Eger - napilap, 1932/2

1932-12-02 / 273. szám

2 EGER 1932. december 2. . -««>' ?<S£ *: ^ -' tása ez 1929. évi XIX f. o. alap­ján 600 pengőig terjedő pénz- büctítá*sel sújtható kihégáai el­járást és esetleg az egyesület hatósági úton történő feloszla­tását vonja maga után. A hivatkozott rendelet értel­mében a kívánt adatokra vonat­kozó statisztikai íveket, az előbb említett következmények terhe mellett, legkésőbb december hő 12-éig kell a Központi Statisztikai Hivatalnak kitöltve megkü’dani. Ezért felhívom a Tekintetes Elnöksége», hogy a vezetése alatt állő egyesület adatait tar­talmazó statisztikai íveket 2 pél­dányban legkésőbb deoember hó 10-én, délelőtt 12 óráig ponto­san kitöltve s a kívánt mellék­letekkel felszerelve Nemeciek Aurél városi tanácsnokhoz el­juttatni szíveskedjék, hogy azo­kat külön jegyzékbe foglalva együttesen küldhesse a polgár- mesteri hivatal a rendeltetési helyre. A statisztikai iveket december hő 3 áig megbízottja ű ján Ne- mscsek Aurél tanácsoknál ok­vetlenül szerezze be ez elnökség. A belügyminiszter lényegesen leszállította a községek pótadóját az 1933. évre Eger, december 1. A belügyminiszter érdekes és rendkívül nsgyfontosságú ren­deletet adott ki a kis- és nagy­községek 1933. évi költségveté­seinek felülvizsgálásáról. A ren­delet a többi közt ezeket mondja : — Tavalyi körrendeletesomel fölhatalmazást adtam arra, hogy a községek háztartási hiányai­nak fedezésére a szükséghez mérten az 1932. évre a vármegyti hozzájárulás összegének betudá­sával az alispánok nyolcvanöt százalékig terjedő községi pói- adót állapíthassanak meg. A vár­megyék és községek háztartásá­ra vonatkozó jogszabályok egye* rendelkezéseinek módosítása tár­gyában kibocsátott idei kormány­rendelet értelmében a vármegyék háztartási költségvetéseinek hiá­nyát 1932 január elsejétől vár­megyei pőtadőbil kell fedezni, ennélfogva a vármegyei hozzá­járulás már nem terheli a közsé­gek költségvetéseit. Ily körülmények között nem látom szükségét annak, hogy az alispánoknak a községi pőtadöen- gtdélyezésére ez 1932. évre 85 százalékig sdott felhatalmazást az 1933. évre is érvényben tart­sam. Ennélfogva az alispánok az 1933 évi községi költségve­tések hiányainak fedézésére leg­feljebb ötvenszázalékos pőladőt engedélyezhetnek. Az alispánok a pőtsdót ötven százalékon fe­lül is megállapíthatják, de csak azoknál a községeknél, amelyek a borfogyasztási adó mérséklése következtében bevételeiknél vesz­teséget szenvedtek és ezeknél is csak olyan mértékben, amilyen százaléknak a borfogyasztási adónál bekövetkezett veszteség magfelel. Tíz százaléknál na­gyobb mértékben azonban a pót- adót ezeknél a községeknél sem lehet felemelni, tehát a pőtadő együttes százaléka a hatven szá­zalékot semmiesetre sem halad­hatja meg. Nagy háziipari kiállítást rendez a Mansz. december 4-föl 11-ig a Kaszinóban Papp-Kökényesdyné Szeőke Izabella a Mansszal együtt tartja képkiállítását. A nagy országromlás usáa a Mansz megmozdulása volt szél­ső, amely helyes u‘at mutatott szövőipari akciójával az ujjá- épülés felé. Száz meg száz asz- szonyi kéz állott ekkor munká­ba, hogy pótolja a haldokló gyá­rik produkciójának hiányát és megvívja a harcot a cseh- és oiztrákipar silányságainak ára­datával. A Mansz ezőta is hű maradt tradícióihoz, folytatja a munkát, de alkalmazkodik a megválto­zott helyzethez. Nem kél ver­senyre most már produktív gyá­rainkkal, hanem a veszendőbe indult házi ipar megmentésével, támogatásával szolgálja a nagy nemzeti gondolatot. Az egri csoport az idén decem­ber 4 tői II ig a Kaszinó nagy­! termében háziipari kiállítást rendez. Ennek anyagát részint az egri Mansz háziipari osztályának me­zőkövesdi munkái teszik, ame­lyeket iparművészeti szempont­ból nem lehet eléggé méltányol­ni. A régi, múzeumokból elke­rített minták után művészi íz­léssel tervezett és állandó ellen­őrzés mellett készült munkák arra hivatottak, hogy visszave­zessék a mazőkövesdi kézimun­kát arra a helyre, amely megil­leti őt nemosak a magyar, hanem a nemzetközi népművészetben, ahonnan az erőszakolt vásári termelés miatt a matyó himzés kiszorult. Egri úriasszoayok művészi ké­zimunkái, hímzések, csipkék, mo­dern túli munkák, gyöngyösi gyermekjátékok, egri iparművész szenzációs famunkái egészítik ki a kiállítást. Bár a Mansz háziipari osztálya már hatek óta nagy propagan­dát fejt ki ebben az irányban, még itt is megjegyezzük, hogy a kiállításra még mindig lehet kézimunkával jelentkezni, — a Mansz nem szed dijat és az el­adási ár teljes egészében a ké­szítőnek jut. A munkákat a Kaszinó helyiségében lehet át­adni pénteken és szombaton egész nap. A házi pari kiállítással társul­va állítja ki ez utolsó két esz­tendő művészi termését Eger nagy tehetségű festője, Papp- Kökényesdyné Szeőke Izabella. Mintegy 30 kép mutatja azt a fejlődést, amelyet ez utóbbi évek­ben ez a szorgalmas és tehetsé­ges fectőművásznő elért, na­gyobbrészt figurális alkotásai­val. Kevesen tudják a sikereket, amelyeket ez a fiatal, immár Eger talajával összenőtt művész­nő legutóbb elért. Pár héttel ez­előtt nyílt meg Budapesten a Modern szindikátusok kiállítása, ahol Szeőke Izabella két képa szerepel Vaszary és Csók művei mellett. A kiállítás belépti díja 20 f., hogy pedig ne csupán látvá­nyosság, hanem egyuUtl a tár­saság kedvelt találkozóhelye le­gyen a Kaszinó nagy terme, három ízben teát is ad a Mansz a látogatóknak. Teajegy a be­lépti jeggyel együtt 50 fillér. Ugyanakkor a jogász-zenekar muzsikál. Az első zenéi tea dél* után vasárnap, 4 én d. u. 5— 7-ig tart. Ugyanezen nap délben lesz a kiállítás ünnepélyes meg­nyitása. A Mansz nagyon kér minden egri asszonyt, aki lélekben kö­zösséget érez a Mansz estéivel, segítsen ezt ez idei első meg­mozdulást élénkké, sikeressé tenni. A kolozsvári magyarellenes tüntetések a képviselőház előtt Letépték a magyar címert a kolozsvári magyar konzulátus épületéről. Szerdán délután a felizgatott és pénzzel felbérelt román utcai csőcselék részéröl Ko’ozsvárott olyan arcátlan és példátlan sé­relem érte Magyarországot, a magyar népet, amely tipikusan balkáni szellemre és jellemre V8ll. A legutóbbi oláh »revíziót« tün­tetések példátlanul vakmerő ki- robbanása az a gálád és gyalá­zatos tett, bogy a megrészegített és megvesztegetett tömeg neki­rohant a kolozsvári magyar utlevélkirendeltség hivatalának, megtámadta a magyar állam tisztviselőjét, gyújtogatott és a szuverén magyar állam egyik hivatalos éi minden kűlturállsm- ban tiszteletben tartott intézmé­nye házának ormára kitűzte a román zászlót. A gaz merényletről az alábbi tudósításaink számolnak be. Szerdán délután a magyar út- levélkirendeltség épülete előtt összegyűlt tömeg tüntetést ren­dezett. A kirendeltség ablakait bezúzták, az épületbe Hatoltak és a földszinten lakő tisztviselő egyik szobájában a függönyt meggyujtották. A tömeg a kiren­deltség épületére román zászlőt tűzött ki. A kirendeltség csak nagyne- hazen tudta megakadályozni a tűz továbbterjedését és ezt, hogy az egéez épület a lángok mar­talékává legyen. A tömeg azután kitűzte a román zászlót a ki- rendeltség épületére, levette a magyar feliratot és a bezárt kapun keresztül annak feltörése utján igyekezett behatolni az épületbe. Apponyi Albert tiltakozott az oláh atrocitások ellen. A magyar parlament mai ülé­sén tiltakozott a példátlanűl dur­va botrány ellen. A képviselők csaknem teljes számban jelentek meg a Házban és a folyosón izgatott hangulatban tárgyalták a kolozsvári eseményeket. Az ülé«t később nyitották meg a szokottnál s napirend előtt Apponyi Albert gróf tette szóvá a zavargásokat. Rámutatott arra, hogy nem első ízben történt román részről a magyar állam ellen ilyen alá­való merénylet. Megtörténhetik, — mondotté, — hogy a ciőcielék zavart csín ál, de szabadkezet ehhez a zavargáshoz nem lett volna szabad hatósági támoga­tással nyújtani. A revízió gondolata már az egész vilégon terjed és legitim alapon állunk akkor, amit or kö­veteljük a trianoni béke reví­zióját. Kéri a kormányt, hogy a kolozsvári eseményekért kellő elégtételt szerezzen a nemzetnek. Puky Endre külügyminiszter válaszában kijelentette, hogy utasítást edott bukaresti köve­tünknek : a legélesebb hangon követelje a román kormánytól a kolozsvári incidens elégtételét. Lehatünk gyengék erőben, — mondotta, lehetünk gyengébbek szomszédainknál népességben, de nemzed önérzetben valameny- nyiüknéi erősebbek vagyunk.

Next

/
Thumbnails
Contents