Eger - napilap, 1932/2
1932-12-13 / 281. szám
1932. d?c=mber 13 Hasznos tudni, hogy a derűs hangulat, a jó közérzés mindig a gyomor és belek kifogástalan működésétől függ. Szorulásban szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedig Schmidthauer természetes keserüvize válik be legjobban. morgilom elhelyezkedésének új és eddig még nem ismsrt lehetőségei következnek. Az egyik ország felvevő köreinek a közeledése a másik orizág termelői hez, nemsokára már el ssm lesz képzelhető, enélkül, hogy ezeknek az országoknak a fogyasztási szövetkeze ei fel ne vegyék a kapciolatot más országok termelő szövetkezeteivel. Elképzelhetetlen, hogy más úton tudnánk egymással szóba állni és elképzelhetetlen, hogy más űion tudnánk lerombolni azokat az akadályokat, amelyek fennállnak egyik ország áruja és a másik Eger, december 12. A szövetségi kancellári hivatalban szombaton este 8 órakor parafálíák a magyar-osztrák kereskedelmi szerződést. A magyar-osztrák szerződéi minden lehetőséget megad arra, hogy a két állam közti kereskedelmi és gazdasági forgalom intenzívebbé alakulhasson. Az Eger, december 12. A társadalmi élet színe java ■ az iparosság tömegei részvételével folyt le vasárnap a Katolikus Legényegylet harmadik bultúrdélutánja. A kultűrdélután műsorán Huszár Károly v. miniszterelnök előadása szerepelt ■ az érdekeinek ígérkező program sokakat hozott el a Legényegylet dísztermébe. Bevezetőül a Tanítóképző Intézet tanulóiból alakult zenekar fegyelmezett precizitással Bofa: Cigánynő című oparanyitányát adta elő Jäger Károly karnagy avatott vezetésével majd tünk Ilona tanítónő meglepően kulturált szopránján magyar dalokat énekelt Kóbor Antal zenetanár stílusos zongorakíséretével. A közönség meleg tapssal honorálta a művészien előadott dalokat. Ezután a közönség ovációja közben Huszár Károly az országoihírű politikus lépett a színpadra, hogy mindvégig feszült figyelemmel hallgatott előadását megtartsa az iparosság nagy problémáiról. Szavai főleg a fiatal iparosgenerációhoz szólották, de a nagy tudású és együttérző ember hangján a társadalom legmélyebb és érzékenyebb kérdéséig hatoltak le. Szavait az afölött érzett öröm kinyilvánításával kezdte, hogy itt Egerben a keresztény gondolat szik- lavárában jelenhet meg a haliország vevője és végeredményben az egyik és a másik orizág lelke között. N gy perspektívát látok a szövetkezeti gondolatban és ennek a kimunkálásában bennem a szövetkezeti mozgalom hívei mia- dig hűséges munkatársat fognak látni. Mfg akerom hallgatni á szövetkezetek kívánságait és azok szolgálatába állok és készséggel állok a rendelkezésére azoknak, akik a termelőt és a fogyasztót akarják a szövetkezeti eszme jegyében egymással kiegészíteni « ezzel boldogulásukat akarják előbbre vinni. 1—1.5 relációt paritásos bízott- ■ ág fogja időről-időre az egyes megfigyelési időszakokban felülvizsgálni és ennek a bizottságnak feladata lesz rz is, hogy olyan rendszabályokra tegyen javallatot, amelyek a kölcsönös gazdasági kapcsolatok kibővítésére vezethessenek. gatők előtt. Jóleső érzéssel töltötte el a városban tstt útja során a katolikus szellem otthonainak szemlélete, amelyek azt mutatják, hogy itt előre és fölfelé halad az élet. Öiszehason Utált tett az iparosság mostani felkarolt és energikus karaktere, szociális helyzete él a régi szervezetlen, magára maradt kézművesek helyzete között. Az iparosság ma tekintély, erő s a haladással szolidáris rend, míg azelőtt bizonytalan eleme volt a társadalomnak ■ a különböző erők játékszere. Bizonyos, hogy a mai iparosság nehéz sorban küzd a mindennapiért, de erőt ad nekik ehhez magyar és keresztény öntudatuk, amely elszántsággal és a kitartás dacos eltökélésővel tartja meg őket az élet viharos posztján. Az iparos tudatában van hivatásának, — erre ColpiDg Adolf ébresztette — mert munkája épp oly fontos, mint a tisztviselőé, V8gy termelőé. Mik a mai nehezült élet okai? A mai rendszer lelkiismeretlen- sége, a gazdasági liberalizmus érvényesítése, amely az ipart a bankokrácia nyereség szóig áltató eszközévé tette. A szabadverseny észszerűden termelést indított meg ■ a gépek alkalmazása a szükséglet biztosításán túl, az emb8ri munkaerő gazdaságos kímélése helyett milliókat tett munkátlanná és könyörtelenné. Pddig a gép Isién eszköze, amely az emberek kepssi kezében a nyomor segítőtársává szegődött. A sűlyoi helyzet visszavezethető arra is, hogy a lakosság az erős szaporodás következtében a mai bnszonhajszo'.ő gazdasági mentalitás melleit nem tudja eltartani önmagát. Ma csak Eurőpában 100 millióval több ember él, mint 80 év eiőtt. Igaz, eDneb élelmezése, ruházása és szükségleti ellátása a termelésben is nagy pluszt jelent, azonban a mohó és önző kezek irányítása nem engedi a keresztényi szellemet érvényesülni ezen a téren sem, ez emberek éheznek, a patriarchális clbrandszer megingott s a gyárkémények füstje az ipari munka gyászlo- bogőja lett. A gazdasági liberalizmus legátkosabb hatása azonban abb^n mutatkozott, hogy elidegenítette az ipart a hittől, a krisztusi engedékeny, okos jóságtól, amely az embertársai érdekeit a magáévá tudja tenni és áldozatot is képes hozai a maga érdekei rovására. A szabadgondolkozás nyomában megnyíltak a ciapszékek, fokozódtak az igények és kiszolgáltatták az iparosságot a káros áramlatoknak. Lelki ridegség, oltárrombolás, tévutek, zuhanások kószálták össze és rendítették meg az élet aiepjai*, amtlyekről még a hivatásos rombolók is segítették eszméik csepegtetésével letaszítani az iparosságot. így történhetett hogy megbomlott az öaszetartáB is s az ország szabad prédája lett a rablóknak. Nem az egri vár tövében fakadt generáció végezte ezt, de az országban micdanütt azok, akik uribált rendeztek a krisztusi gondolat romjain a prolatár diktatúra piszkos lobogója alatt. Az egri romok alján az ősi keresztény néperő él még, amelyre nyugodtan lehet bízni a történelmet. A rég múltban is voltak bajok, \Eger, december 12. Súlyos, csaknem halállal végződő szerencsétlenség törtéit a várállomás vasúti átjárójánál, harcos összeütközések, de sohasem volt olyan nagy a veszély mint az utolsó két századben. A hit ellen akkor is feltámadtak a földalatti erők, de ez a harc nem volt olyan diabolikus, üzemszerű, mint napjainkban. Ma rádióval, rotációs gépekkel, a kultúra minden eszközével áll a csata és folyik a lélekrontáe. Az egyik oldalon az Itten törvényeinek őrzői, a másikon, akik Isten nélkül akarják berendezni az életet. Ám az igazság az elsők lelkében él, mert ha a végső ok, az ember teremtöje nem Isten, ügy a mindent talpalá taposó kizsákmányolás nyerne igazolást ■ ember ciak mint állat- származék hajtaná fejét az erősebb igája alá. De a világot eltölti a számadás-adás lelki- ismerete s egyszer mindnyájunknak meg kell felelnünk, a hatalmon levőnek és szegény senkioek egyformán a mindent számontartő birő előtt. Két út van : Moszkva éu Róma felé. Választanunk kell lelkiismeretünk szava szerint. Az iparostanoncok- hoz fordulva fejezte be a szónok előadását: mindent tegyetek mérlegre fiaim, az én szavaimat is. Az igazság ereje úgyis maga felé fordít majd titeket, a ha nem engeditek keresztényi és magyari mivoltotokból kiforgatni magatokat az Isten szebb nepokat is derít még reánk. A zúgő lelkesedéssel fogadott beszéd után a műkedvelők vígjátékot adtak elő nagy sikerrel. Jól szerepeltek : Kis Bőiké, Veréb Eia, Nagy József és Toldy József. A zenekar Stolz egyveleggel szórakoztatta a közönséget ügyesen és stílusosan, Jäger Károly karnagy vezényletével. — Befejezésül még egy kis jelenet következett Gulyái Lajos, Huszár László, Kriston István, Nagy László, Pál Lajos, Petócz Ferenc, Veress Gyula és Veress Sándorral a szerepekben. A kultűrdélután megrendezése Gulyás Lajos érdeme. ahol a Putnok felől berobogő vouat elütötte Rabóczki Sándor 48 éves andornabi fuvaros két- lovas szekerét, úgy, hogy a koParafálták a magyar—osztrák kereskedelmi szerződést Az iparosság nagy problémáiról beszélt s a jobb jövőre nyitott reményt Huszár Károly a Legényegylet kultárdélutáuján A várállomásnál eltttött a vonat egy káposztával megrakott szekeret
