Eger - napilap, 1932/2
1932-12-06 / 276. szám
1932. deomber 6. EGEK 3 Bűat kövelnék el, ha megfeledkeznék emlékezni erről az önfeláldozó munkásiágról, melyet az egri Siegénygondoző teleizív kedves szerzetei női az ingyen tejellétás terén szereztek a nagy- méliőiágű Ériek űr jővoltáből, de úgy gondolom, ha tervemet siker koronázza, nagyon izéles mederbe fejleszthetnénk ki az ingyen tejellátás áldásos működését úgyhogy felnőttek részére is tudnánk juttatni és végeredményben úgy a heti tejnepot tartő és különösen a tej segélyre szorultak részére üdvös és áldásos eredménnyel járna. Ezek után most a tek. Szerkesztőséget kérem segítségül tervem magvalósítására és a jő Isten áldását kérem annak sikeréhez. Remélem, hogy tervem az egri társadalom minden rétegénél megértésre talál, vagyok a tek. Szerkesztőségaek kitűnő tisztelettel : Pánczól Árpád gyógyszerész. Másfélnapi izgalmas tárgyalás után ítéletet mondott a törvényszék a gyöngyösi halálbánya vezetői fölött A hajszolt munka okozta a szerencsétlenséget. Egtr, december 5. Szombaton a törvényszék Gál- bory büntető tanáéra Gyöngyösre ■sálit ki, hogy főtárgyalóit tart son a Gyöngyösi kőbánya r. t. ottani telepén lejátszódott ismeretes szerencsétlenség ügyében. A hármas tanács, amelynek tagjai voltak Gálbory József törvényszéki elnök, dr. Szabó Ignác és Fapp Páter birák, mig a vádat dr. Sztriha Jenő ügyész képviselte, szombaton a kora oélutáni órákban kezdte meg ez ügy tárgyalását és rövid megszakításokkal folytatta estig, másnap pedig kora reggeltől folytatta és ítélethozatalra csak este került sor. Sok tanút, szakértőket hallgattak ki a másfélnapol izgalmas tárgyalás sorin, akiknek a vallomásából nem csak a tragikus szerencsétlenség körülményei tisztázódtak, hanem fény derült egy vetzétyes üzem felelőtlenségére os annak vezetőire bízott emberéletekkel szemben. A szerencsétlenség október 21 én délelőtt következett be. Mint kiderült a vállalatnak egy sürgős megrendelést kellett lebonyolítani s ebben az időben — amint a vádirat mondja — a köteles termelési előírások és óvóintéskedések figyelembe vétele nélkül fokozottabb ütemben folyt a munka a bányában. Az idevonatkozó szabályok ugyanis meghatározzák, hogy egy kőbányában csak úgynevezett lépcsős módszer szerint, felülről lefelé szabad a követ fejteni, a bánya mérnökének utasítására azonban a gyorsabb da szabálytalan alá- aknázást alkalmazták s így törAZ EMBER ELETE, HA RENDES AZ EMÉSZTÉSE / ténhetett meg a szerencsétlenség, mely négy emberéletet követelt áldozatul. Három év alatt hat esetben történt kisebb-nagyobb beleset emiatt, de bünvádieljá- rás csak egy esetben indul*, a- melyből kifolyóién a bánya igazgatója és mérnöke ellen még most is folyik az eljárár. A katasztrófa reggelén Dameter Lajos bányamester, Füleki András munkással robbantással lefejtetett egy hatalmas sziklatömböt, a- mely a munkát veszélyeztetni látszott. A sziklának csak körülbelül egyharmada vált le, repedés azonban nem látszott és Demeter eltávozott. A megmaradt sziktalap alatt Füleki András, Panyik Viimos, Kovács Ferenc és Pataki József bányászok dolgoztak. Délelőtt 10 tájban fülsiketítő morajlással a megmaradt kb. 40 vagon iúlyú kőpad leomlott, maga alá temetve az alatta dolgozó embereket. Három a sző szoros értelmében izekre ronciolődott, míg Pakaki József sérüléseibe egy óra múlva halt bele. A kir. ügyészség Jó Arthur igazgató, Schvarcz Jenő üzemvezető mérnök és Demeter Lajos bányamester ellen négy rendbeli emberölés vétsége címén adott ki vádiratot, amelyben hangoztatja a vádhatóság, hogy a szerencsétlenséget a hajszolt munka okozta. A főtárgyalóit most tartotta a bíróság. A szakértők és tanuk kihallgatása s a párbeszédek után a bíróság este 6 órakor hirdette ki ítéletét. Schvarcz Jenő mérnököt máifélévi, Demeter Lajoi bányamestert pedig 6 hónapi fogházra ítélte. Jő igazgató bűnösségét nem látta bebizo- □yítottnak s ezért a vád és következményei alól falmentette. Az ítélet még nem jogerős. Öt kiállítás a Kaszinó nagytermében. Eger, december 5. Ritkán akad olyan szerencsésen ösizeválaizíott aryagú, minden darabjában száz százalékig művészetet nyújtó kiállítás, mint aminőt e Mansz egri csoportja, Papp Kökényesdyné Szeőke Izabella és Voith Pál festőművészek, Jakab László iparművész és a gyöngyösi játékkészítő háziiparosok mutatnak ba a Kaszinó nagytermében. Már magában ez a tény, hogy ebben az úgyszólván haldokló étatű városban vannak és dolgoznak emberek és testületek, akik a dep- ressziv légkörtől szabadultán állandóan cselekvő érdeklődéssel és komoly munkával állnak a művészet szolgálatában; mint mondottuk, már magában ez a tény nagyjelentőségű, mert meggyőz arról, hogy Eger művészi kultúrája nemesik a múlt hagyományaiban é>, hanem a jelen aktivitásában is és hogy ma még nem fog át nagyobb tömegeket, csak idő és ránevelés kérdése. A vatárnp megnyílt kaszinói kiállítások Bnyagán végigfutva a kritikai érzékenységgel rendelkező szemlélőnek az az első benyomása, hogy egyetlen zavaró momentum sincs, ami kizökkentené a művészi élvezet pillanat alatt megfogó egységes hangulatából. Ha pedig egyenként szemügyre veszi a kiállítók munkáit, el kell ösmernie, hogy azok az egyetemes kultúra szempontjából is komoly értéket képviselnek. A Mamz háziipari kiállítása a magyar kézimunka legszebb és legjellegzetesebb darabjait foglalja magában, A kézimunkák — különösen a matyóhímzések díszítésénél, múzeumi bizonyítékok alapján, visszatértek az ősi motivációkig ■ a hímzések anyagban és színezésben az eredeti matyó népművészetet mutatják. Remekművű gobelin térítők, di- vőnypárnák, hímzett és horgolt csipkék, finom fiié és somogyi vagdalásos munkák sokasága van a kiállításon izlétes elrendezésben, ezeken kívül néhány házi oiomőzáaú szőnyeg, amik szintén fejlett ízlésről és technikáról tanúskodnak. Általában az egri háziipar olyan magas nívója nyilvánul meg itt, ami a legkényesebb igényeket is kielégíti. Blokmalf köhögés ellen kitűnő Papp-Kökényesdyné Szeőke Izabella a két lngutőbbi esztendő tarmését állította ki. A kritika eddig is elismerte a festőművész kiválóságát, mostani kiállítása azoaban a meglepetés erejével hat, nem a témák, hanem a kifejezés újsága, a formai szenzációk miatt. Újat mond figurális képeiben és csendéleteiben egyformán. Egészen különleges felfogásban fesd portréit: a forma a fontos, de ezt a fontosságot kevésbbé a színekés árnyalatok plasztikai eszközével hangsúlyozza, inkább a vonalak határozottságával, azonban úgy, hogy a plaszticiíáion nem esik csorba. Művészi fejlődése során elérkezett a teljes leegyszerűsödésig, a piktűrában visszanyúlt oda, a- hol a rajz és a festészet a csruza és az olaj egymásra találtak, Ízlése azonban megóvta attól, hogy a neoprimitív iráDy szélsőségeibe bukjék. Imponálóan merész, vonatai teljes biztonsággal kerülnek oda, ahová valök. Legszebb figurális képei: fiatal cigánylány az ő nagy bánatával, Víz- hordó gyerek nyáron, Sárga ru hás barátnőm, Haitang és a Virágárus lány. Csendéletei elütök a megszokott sablonoktól, beállításuk frisr, ötletes, kivitelük markáns és egyszerű. A tárlat másik kiállítója Voith Pál festőművész. Mindössze kilenc képpel szerepel, ezekből azonban teljesen át lebet látni nagy tehetségéi és fejlődésének irányát, amely most hajlik naturalizmusból a finom impresziő- nizmus felé. Külön érdekesség megfigyelni ezt a fejlődést. Az első irányból a i Cibles* a legszebb, nagy levegőjével, konzervatív színkeverésével, ide sorolható még a »fák a víz partján« tiszta, távlatos, felfogásban ne* Étvágytalanságnál, rossz gyomornál, bélrekedésnél, renyhe emésztésnél, anyagcserezavaroknál, csalánkiütésnél és börviszketésnél a természetes «Ferenc József« ke serűvíz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól. — Az orvostudomány több úttörője megállapított, hogy a Ferenc József víz abszolút megbízható hashajtó. A Ferenc József keserüvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható. Ha harisnya akkor csak EXCELSIOR Ajándékot minden vevő kap. Kereskedők és iparosok karácsonyi és üzleti hirdetéseknél kedvezményt kapnak.
