei tárgyalásokról a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársa előtt:

— A lausannei konferencia zárójegyzőkönyve Magyarországot általános politikai szempontokból közvetve, mellékletei révén pedig közvetlenül érinti. A konferencia további lépést jelent a nemzetek teljes egyenjogúsága felé. Nagy hordereje van a záró- jegyzőkönyvben levő politikai nyilatkozatnak, amely megállapítja, hogy a nemzetek közötti egyetértés csak úgy lehet teljes, ha az nemcsak gazdasági, hanem politikai téren is érvényesül. Igen fontos továbbá MacDonald angol miniszterelnök elhangzott záróbeszéde, amelyben sürgette a komoly leszerelés megkezdését.

— Magyar szempontból nagy- fontosságú a zárójegyzőkönyv 3-ik és 5-ik melléklete.

A 3-ik melléklet, amely a nem német jóvátételekre és a béke- szerződés és terheire vonatkomondotta Mac Donald

MacDonald miniszterelnök az angol alsőház keddi ülésén részletes jelentést tett a lausannei konferencia eredményéről. Azzal kezdte beszámolóját, hogy a háború befejezése őta minden gazdasági zavart a jővátételi kérdés idézett elő. Reméli, hogy La- usanneban utoljára használták a jóvátétel szót. Gazdasági fellendülést Angliában nem lehetett remélni addig, amíg a világ nem ismerte fel, hogy milyen hatalmas tényezője a világgazdaságnak az egészséges német birodalom,

amelynek gazdasági fellendülése feltétlenül maga után vonja az angol gazdasági élet ujjászülezik, csupán annyit mond, hogy az érdekelt hatalmak ez ügyben konferenciára ülnek össze, azonban a magyar jóvátételekre is alkalmazni fogják azokat az elveket, amelyeket a hatalmak a lausannei konferencia folyamán nyíltan magukévá tettek.

— A 4 ik melléklet alapján valőszinüleg a közel jövőben ül össze a közép- és keleteurőpai konferencia, amelynek összehívása azon az elven nyugszik, hogy az egyes államok gazdasági megerősödése előfeltétele a közép- és keleteurőpai államok békés fejlődésének. A lausannei konferencia e kérdések tárgyalásába Svájcot, Hollandiát s Belgiumot is be kívánja vonni. A tervezett konferencia az év végére már pozitív eredményeket kíván felmutatni.

— A világgazdasági konferencia előkészítésével foglalkozik 8z 5-ik melléklet s az előkészítés kiterjed az összes gazdasági és pénzügyi kérdésekre. A lausannei konferencia tehát egy állomás, amely megadja a lehetőségeket a további építésre.

az angol alsóházban, tését is. Majd azt mondta, Amerika volt az egyetlen állam, amelynek mindenki fizetett, de amely egyetlen államnak se fizetett. Itt csak gyökeres operáció segíthetett.

Bele kellett vágni a világ beteg testébe és ki kellett pusztítani a gennyfészket.

Egyelőre természetesen még mindig fennél az a lehetőség is, hogy a lausannei tervet Amerika ellenállása folytán esetleg nem lehet majd végrehajtani, a jővátételi rendszer visszaállításáról azonban soha többé nem lehat szó. Ebben az esetben új konferenciát hívnak össze a űjből rendezik az egész problémát.

Aratás.

Szerte az országban folyik már a magyar paraszt legszebb bBjoskodása a földdel, suhognak a rendet vágó kaszák és keresztekbe gyűl az élet a sárga tarlókon. Valamikor, boldog esztendők nyarán ünnepi vígsággal takartak a magyar mezőkön és nőtaszóval hajnaltól holdnyugtáig dolgoztak az aratőnépek. Ez a vígság régen odavan. Gondfelhős arccal vágják a rendet, csendesen rakják a kereszteket és nincs áldomás a bevégzett munka után.

Megnehezült a magyar falvak fölött az idő, s bármilyen gazdag bőséggel ajándékozza is meg a sokat fáradó embert a föld, a gondok súlya nagyobb, mint az öröm a gazdagon ömlő élet fölött. A gazdasági nyomorúság, a holnap bizonytalansága, az értékesítés súlyos válsága nehezedik rá a még keresztekben fekvő termésre is, ezért nincs tiszta őröm, boldog nyugalom az aratáson esztendők sorja óta.

Lesz-s ára búzának, el lehet-e adni a termést, elég lesz-e a föld jövedelme, hogy ősztől jövő aratásig megéljen belőle az ember s kifizethesse adósságát, adóját s egyéb fizetnivalóit: ezek a kérdések állanak ma mindenütt a buzakeresztek fölött — s a válasz nem túlságosan biztató.

Ma gonddal vet a magyar paraszt és ősztől nyár derekáig azért imádkozik és retteg, hogy idő ne verje, jég ne pusztítsa el munkája gyümölcsét. S ha aratás jöttén kaszával áll az érett kalászok elé, az első renddel megjön az uj, még nagyobb gond; lesz e értelme egy esztendő verejtékének, munkás gondoskodásának ?

Erre a kérdésre, amit nem igen mondanak ki, senki sem tudna feleletet adni. Véletlenek munkálnak mai életünkön, véletlenek hajtják napjaink gondját s az aratás meleg békességében a föld fölé hajolva most sem tehetünk mást, mint ősszel a kibújó vetés előtt: imádkozni a termés ajándékozójához. Mert senki sem segíthet ezen a szomorú, bukott magyar életen ma már, csak az Isten.

Ha Amerika ellenáll, akkor sem lesz többé hadisarc, —